Ság hegy

A Ság hegy korát 5 millió évre tehetjük. A kettős csonkakúp egy „alig néhány százezer évig” működő tűzhányónak a maradványa. A bazaltvulkánosság a táj képét sajátosan színező forma, a klasszikus szépségű ún. tanúhegy kialakulását segítette elő. A Dunántúl nyugati részén két ősemberi kultúrközpontot ismerünk : a Ság hegyit és a Velem -Szentvidit. A természetes erődnek is tekinthető képződményen az első állandó telephely Kr.e. 5000 körül alakult ki, amely később virágzó bronzművességet hozott létre. A rendszeres kőbányászat során feltarták az őstelepülések tárgyi emlékeit A bazaltbánya tulajdonosai mintegy 9000 darabból álló régészeti magánmúzeumot rendeztek be, amely sokáig Celldömölk egyik nevezetessége volt, majd 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum vette kezelésébe a Lázár- gyűjteményt.

Kultúrtörténeti jelentőségű esemény, hogy Eötvös Loránd, a világhírű fizikus a Ság hegy tetején próbálta ki, 1891 nyarán a torziós ingát. A hegy szabályos alakja, feltárt geológiai szerkezete és kőzetanyaga révén rendkívül alkalmasnak bizonyult a nehézségi erő mérésére és a műszer adatait számítással is ellenőrizni is tudták. A méréssorozat időpontját egy új tudományág : a gravitációs kéregszerkezeti kutatások születésnapjának tekinthetjük. A kísérlet emlékét bazalt emlékmű őrzi.

A hegyen az 1910-es években indult meg a kőbányászat. 1957-ben történt megszűnéséig 1,7 millió vagon követ biztosított a különböző építkezésekhez Közép-Európa egyik legjelentősebb bányájaként. A kibontakozott típusos bazaltvulkán gyönyörű geológiai rétegződést mutat, sziklakatlanja európai ritkaságnak számító tudományos-természeti jelenség és lenyűgöző hatású látványosság. A hegyen található monumentális emlékmű, az 1934-ben épült Trianoni kereszt a magyar történelem egyik meghatározóan tragikus korszakát jelzi. (kép)

A Ság hegyen számos olyan növényfajjal találkozunk, amelyek Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő (tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.) Jellegzetes a hegy madárvilága : vércsék, baglyok, rendszeresen fészkelnek, de megfigyelték már a kuriózumnak tekinthető kövirigó jelenlétét is.

A Ság hegyet 1975-ben nyilvánították védetté s ezzel létrejött az ország egyik legkisebb, Vas megyének pedig az első tájvédelmi körzete. Értékének tudatosításához és a látogatók élményének elmélyüléséhez jelentősen hozzájárul a hegyet átölelő, 1989-ben megnyitott geológiai tanösvény.

A hegyen a rómaiaktól napjainkig mindig virágzott szőlőművelés, amely fejlett szőlő- és borkultúrával párosult.

A Ság hegy történetéről a hegyen berendezett múzeum (kép) ad átfogó szemléltetést, amely helyet biztosít a Lázár-gyűjteményből válogatott régészeti leleteknek és az Eötvös-inga továbbfejlesztett változatának is.