Celldömölk mint búcsújáró hely

A XIII. századi bencés apátság csodatévő hírében álló kegyszobrát a törökök elől menekítették északra, a Duna mocsaraitól védett Dénesd községbe. Koptik Odó dömölki apát lendítette fel azzal, hogy az ausztriai Mariazellből magával hozta az ottani kegyszobor másolatát, amelynek egy kis kápolnát, magának pedig mellette egy remetelakot épített a dömölki határban. Mivel szüksége volt kútra, ásatni kezdett. A gödör fenekén dolgozó ember fejére azonban egy nagy kő hullott. A férfi koponyája megrepedt, agyveleje is súlyosan megsérült és úgy tűnt, hogy kiszáll belőle a lélek. Az apát ekkor Szűz Máriához folyamodott, akinek közbenjárására a munkás megmenekedett a halálból. (kép) Miután ezen az ún. alapító csodán kívül számos más isteni beavatkozás is történt, azok kivizsgálását követően Zichy Ferenc győri püspök 1745. november 19-én mintegy ötvenezer főnyi tömeg gyűrűjében bevonult a kápolnába és ékköves aranykoronával koronázta meg a szobrot (kép). Ezután kinyilvánította :

„Minthogy a pórdömölki Szent hely természeten felülvaló kegyelmekkel tündöklik és minthogy ott Isten az ő hatalmas karjával különféle csodákat művel, amelyek törvényes kivizsgálás útján bizonyítást nyertek, a Boldogságos Szűznek kis-celli képmása nemcsak isteni malasztokkal teljes, hanem csodatevő szobornak tekinthető.”


A Celldömölk felé érkezőknek már messziről feltűnik az apátsági plébániatemplom (kép) két tornya, amelyek két és fél évszázada figyelik a település életét.

A kegytemplom máriazelli mintára épült, tehát a kegyszobor és az oltár fölé kősátrat emeltek. A kápolna főoltárán fogadalmi képek és adományok láthatók, a sekrestyében pedig a korabeli Magyarország fapajzsra festett Mária-kegyképei, amelyeket 1748-ban a templomszentelési körmenetben hordoztak. Tizennégy oltár, szószék, keresztelőkút, feszületek és az ezüst gyertyatartók sokaságának szépsége lenyűgözi a belépőt. (kép) Magyarország egyik legszebb barokk búcsújáró temploma mellett található a volt bencés apátság épülete (kép), homlokzatán Mária szobrával (kép). A templom előtti téren az 1836-ban készült Szentháromság-szobor (kép) áll, talapzatán Szent István, Remete Szent Pál, Nepomuki Szent János és Szent Flórián alakjaival. Nem messze található az 1755-ben épült Kálvária, melyek átadásával teljessé vált a búcsújáróhely. Kis-Czell apátsági székhellyé lépett elő, és a létrehozott épületegyüttes adta Kis - Czell felvirágzásának alapját és a település mai központját is. Celldömölk fő búcsúja szeptember 12-e, Mária neve napja.