A CSERERENDSZER
A központi ellátás elsődleges előnye a gazdaságosságban jelentkezik akkor, ha megfelelő pénzösszegek állnak az ellátóközpont rendelkezésére. A központi állománynyilvántartás és feltárás szakmai gondok sokaságát oldhatja meg. A központi ellátás fogalma alatt rendszerszerű működést kell érteni, aminek biztosítása során a pénzügyi lehetőségek függvényében a szükségszerű sokszínűség mellett a szolgáltatási színvonal egységesebbé tételére kell törekedni. Különös figyelmet érdemel a szolgáltatási lánc leggyengébb elemeit alkotó kiskönyvtárak életbentartása: a cél elérésének reális eszközét jelentheti a számukra akár "pozitív diszkriminációt" alkalmazó csererendszer működtetése egy természetes táji / közigazgatási egységen belül.
A könyvellátás központosítása a kisközségek könyvtári ellátásának kettős, létéből és helyzetéből fakadó problémáját kívánja orvosolni. Egyrészt önálló munkakörű, szakképzett könyvtáros jelenlétével nem számolhatunk, ezért a könyvtár művelődési, szórakoztató és információs funkciói döntő mértékben az állomány minőségén keresztül valósulnak meg. Másik nehézség, hogy a falusi könyvtárakat felkereső olvasók igényei széles skálán helyezkednek el, de az egyes igénytípusok mögött gyakran csak néhány olvasó érdeklődése húzódik meg. A dokumentumok zömének "használati élettartama" nagyon rövid s ennek kivédésére csak egyetlen esély kínálkozik: az állomány tervszerű mozgatása. Ehhez kapcsolódik még egy alaptétel: bármelyik ellátóhely állományának kialakításában a használati gyakoriság elvének kell érvényesülnie. A tényleges társadalmi elismerés érdekében a könyvtár használata válik a könyvtár munkájának mércéjévé s ez determinálja állományszervezését is. E könyvtárpolitikai alapelv alkalmazásában a községi könyvtáraknál lehet áttörést elérni, mert a városi könyvtári szinttől sokkal konzervatívabb tényezőként jelentkezik a "típuskorlátozottság".
A fentiek gyakorlati feloldása a könyvtárak közötti csererendszer kiépítésével lehetséges. Az úgynevezett forgó állománynak az aktuális, népszerű és szórakoztató irodalom köréből kell kikerülnie. A cserekönyveknek még újdonság-korukban, tehát 1-3 évesen minden ellátóponton hat hónapon keresztül szélesíteniük kell a választékot: a rendszer életképességéhez precíz, de nem mereven mechanikus ellátási szisztémára van szükség. 1991-től szigorú pénzügyi visszacsatolásos kapcsolatban állunk az önkormányzatokkal s ebbe illesztjük a csererendszer egyre inkább kiteljesedő társulásos megvalósítását.
A csererendszer kiépülő modellje - amelynek reorganizációja a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával valósult meg - a könyvtári ellátórendszer működtetése szempontjából olyan fejlesztésorientált költségvetési / közgazdasági mikrokörnyezetet hozott létre, amelyben a kilencvenes évek első felének nehézségei után 1995-től kezdve évről-évre nőtt az önkormányzatok által az ellátórendszer könyvbeszerzésére megítélt szerződési alapösszeg.
2000. évi szerződéseinkben sikeresen teremtettük meg a csererendszer központi támogatások nélküli, önfinanszírozó működtetését, az egységes állománygyarapítási keretből könyvtári egységenként 15.000 Ft erre a célra történő átcsoportosításával. 2005-ben könyvtáranként 30000 Ft felhasználásával 540000 Ft értékű keret állt rendelkezésre az év folyamán a forgó állomány új beszerzéseinek biztosítására. 2005-től az állami költségvetésben biztosított mozgókönyvtári normatíva jelentős segítséget nyújt az állománygyarapítás során.
Korábbi saját tapasztalataink alapján és a szakirodalmi elemzések figyelembevételével a negyedéves cseremechanizmus kialakítása mellett döntöttünk. Ezután könyvtárszakmai tényezők, települési sajátosságok és munkaszervezési szempontok szem előtt tartásával a 12 községet három egységbe soroltuk. 2004-től a rendszer bővülése következtében már négy csoportban bonylítjuk le a dokumentumok mozgatását. Csoportképző elemként szerepelt: cserék optimális útvonalának kialakítása, a községek lélekszáma, iskola léte vagy hiánya, egy településen két könyvtár stb.
2004-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása révén -többek között- vizsgáltuk a csererendszer gyakorlatát. A kérdőívek elemzése során egyértelmű igényként jelent meg a községi könyvtárok részéről, hogy túl hosszúnak tartják a cserekönyvek 12 hónapos intervallumát. A viszonylag zökkenőmentes változtatás érdekében a féléves periódusra való áttérés mellett döntöttünk. A forgási idő feleződését kiegészítettük azzal, hogy négy csoportot alkottunk: e "dupla spirál" alkalmazása révén mindössze négy példány beszerzésével garantálni tudjuk, hogy 5 év alatt elvileg valamennyi új kötet eljuthat mind a 27 könyvtári egységbe. A cseremechanizmus gyakorlatának bemutatását a Kemenesaljai Digitális Könyvtárban található dolgozatunkban olvashatják az érdeklődők.
A mozgó állomány könnyebb és rugalmasabb kezelését szolgálja, hogy - a községi könyvtárosokkal történt konzultációt követően - a cserekönyveket megkülönböztető jelzéssel láttuk el. Három fő szempont vezetett bennünket a döntés meghozatalakor:
a, a kiemelés felhívja a figyelmet az adott településen egy évig helyben maradó könyvekre
b, elősegíti a csereanyag összegyűjtését
c, csökkenti a rendszer hatékonyságát és / vagy működőképességét veszélyeztető mértékű lemorzsolódást.
A modell érvényességét bizonyítja, hogy a csereállomány mozgatásának két és fél éve során, 1996 júliusától 1999 decemberéig a kötetek 94,58%-a tervezett időpontban eljutott a soron következő könyvtárba. Ez a mobilitási mutató illetve a lemorzsolódás minimális aránya előzete reményeinket igazolta. 2000 és 2008 között mintavételek alapján a fenti index 92% feletti értéken stabilizálódott.
A feltöltések mértéke az 1994-es (csere nélküli) 858 kötetről 2004-ben 1978, 2007-ben 3328, 2008-ban könyvtáranként 205, 2009-ben pedig 267 kötetre nőtt. A drasztikus könyvárrobbanás ellenére a választékot jelentősen sikerült szélesítenünk, ami kiemelkedő mértékben a csererendszernek köszönhető, hiszen a forgó állomány aránya 1996-ban 34, 2000-ben 56%, 2007-ben pedig 79%-ot tett ki az összvolumenből. A cserekönyvek arányát hosszú távon némileg alacsonyabb szinten, a feltöltések 60-70%-a között prognosztizáljuk és tartjuk ideálisnak. 2008-ban már a hosszútávú terveinkben szereplő kétharmados szinten (65,7%) tudtuk forgalmazni a mozgó állományt.
A cserekönyvek összetételének, profiljának meghatározásakor a használati dominancia elvét részesítettük előnyben, mert véleményünk szerint kizárólag ez képes igazolni a forgó állomány létrehozását. Külön összehasonlító elemzést nem végeztünk, de a községi könyvtárosok visszajelzései alapján a cserekínálat kölcsönzése többszörösen felülmúlja az állomány egyéb részeinek kihasználtságát.
A különböző mutatók javulásának logikai koherenciája a pozitív változások releváns, megalapozott jellegét tükrözi. A központi támogatások fokozatos elapadása és a rendszerbe újra visszatérő könyvtárak integrálása a mutatókban némi visszaesést hozott, de a saját erőre építő, minél több könyvtári egységet hatékonyan működtetni képes rendszer előnyei továbbra is világosan kirajzolódnak.
A számszerű eredményesség mellett a csererendszer legnagyobb jelentőségét a választék bővítésében, a hatékony pénzfelhasználásban és a(z) önkormányzatok / könyvtárak együttműködésen alapuló kapcsolatában látjuk.
Beszélgetés Szomju Lászlónéval négy évtizedkönyvtárosságáról, a matematika nehézségeiről és arról mit tekint a sors ajándékának
Több mint négy évtizedes könyvtárosi hivatás után 2005-ben vonult nyugalomba Szomju Lászlóné, a celldömölki városi könyvtár munkatársa. Reménytelen vállalkozás egy rövid interjúba beleszuszakolni e hosszú időszak akárcsak legfontosabb eseményeit, de – szó se róla – riporter és interjúalany oldott meg már együtt ennél nehezebb feladatokat is Kemenesalja fővárosának bibliotékájában.
- Mint egy körültekintő referensz-interjú kötelező, de nem mellékes kellékeiként essen szó először családi környezetedről, iskoláidről és első könyves emlékeidről.
- Édesapám vasúton dolgozott, édesanyám háztartásbeliként nevelt két testvéremmel együtt. Szülőfalumban, Nemeskocsban a második szomszédunkban lakott egy kitelepített házaspár, akiktől gyerekkorunkban gyakran kaptunk könyveket. Az ötvenes évek közepén így olvastam például Kosáryné Réz Lola regényeit. Az alsó tagozatot Nemeskocsban, a felsőt a mellettünk lévő faluban, Bobán jártam ki. Ezt követően közgazdasági technikumba jelentkeztem, hogy érettségi után rögtön kenyérkereső foglalkozásom legyen, mert nehéz körülmények között éltünk.
- Ha jól tudom, a szomszéd falu után egészen távolra kerültél…
- Vas megyeiek akkoriban nem kerülhettek kollégiumba, így a választást más tájakra is ki kellett terjeszteni. Egy általános iskolai diáktársam már Szekszárdon tanult, az ország négy SZÖVOSZ-iskolájának egyikében, az egyetlen dunántúliban. Az is számított, hogy a kötelező nyári gyakorlat mellett kereseti lehetőség is adódott az ott tanulók számára. Jól éreztem magamat Tolna megye székhelyén, csak a félévenként mindössze két alkalommal történő hazalátogatást keveselltük. Érdekelt a közgazdaság és a kereskedelem világa: szívesen tanultam volna tovább ezen a területen, csak a matematika ne nyomott volna olyan sokat a latban…
- Így nagy valószínűséggel le kellett számolnod közgazdasági karriereddel!
- Érettségi után egy Cellben működő kiváló szövetkezeti könyvesboltba kerültem, amely mintegy irodalmi kávéházként, a helyi értelmiség természetes találkozóhelyeként funkcionált. A magyar könyvkiadás valódi értékeket jelentetett meg a hatvanas évek első felében. A könyvek és az olvasók tisztelete és szeretete itt fogalmazódott meg bennem egy életre. Előbb elvégeztem a könyvesbolt-vezetői tanfolyamot, majd felvillant számomra a könyvtárosság, mint élethivatás lehetősége is, hiszen a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán az első népművelés-könyvtár szakos évfolyam hallgatója lettem 1963 őszén.
- Másfél évig dolgoztam a könyvesboltban és 1964 decemberében kerültem a celldömölki könyvtárba. Részben Káldos Gyula hívására ekkor adódott elhelyezkedési lehetőség, részben pedig számomra a tanulmányaimban nagy könnyebbséget jelentett a könyvtáros szakmával való gyakorlati megismerkedés. A gyermekkönyvtárba kerültem – a gyermekrészleg nyitvatartási idejéhez igazodva – 5 órás alkalmazottként a jól fizető 8 órás eladói állás helyett feleannyiért.
- A kemenesaljai könyvtárügy nagy nyeresége, hogy nem kezdtél el túlságosan számolgatni a munkahelyváltás idején.
- Egy pici helyiségben hatalmas forgalmat bonyolítottunk le, egyetlen katalógusunk sem volt és az első állományellenőrzést úgy szerveztük meg, hogy a könyveket leltári szám alapján raktuk sorba. 3-4 nagy zsák katalóguscédulánk volt és akkor kezdtük összegyűjtögetni a raktári kartonokat és a szolgálati katalógust építeni.
- Több helyen működtünk és az új könyvtárépület átadásáig gyermekkönyvtárosi munkát végeztem, amit nagyon szerettem. 1972 augusztusától lettem a felnőtt olvasószolgálat munkatársa. Szeretettel és alázattal szolgáltam az olvasókat a könyvtárban és magánéle-temben egyaránt. Soha nem hoztam haza a munkahelyi konfliktusokat. A legszebb időszak talán az volt, amikor rengeteg főiskolás hallgató vett részt könyvtári gyakorlaton a hetvenes – nyolvanas évek fordulóján, ráadásul ebben az időszakban volt a leghosszabb a nyitvatartási időszak is, egészen este 8 óráig.
- Ne feledkezzünk el tanulmányaidról sem!
- 1976-ban végeztem el a kétéves kiegészítő magyar szakot a szombathelyi főiskolán. Egy nappal korábban államvizsgáztam, mint amire második gyermekemmel tervezve volt a szülés. Szerencsére mindkettő simán lezajlott: a vizsga is jól sikerült, ráadásul Tamás fiam is várt még egy hónapot… Folyamatosan, rendszeresen zajlottak a különféle rendezvények, amelyeken dugig volt a könyvtár. A középiskolások a könyvtárat tényleg tanulószobaként használták, amihez persze a helyi középfokú iskolák tanárainak ösztönző, a többkönyvű oktatásra építő hatása is jelentősen hozzájárult.
- Igényes munkád évtizedekre meghatározta a könyvtár gyűjteményének minőségét…
- Büszke vagyok arra, hogy olyan állományt sikerült évtizedek alatt kiépítenünk, ami bázisa lehetett a felsőoktatásban tanulók szellemi igényeinek is. Az állománygondozást mindig szívügyemnek tekintettem, élő állományt igyekeztünk a polcokon tartani. A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével is gyakran éltünk. Szinte hihetetlen, ha a mai technikai körülmények között visszagondolok arra, hogy minden tételt könyvészetileg be kellett azonosítani és a kérőlapokat lekopogni az írógépen… Ennek ellenére akkor is működőképes volt a rendszer és 5-600 kérést teljesítettünk évente.
- Négy évtized alatt számos egyéni és kollektív elismerésben részesültél.
- „Kiváló könyvtár” elismerést kapott a könyvtárunk, személyesen a „Szocialista Kultúráért” elismerésben részesültem 1979-ben és 1997-ben „Celldömölk városért” emléklapot kaptam. Életem legnagyobb élménye a 2003-ban átvett „Kiss Gyula Emlékérem”, hiszen főiskolai felvételimen ő vizsgáztatott, szakmailag és emberileg nagyon sokat tanultunk tőle és nála írtam a szakdolgozatomat a járási könyvtár történetéről. 2004-ben a Vas Megyei Közgyűlés „Vas Megye Közgyűlése Szolgálatáért Kulturális Tagozata” kitüntetést. Öt évet nyugdíj mellett dolgoztam, amit a sors ajándékának tekintek. Jó érzés visszagondolni arra, hogy már ebben az időszakban egy év alatt megszereztem a hétéves továbbképzési időszak 120 kreditpontját – egy részét ráadásul a számítógépes ismeretek elsajátítása révén.
- A zsákokban lévő céduláktól hosszú volt az út az internetig…
- Nyugdíjba kerülve az egyik helyi bolt könyves részlegében kaptam lehetőséget visszatérni a könyvesbolti szakmához. Nem tudtam megtagadni magamat, a kínálatot a klasszikusok irányában bővítettem és örömmel tapasztaltam, hogy van rá kereslet. Az élet furcsa, számomra örömteli keretjátéka, hogy első munkahelyem könyvesbolt volt és hosszú könyvtárosi évtizedek után ismét ugyanabban a közegben fejezhetem be aktív pályafutásomat.
- Jó egészséget és boldog nyugdíjas éveket kívánok Vas megye könyvtáros társadalma nevében!
Németh Tibor
Megjelent: Vas Megyei Könyvtárosok Értesítője. 2006. 1. sz. p. 59-61.
]]>Beszélgetés Káldos Gyulával, a városi könyvtár nyugdíjba vonult igazgatójával
- Először pillantsunk a múltba, hiszen Ön egyetemi szakdolgozatát Kemenesalja könyvtártörténetéről írta. Milyen előzményekre, hagyományokra támaszkodhatott a környék könyvtárügye az 1945 előtti időszakból?
- Egyrészt a szakdolgozatírás kötelezettségéből, másrészt helytörténeti érdeklődésemből fakadt a témaválasztás. Személyes élményeim is voltak, mert szülőfalumban, Kemenespálfán két egyesület működött az 1930-as évek végén. Elemistaként használtuk az egyesület könyvtárát, amely az iskolában működött. A „könyvtár” anyagának rendezésével a tanító úr több alkalommal is engem bízott meg. Az egyesület kulturális életébe egészen fiatalon belepillanthattam, hiszen évenként 2-3 színdarabot is előadtak. Apám cipész volt, több hangszeren is játszott, zenével kísérte a műsort, így családunk ingyen vehetett részt az előadásokon.
- A művelődéstörténethez visszatérve: Az egyesületek az 1870-es évektől kezdve gombamódra szaporodtak a Kemenesalján. Felekezeti alapon /általában katolikus és evangélikus/ működtek s szinte minden községben létrehoztak egy-egy olvasókört. Számos dokumentumot tanulmányoztam ezzel kapcsolatban. E források azért jelentősek, mert irattári anyaguk nem került a levéltárakba. Az 1950-es években megszüntették őket, mint nem kívánatos művelődési formákat, a még meglévő irattáraikat elégették. Szakdolgozatomban megállapíthattam, hogy az egyesületek Celldömölkön és valamennyi községben a nevelés fontos eszközei és a közélet fórumai voltak. Újabb kutatásaim alapján sikerült bizonyítani, hogy Kis János és köre a XIX. század elején már gyakorlatilag olvasóegyletként működött.
- Vissza tudna Ön emlékezni arra a pillanatra, amikor elhatározta, illetve eldöntetett, hogy könyvtáros lesz?
- Elemi iskolában kitűnő tanuló voltam. Az akkori rendszernek megfelelően minden év végén vizsgát kellett tenni a tanító úr, a lelkész és a presbitérium előtt. Garam Zoltán „nagytiszteletű úr” két bizonyítványt kivett a többi közül és elvitte Jánosházára azzal, hogy ezeket a gyerekeket be kell íratni polgári iskolába. Így lettem 1943-ban polgári iskolai diák. Amikor végeztem 1947-ben éppen indult a celli gimnázium, amelynek különbözeti vizsgával válhattam tanulójává. Ha a lelkész úr nem emeli ki a bizonyítványomat, valószínűleg egészen máshogy alakult volna a sorsom…
- Kor- és kórtörténeti adalék felvételi kálváriám. 1951-ben érettségiztem, s nem tűnt túl nehéznek, hogy bejussak az egyetemre. A gondot az jelentette, hogy sokakat – népgazdasági érdekre hivatkozva – nem oda vettek fel, ahova szeretett volna menni.
- A tervgazdasághoz szorosan kapcsolódva „előirányozták” a felvételiket…
- Amit az iskolaigazgató megtehetett: megpróbálta az ismerős intézményekkel egyeztetni a felvételizők diszpozícióját. Én a Veszprémi Nehézipari Műszaki Egyetemre felvételiztem, áttették a papírjaimat az ELTE matematika-fizika szakára. Megírtam, hogy ez nekem nem felel meg. Jött egy másik levél, hogy Pécsre, a jogi karra felvételt nyertem. Erre már nem is válaszoltam, csak nem mentem el… Annak idején három helyre is mehettem volna, később nagyon kellett igyekeznem, hogy 1968-ban felvegyenek az ELTE történelem-könyvtár levelező szakára, ahol 1974-ben végeztem.
- Az, hogy könyvtáros lettem, tulajdonképpen a véletlenen múlt. 1954 decemberében az egyik katonatársam (akinek falubelije a celld.-i járási könyvtárban dolgozott) üzenetet kapott, hogy szükség volna egy fiatalemberre a könyvtárban, próbáljon szerezni valakit. Őri Dezső engem javasolt. Bementem a művelődési osztályra, ahol Kapiller László osztályvezető kedvesen fogadott. Örült, hogy végre van jelentkező az állásra. Két feltételt szabtak: legyen érettségije - mivel segédkönyvtárosi (módszertanos) státuszba kerültem – tudjon kerékpárt vezetni. Fizetésem 960 Ft lett, amely nem lebecsülendő összeg volt akkortájt. A könyvtár a ma „Füstös”-nek nevezett presszó helyén állt. Amikor beléptem olyan szép rendet találtam a könyvek között, s annyira megragadott a látvány, hogy rögtön elfogadtam az állást.
- Az ötvenes évek a könyvtár- és könyvtárhálózatszervezés, a „jó könyv” szocializmust építő erejébe vetett hit időszaka. Hogyan élte meg ezt a kort ifjú könyvtárosként?
- A járási könyvtárat 1953. február 8-án avatták fel 1.524 kötetnyi állománnyal. Sajnos, ebbe nem sikerült beépíteni a korábban megszűnt egyesületi könyvtárakat és a nagyon jelentős apátsági könyvtárat, amely a háború idején elpusztult. Az első évben olyan állapotok uralkodtak, hogy a megyei könyvtár 1953-as jelentése szerint: „a személyi nehézségek oka a helytelen káderpolitika, sógorság-komaság. A vezető betegsége miatt a dukai népkönyvtárost, Boros Ernőt állították be, akinek odaadó munkája, fiatalos lelkesedése indította meg a celldömölki járás könyvtári életét.” Boros Ernő 1953-ban már a harmadik vezető volt az intézmény élén. A jelentést író bátorságát jelzi, hogy az összefonódásokra rámutatott (az egyik könyvtáros hölgy egy magas beosztású állami funkcionárius felesége volt), s ez nem volt divat az akkori időkben.
- 1955-ben a járási könyvtár háromszemélyes volt: vezető, segédkönyvtáros és kölcsönző könyvtáros. Közülük az elődöm katona lett, a két hölgy egyike hosszabb ideig beteg volt, a másik pedig éppen szült. 1955. január 24-én kerültem oda és néhány nappal később nekem kellett megírnom az 1954-ről szóló beszámolót. Ez ma is megtalálható és nem is kell röstellkednem miatta. Csak azon csodálkozom: hogy tudtam úgy megírni?!
- A könyvtári munka alapelemeiről szóló ún. „minivizsga” letétele után álltam munkába. Erre az időszakra kialakult a járási könyvtár hálózati alközpont szerepe, s már csak az utolsó simításokat kellett elvégeznem. Köcsk II. községi könyvtárának átadásával minden faluban működött kölcsönzőhely. 1958-ban az OSZK szervezésében kétéves középfokú könyvtárosi tanfolyamot végeztem el a megyei könyvtárban. 1953-ban még a Népkönyvtári Központ látta el a településeket állománnyal. A járási könyvtár először 1954-ben kötött szerződést a Könyvértékesítővel és ettől kezdve beszélhetünk tervszerű állománygyarapításról. Ezzel egy időben meg kellett tisztítani a könyvtárakat attól a sok felesleges könyvtől, amit felhalmoztak bennük.
- Milyen jellegű kötetek tartoztak ebbe a körbe?
- Azsajev „Távol Moszkvától” és ehhez hasonló sematikus irodalom, valamint a „Természettudományos Kiskönyvtár” sorozat tagjai: pl. „Minden kocától 21 malac” stb. Kis túlzással a kivonások után a járási könyvtár állománya néhány ruháskosárban elfért volna. Talán itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a 60-as évek elején kezdtük el a mezőgazdasági oktatásokat: részben a lakosság, részben a nagyüzemek vezetői számára. Emlékezetes maradt, amikor az egyik előadó dániai élményeiről beszámolva elmondta, hogy 30 mázsás termésátlagot értek el búzából. Ott senki sem szólt, de másnap a helyi agronómus bement a járási párttitkárhoz, hogy állítsák le ezt az embert, mert megzavarja a dolgozókat!
- Az állomány selejtezése gyakran járt könyvtárátadásokkal is a falvakban. Érdekességként megemlítem, hogy akkoriban azok a könyvtárosok, akiknek hiányuk volt az alábbi összegeket fizették be a jegyzőkönyvek tanúsága szerint: Keléd 828 Ft, Izsákfa 1.062 Ft. Ezek az emberek munkájukért akkor még nem kaptak egyetlen fillért sem…
- Próbáljuk meg felidézni az ún. könyvtári hőskorszak mindennapjait!
- Mikor idekerültem rögtön egyedül maradtam, s ez később is többször előfordult. Ilyen esetben reggel 6 órakor, miután beért a vonatom, bejöttem a könyvtárba. 8-kor elmentem a postáért, s ha kellett, elhoztam a könyvcsomagot is. Majd beleltároztam, motorra tettem és kivittem a községekbe. 1 órára visszaértem és 6-ig kölcsönöztem a város lakosságának. (Kétkártyás kölcsönzési rendszerrel dolgoztunk akkoriban, amelynek sok előnye is volt az adminisztrációs többlet mellett.)
- Ha tél volt és mindhárman dolgoztunk, akkor másképp alakult a munka. Buszjárat vidékre csak hajnalban ment és este későn jött vissza. Összeállítottunk 5-6 csomagot és megbeszéltük a postásokkal, hogy vigyék el őket. Mi pedig a buszról leszálltunk és egyik falutól a másikig gyalogolva felvettük a postán a könyveket és elvittük a községi könyvtárosnak. Abban a faluban, ahol éppen végeztünk, felszálltunk az esti buszra. Nem volt ritka, hogy 12 órát dolgoztunk, de eszünkbe se jutott, hogy emiatt méltatlankodjunk.
- 1956 forró őszének politikai indulatai mennyire érintették a könyvtárat?
- A járási könyvtár a zavaros időkben folyamatosan működött. A közlekedés viszont rendkívül nehéz volt s ezért Pálfáról beköltöztem Celldömölkre. Akadt néhány község, (pl. Kissomlyó, Nemeskeresztúr, Pápoc) ahol a könyvek jelentős részét elégették, de a legtöbb helyen a könyvtár változatlanul végezte a dolgát.
- Nagyon kevesen mondhatják el magukról hivatásunkban, hogy három évtizedig irányították egy járás-városkörnyék könyvtárügyét. E hosszú időt hogyan lehetne szakaszolni? A könyvtárügyi változások miként hatottak a celli városi könyvtárra?
- Bizonyára meglepő, de 1953 óta én már a kilencedik vezetője vagyok az intézménynek. 1955-ben Berki Imre friss egyetemi diplomával a zsebében került ide, majd utóda, Nagy Zsuzsanna főiskolai könyvtári végzettséggel vezette a könyvtárat. Mindketten családi okok miatt távoztak. 1961. április 1-től bíztak meg az intézmény irányításával. Akkor a megyei művelődési osztály nevezte ki a járási könyvtárak vezetőit, a megyei könyvtár igazgatójának véleménye alapján. A megbízási papíromnak külön érdekessége, hogy 25 év után jutottam jogos tulajdonomhoz, mert a hivatal irattárának legutóbbi selejtezésekor derült ki, hogy az iratnak négy példányát „birtokolták”, csak az illetményhivatalé került az illetékesekhez.
- A legelső jelentős ténykedésem a szabadpolcos kölcsönzésre való áttérés volt. Ehhez mindössze a három, szobányi nagyságú teret kellett egybenyitnunk. Ezután nagy munkaként a korábban letéti ellátásban részesülő könyvtárak tanácsi kezelésbe adása következett. Később kiderültek az önállóság hátrányai is, ezért a körzeti ellátás, majd az ebből kifejlődő központi ellátórendszerek lettek az újra meginduló átszervezések eredményei. Városi vonatkozásban a fiókkönyvtári leépülése illetve önállósodása (Alsóság) figyelhető meg. Vidéken ma annak vagyunk tanúi, hogy az ellátórendszerből kiválva a községek egy része újra az önálló állománygyarapítás útjára lépett.
- Talán ez abból is adódhat, hogy az egyen-megoldások (csak önállóság vagy csak központi ellátás) igazán sosem jók mindenki számára. Az egyedi feltételektől függően – ugyanúgy minta a piacgazdaság területén a vegyes tulajdon esetében – lehet az ellátási formákat kialakítani, amelyben a városi könyvtárnak a szervező-szolgáltató szerepe a hangsúlyos. Visszatérve a történeti vonalra: bizonyára mérföldkőnek számított az új könyvtárépület átadása 1972-ben.
- Már a tervezés időszakában sok probléma felmerült. Az 1968-ban elkészült terven már nem lehetett változtatni, pedig szerettünk volna alagsori raktárakat kialakítani. Akkor ugyan pénzhiányra hivatkoztak, de abban az időben ezt nem kellett komolyan venni… Az új építési normák nem sokkal később jelentek meg. Lehet, hogy ha egy évet csúszik a könyvtár építése, ma sokkal kedvezőbb körülmények között folyhatna a munka.
- Milyen személyi feltételekkel rendelkezett a könyvtár ezekben az évtizedekben?
A három fős könyvtártól folyamatosan növekedve eljutottunk oda, hogy 12 könyvtáros dolgozott az új könyvtárban az 1970-es évek közepén. A létszám emelkedése mindig egyúttal feladatmódosulást is jelentett: pl. a gyermekkönyvtárat választottuk le, majd a feldolgozói munkakör megteremtésével hozzákezdtünk az állomány feltárásához. E hosszú időszak alatt nagyon sok könyvtárossal dolgoztam együtt vidéken és helyben egyaránt. Közülük többen 20-25 év óta végzik áldásos tevékenységüket. Szeretném nekik megköszönni azt a támogatást, amit évtizedeken keresztül tőlük kaptam.
- Három évtized távlatából visszatekintve: a városi könyvtárnak sikerült-e szolgáltatásai révén szervesen beépülnie a helyi társadalomba?
- Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a könyvtár mindig a város életének egyik központja volt. Az itt dolgozó emberek a helyi közélet aktív szereplői, formálói voltak. A beiratkozott olvasók száma jelentősen megnövekedett és a könyvtárhasználók köre minőségileg kibővült az új könyvtár átadása után. 1973-ban az olvasók száma 2.000 fölé emelkedett s ez immáron lassan két évtizede állandónak mondható.
- Szabadidejében Ön mivel foglalkozott a legszívesebben?
- Három területet szeretnék kiemelni. Közel 30 éve gyűjtök bélyeget, s ha fáradt vagyok, pihenésként gyakran szoktam rendezgetni-nézegetni őket. A másik érdeklődési köröm a honismereti-helytörténeti kutatás és annak szervezése. Büszke vagyok arra, hogy 1973 óta rendszeresen működik a helytörténeti munkaközösség, amelynek a könyvtár ad helyet. A harmadik, időrabló tevékenység a szőlőtermesztéshez kapcsolódik. Már gyermekkoromban szerettem nagyanyám szőlőjében lenni a Somló-hegyen, s mindig elvarázsolt a szőlő művelése. Nem gondoltam volna, hogy egyszer majd nekem is részem lehet a Sághegy arculatának alakításában. A könyvtár az évek folyamán nagyon sok népszerű előadásnak adott teret, amelyeken a szőlősgazdák mindig szép számban megjelentek. Ha valami „korán megtérülő” eredményt mondhatok – mivel az olvasás lassabban hat -, akkor a szőlőművelés, a fajtakiválasztás az, amihez az előadások révén hozzájárulhattam.
- Tudom, hogy nagyon nehéz röviden megfogalmazni, de mégis fel kell tennem a kérdést: mit üzenne utódjának?
- Vannak elhelyezési problémák, de az utód egy szakmailag jó állapotban lévő könyvtárat vehet át, amibe természetesen beleértendő az itt dolgozó könyvtárosok szakmai tudása és az a sok-sok apró munka, amelyet évtizedek alatt közösen elvégeztünk. Vallom, hogy értéket csak munka teremthet.
- Köszönöm a beszélgetést! Jó egészséget és boldog nyugdíjas éveket kívánok!
Németh Tibor
Megjelent: Vas Megyei Könyvtárak Értesítője. 1991. 3. sz. p. 27-32.
]]>Keze nyomát őrizni fogja a könyvtár állománya
Dörnyei Lászlóné Király Márta, a celldömölki Kresznerics Ferenc könyvtár feldolgozó könyvtárosa közel négy évtizednyi szolgálat után 2002 végén nyugdíjba vonult. Az alábbi beszélgetés felidézi az életút legfontosabb állomásait, a könyvtárosi lét sokoldalúságát. A beszélgetőtársak két évtizede egymás kollégái, ezért szerepel tegeződés az interjú szóhasználatában.
- A családból nem egyedüliként lettél könyvtáros, hiszen nővéred is éppen ebben az időszakban lesz nyugdíjas, aki a főiskola könyvtárának volt hosszú ideig vezetője. Honnan ered családotokban ez a „királyi” pályaorientáció?
- Szüleink egyszerű emberek voltak, akiknek becsületes, szorgalmas, munkával töltött életéből soha nem hiányzott az olvasás, a könyv szeretete. Olvasó emberek voltak, s a személyes példa ránk is hatott. Nővérem pályaválasztása biztosan hatott rám. Ő egyetemista lett és 1958-ban az ELTE magyar-könyvtár szakos hallgatójaként kezdte felsőfokú tanulmányait. Kötelező olvasmányainak egy részét a szombathelyi könyvtárakból kölcsönöztem számára.
- Lakásunkhoz közel, a vasúttal szemben volt az Építők Művelődési Otthona, amely – mai ismereteim szerint – területi feladatokat is ellátó könyvtárként működött. Benke Éva volt a könyvtáros, aki akkor kezdte a pályáját. Gyakori látogatóként személyes kapcsolatba kerültünk és bevont a munkába is: először csak a polcra osztottam vissza a könyveket, majd a leltározásba is besegíthettem. Humán érdeklődésem révén pedagógusnak készültem. Ebben nagy szerepe volt gimnáziumi magyartanáromnak, Farkas Miklósnénak, aki egyúttal osztályfőnököm is volt a Savaria Gimnáziumban és nővéremet is tanította. Megtudtam, hogy Szombathelyen pár éve népművelő-könyvtáros képzés indult. Mivel szüleim akkor már nyugdíj előtt álltak, úgy döntöttem, hogy itthon tanulok tovább népművelő-könyvtárosnak, így szüleim mellett maradhatok.
- Kik voltak azok a tanár egyéniségek, akik meghatározóakká váltak a képzés során?
Örömmel fedeztem fel Benke Évát, aki csoportvezető tanárom lett, s az általa vezetett irodalmi színpadnak is tagja lettem. Kiss Gyula személyisége és művelődéstörténeti stúdiumai meghatározó jelentőségűek voltak. Gróf Ervin címleírást és osztályozást oktatott, Káldi János könyvismeretre tanított bennünket. Kuntár Lajos és Takács Miklós órái szintén emlékezetesek számomra. Be kell vallanom, hogy valójában végig népművelői pályára készültem. Érdekességként említem, hogy a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárhoz tartozva két nyáron át strandkönyvtáros voltam Szombathelyen. Rossz idő esetén könyvtártechnikusi, zömében könyvrakodási feladatokat láttam el a megyei könyvtárban. Ekkor sikerült elég jól megismernem az állományt, kollégáim pedig felelősségérzetre szoktattak: a nem látványos dolgok fontosságára.
- Új idők szelei fújnak: ma már szinte kikopott a gyakorlatból és ódivatúvá vált, hogy a könyvek állandó kézbevételével fizikailag is birtokba vegyük a művet és apparátusát, nem csak számítógépes katalógusok bináris kódjain keresztül. A diploma megszerzése után hol kezdted el a pályádat?
- Utolsó féléves voltam, amikor Takács Miklós könyvtárigazgató szólt, hogy Gencsapátiba 6 órás könyvtárost keresnek 1060 forintos bérrel, ami mellett a kötelezően előírt népművelési gyakorlatomat is el tudnám látni. Éltem a lehetőséggel, de magamra maradva mindent nekem kellett volna intéznem. A megyei könyvtár módszertanosainál azonban helyet kaptam és a gencsapáti katalógus építését délelőttönként a feldolgozókkal konzultálva végeztem. Egyéniségük, szakmai hozzáállásuk alapján példaképemmé vált Krajevszky Gizella, Bánó Zsuzsa, Dénes Pálné, Dalmi Kálmánné. Délutánonként indultam a gencsapáti könyvtárba, ahol közben moziüzem-vezetéssel is megbíztak. Nagyon sok hétvégét töltöttem el rendezvényekkel, vetítésekkel a faluban.
- Személyes tapasztalatom alig van arról a korról, de a könyvtárügynek és a mozinak nagy közönsége volt, szinte akkor élte aranykorát Magyarországon.
- Valóban így volt és rengeteg személyes élményem kötődik ehhez az időszakhoz: sikerült irodalmi színpadot létrehoznom és jól működő ifjúsági klubot kialakítani. 1967-ben államvizsgáztam. „Vas megye könyvtárhálózatának fejlődése a sajtó tükrében” címmel készítettem el szakdolgozatomat, amelynek során az összegyűjtött nagy anyag feldolgozásának módszertani kérdéseiben nővérem és sógorom sokat segített. Gencsapátiban jól éreztem magam, de közel két év után búcsút vettem a településtől, mert megismerkedtem későbbi férjemmel, aki magyar-orosz szakos tanár volt. 1968 tavaszán Celldömölkön járási úttörőtitkári állást kapott, három év múlva pedig az Eötvös Loránd Általános Iskola magyar tanára lett. Jelenleg is ott tanít.
- Én az alsósági művelődési otthon és könyvtár tiszteletdíjas vezetőjeként kaptam állást 1968 szeptemberétől. Ekkor már a járási könyvtárhoz közel kerültem, hiszen fiókkönyvtárként működött az intézmény. A sors kegye itt is közrejátszott: Schandl Katalin volt akkor a feldolgozó könyvtáros, aki jelezte, hogy férjhez megy, ezért elköltözik Celldömölkről. Káldos Gyula számomra ajánlotta fel az álláslehetőséget, amivel örömmel éltem. 1968. november 1-től lettem főfoglalkozású könyvtáros: feldolgozó és olvasó-szolgálatos munkakört töltöttem be. Kevesen voltunk, ezért mindegyikünk belekóstolt szinte valamennyi munkaterületbe. Ekkor tudatosodott igazán bennem, hogy a feldolgozó könyvtárosnak az olvasószolgálati és a tájékoztató munkát kell segítenie, hiszen ez az alapja a könyvtáros és az olvasó tájékozódásának. 1969-ben született meg Balázs fiúnk, aki mára önálló családot alapított, és szociális munkásként dolgozik a benne mindig is meglévő segítő, jobbító szándéka szerint.
- A gyesről való visszatérésed a mai, új épületbe költözéssel lehetett nagyjából egyidőben.
Egy picit előbb jöttem vissza dolgozni, de nagy változást hozott a Kemenesaljai Művelődési Központ 1972 augusztusában történt átadása mindennapjainkban, hiszen a megnövekedett lehetőségek mellett például jobban elkülönültek az egyes munkakörök. A hetvenes évek közepétől a helyismereti könyvtárosi tevékenységgel, sajtófigyeléssel gazdagodott a szűkebben vett munkaköröm. A szabványok megjelenése és a mindig újabb dokumentumtípusok feltűnése, az analitikus feltárás igénye, a katalógusok integrált szerkesztése állandó képzést/önképzést igényelt ahhoz, hogy a változó környezethez alkalmazkodni tudjak. Szerettem volna az egyetemi végzettséget is megszerezni, de több kollégám is ekkor tanult és a döntéshozók úgy vélték, hogy a munkakörömhöz sem szükséges az egyetemi diploma… Eléggé elkeseredtem, majd úgy döntöttem, hogy elvégzem a magyar kiegészítő szakot Szombathelyen és elmegyek tanítani. Végül mindent mérlegre téve, az évtizedes munkát nem akartam félbehagyni, mert mindig értékként emlegették szakmai körökben is a következetességet. Látszott a könyvtárunkban, hogy egy ember keze nyomán épült a katalógusok rendszere.
- A sok feladatot kézzel kellett elvégezni, később a Robotron írógép már forradalmi újításnak számított. Fontosnak tartom a „tanítva tanulás” jelentőségét, hiszen nagyon sok főiskolás volt gyakorlaton nálunk, akikkel meg kellett értetni a feldolgozó folyamatok gyakorlati fontosságát. Talán többségükkel sikerült megszerettetni a könyvtárosi pályát a feldolgozó munka szépségének bemutatásával. Az utolsó évtizedben megjelent a számítógép a feldolgozó munkában. Bevallom, eleinte idegenkedtem tőle, de beláttam a hasznosságát. Ma már tudom, hogy egyszer majd megszűnnek a cédulakatalógusok.
- Szerintem csak átalakulnak, hiszen kizárólag ugyanazok az adatok lesznek hozzáférhetők, amik a cédulákon is fel lettek tárva… Tanulmányaidra visszatérve: a magyar szaknak a népművelőivel együtt később a könyvtári pályán is komoly hasznát vetted.
- Az író-olvasó találkozók törzsközönségéből kollégáimmal a nyolcvanas évek második felére sikerült egy olyan magot kialakítanunk, amelyre alapozva létrejöhetett a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság helyi csoportja, a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság, amelynek képviseletében az országos elnökség tagja lehettem. Ebben a munkában mindig számíthattam a könyvtár igazgatónőjére, aki bámulatos energiával és igényességgel vetette magát az egyre újabb feladatokba. A kilencvenes évek elejétől a férjemmel együtt aktívan részt vettünk a Kresznerics Ferenc Országos Anyanyelvi Verseny megszervezésében és lebonyolításában. Örülök annak, hogy részese lehettem az „Év könyvtára” cím 2001-es elnyerésének.
- Fiatalos nyugdíjasként mik a terveid?
- Boldog lennék, ha nyugodt légkörben élhetnénk továbbra is. Munkatársaimtól a nyugdíjas-búcsúztatóra kaptam az illusztrációként szereplő ex librist, ami nagyon meghatott: mindig emlékeztetni fog az itt eltöltött évtizedekre. Naptáramban mindig helyet kapnak ezután is a könyvtári rendezvények.
- Szeretném, ha minél több időt tudnék fordítani az olvasásra, unokáimra. Biztos háttér szeretnék maradni családom számára. Ság hegyi birtokunkon is van mindig tennivaló. Oda kerékpárral járunk - remélem még sokáig.
- Szívesen hallgatok zenét, és szeretek szőni. Szabadidőm növekedésével egyelőre csak álmokat szövök arról, hogy zenehallgatás közben szép szőnyegeket készítek.
- Vas megye könyvtáros társadalma nevében boldog nyugdíjas éveket kívánok!
Németh Tibor
Megjelent: Vas Megyei Könyvtárosok Értesítője. 2002. 2-3. sz. p. 48-51.
]]>Kemenesaljai áldozatok a II. világháborúban
Gyűjtésünk a "Béke poraikra..." I-II-III. (Bp., 1999-2013) című dokumentum-emlékkönyv sorozat, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának veszteségi anyagai, a szovjet hadifogolytáborokban elhunytak adatbázisa ( http://www.katonakagulagon.hu/index.php?page=adatbazis) illetve Herczeg László: Nemeskeresztúr évszázadai (Szombathely, 2010) című kötet alapján készült. Minden kiegészítést örömmel fogadunk - a továbbiakban a név után * jelzéssel utalunk arra, hogy a megadott források anyagát személyes, családi információk alapján pontosítottuk. Üzeneteiket várjuk a kreszalap@gmail.com címen illetve 70/338-3065 telefonszámon. Segítségüket előre is köszönjük!
| szám | Név | Rendfok. | Születési és halálozási dátum | Anyja / Apja neve | Település |
| 1. | Ábrahám Péter | honv. | (1898 - 1946.06.12.) | Ábrahám József | Jánosháza (Szh) |
| 2. | Ágoston Kálmán | t.c.őrv. | (1919.09.17. - 1944.12.05.) | Baráth Jolán | Alsóság (Lh) |
| 3. | Ambrus János | honv. | (1921 - 1945.01.25.) | Ambrus Mihály | Jánosháza (Szh) |
| 4. | Andalits Lajos | zls. | (1913.11.29. - 1944.12.08.) | Kálmán Mária | Kisköcsk (Szh) |
| 5. | Andrási Sándor | c.őrm. | (1915 - 1944.12.20.) | Morocz Karolin | Nagysimonyi (Szh) |
| 6. | Antal József | honv. | (1912? - 1945.01.02.) | Németh Mária | Nemeskeresztúr (Lh) |
| 7. | Arató Ernő | kmsz. | (1899.07.27. - 1944.07.27.) | Schaffer Júlia | Csönge (Szh) |
| 8. | Bácskai István | honv. | (1922.06.27. - 1942.09.24.) | Ferenc Julianna | Celldömölk (Szh) |
| 9. | Bagics János | honv. | (1920.06.10.- 1943.01.21. | Bakonyi Julianna | Csönge (Lh) |
| 10. | Bajcik János | t.tiz. | (1916.05.18. - 1943.02.02.) | Márkus Mária | Jánosháza (Lh) |
| 11.. | Bakovics Ferenc | honv. | (1911 - 1945.03.24.) | Cséri Eszter | Jánosháza (Szh) |
| 12. | Balog István | honv. | (1898 - 1946.03.25.) | Balog Sándor | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 13. | Balogh Ferenc | őrv. | (1921.01.01. - 1945.03.29.) | Nikman Rozália | Alsóság (Szh) |
| 14. | Balogh Károly | honv. | (1914 - 1945.02.19.) | Döbrönte Lidia | Alsóság (Szh) |
| 15. | Balogh Károly | szkv. | (1918 - 1945.12.10.) | Balogh Károly | Kemenesszentmárton (Szh) |
| 16. | Balogh Lajos | honv. | (1907.12.14. - 1944.07.02.) | Fodor Lídia | Kemenesmagasi (Szh) |
| 17. | Bánhegyi László | honv. | (1911 - 1945.03.08.) | Bánhegyi István | Celldömölk (Szh) |
| 18. | Baracskai Imre | hf. | (? - 1945.12.02.) | Stolez Mária | Alsóság (Szh) |
| 19. | Baranyai Gábor | tiz. | (1918.03.03. - 1945.01.25.) | Szakács Lídia | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 20. | Baranyai Sándor | tiz. | (1899.08.09. - 1944.06.06.) | ? | Jánosháza (Lh) |
| 21. | Baranyi Gábor | honv. | 24 éves (? - ?) | ? | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 22. | Bártfai Kálmán | honv. | (1912.02.23. - 1945.03.01.) | Soós Róza | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 23. | Bartos Lajos | őrv. | (1922.06.09. - 1945.02.03.) | Talabér Rozália | Kemenessömjén (Szh) |
| 24. | Bass (Basa) Lajos | kmsz. | (1921.12.02. - 1945.03.10.) | Rotschild Ida | Izsákfa (Szh) |
| 25. | Bedő István | honv. | (1906.06.20. - 1944.07.31.) | Meggyes Mária | Pápoc(Szh) |
| 26. | Begov István | honv. | (1915 - 1944.10.07.) | Horváth Mária | Jánosháza (Lh) |
| 27. | Bella József | honv. | (1916 - 1945.03.11.) | Bella János | Jánosháza (Szh) |
| 28. | Bella Móric | honv. | (1911.10.25.- 1945.04.27.) | ? | Duka (Szh) |
| 29. | Benedek Imre | kmsz. | 57 éves (? - ?) | ? | Jánosháza (Lh) |
| 30. | Benkó István | honv. | (? - 1944.12.31.) | ? | Ostfyasszonyfa (Lh) |
| 31. | Berecz Károly | őrv. | (1920 - 1943.10.15.) | Lévay Eszter | Alsóság (Szh) |
| 32. | Béres János | őrm. | (1914 - 1947.04.17.) | Béres István | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 33. | Béres Károly | honv. | (1922 - 1945.04.13.) | - | Kenyeri (Szh) |
| 34. | Berke Gyula | őrv. | (1920 - 1946.01.20.) | Berke Gyula | Kemenesmihályfa (Szh) |
| 35. | Bóczi Flórián | honv. | (1912.11.19. - 1943.06.15.) | Németh Julianna | Alsóság (Szh) |
| 36. | Bódis Sándor | honv. | (1912.08.29. - 1942.04.15.) | Sopronyi Mária | Nemeskeresztúr (Szh) |
| 37. | Bodó István | honv. | (1910.08.14. - 1944.12.06.) | Meilinger Zsófia | Kemenessömjén (Szh) |
| 38. | Bogaras Kálmán | honv. | (1922 - 1945.08.31.) | Bogaras Ferenc | Szergény (Lh) |
| 39. | Bognár József | - | (1894 - 1945.07.13.) | Bognár Ferenc | Jánosháza (Szh) |
| 40. | Bognár József | honv. | (1916.02.02. - 1943.01.31.) | Szabó Rozália | Nemeskeresztúr (Lh) |
| 41. | Bokkon János | honv. | (1902 - 1945.04.14.) | Szekér Rozália | Csönge (Szh) |
| 42. | Bokor Lajos | honv. | (1923 - 1946.04.24.) | Bokor József | Kemeneskápolna (Szh) |
| 43. | Bordács Lajos | honv. | (1920 - 1945.02.05.) | Bordács István | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 44. | Bor(s)os Ferenc | honv. | (1915.02.20. - 1944.10.07.) | Horváth Mária | Jánosháza (Szh) |
| 45. | Bors Béla | honv. | (1921 - 1945.01.11.) | Bors Béla | Pápoc (Lh) |
| 46. | Borsos István | honv. | (1911 - ?) | ? Júlia | Nemeskeresztúr |
| 47. | Bozga Leon | honv. | (1915.03.20. - 1943.06.08.) | Bozga Mariann | Borgáta (Lh) |
| 48. | Böröcz József | tsz.szkv. | (1919.11.22. - 1944.10.01.) | Horváth Rozália | Pápoc (Szh) |
| 49. | Böröndy Lajos | t.zls. | (1919.11.02. - 1944.04.22.) | Katzer Magdolna | Kemenesmagasi (Lh) |
| 50. | Császár Kálmán | őrv. | (1902 - 1943.04.23.) | Császár János | Tokorcs (Szh) |
| 51. | Császár Sándor | honv. | (1916 - 1946.03.10.) | Császár Mihály | Rábakecskéd (Lh) |
| 52. | Csatári Kálmán | honv. | (1912.10.09. - 1942.06.28.) | Ferenci Karolin | Kemenesmagasi (Lh) |
| 53. | Cseh Károly | honv. | (1923.08.09. - 1945.02.22.) | Csider Anna | Celldömölk (Szh) |
| 54. | Csiszár Imre | őrv. | (1910.09.13. - 1944.12.26.) | Pap Rozália | Kemenesmagasi (Szh) |
| 55. | Csiszár Kálmán | őrv. | (1911 - 1945.06.01.) | Csiszár József | Pápoc (Szh) |
| 56. | Csiszár Sándor | honv. | (1920 - 1944. 10.21.) | Gaál Anna | Pápoc (Szh) |
| 57. | Csizmadia Dávid | ftörzsőrm. | (1899 - 1949.02.02.) | Csizmadia József | Mesteri (Szh) |
| 58. | Csizmazia József | honv. | (1916 - 1947.01.20.) | Csizmazia Pál | Nagysimonyi (Szh) |
| 59. | Csöndör Béla | c.őrv. | (1917.07.19. - 1944.04.26.) | Molnár Julianna | Kemenesmihályfa (Lh) |
| 60. | Czimber Károly | honv. | (1919.10.10. - 1944.06.27.) | Nagy Judit | Celldömölk (Szh) |
| 61. | Dános Zsigmond | - | (1891.12.05. - 1944.11.15.) | Kiss Fáni | Kiscell (Szh) |
| 62. | Darabos Sándor | szkv. | (1922 - 1946.12.17.) | - | Kissomlyó (Szh) |
| 63. | Dávid István | honv. | (1925 - 1946.03.29.) | Dávid József | Jánosháza (Szh) |
| 64. | Diósdi József | honv. | (1920.01.20. - 1944. 12.20.) | Büki Mária | Rábakecskéd (Szh) |
| 65. | Dobai László | honv. | (1918.08.06. - 1942.05.31.) | Csizmazia Zsófia | Duka (Lh) |
| 66. | Dóczi Mihály | tsz.szkv. | (1916.10.20. - 1944.08.01.) | Németh Karolin | Ostffyasszonyfa (Lh) |
| 67. | Dórsits Sándor | honv. | (1922 - 1945.02.26.) | - | Kemenesszentmárton (Szh) |
| 68. | Döbröntei József | rő. | (1915 - 1944.11.02.) | Nagy Eszter | Kemenesmagasi (Szh) |
| 69. | Dömölki Dénes József | honv. | (1915.04.06. - 1942.07.14.) | Smidélius Eszter | Tokorcs (Lh) |
| 70. | Edőcs Jenő | honv. | (1911.01.13. - 1945.03?) | Farkas Borbála | Nemeskeresztúr (Lh) |
| 71. | Egyed Gyula | honv. | (1925 - 1946.01.01.) | Egyed Béla | Nemeskocs (Lh) |
| 72. | Egyházi István | honv. | (1910.07.17. - 1945.08.14.) | ? | Pápoc (Szh) |
| 73. | Ekker György | honv. | (1911 - 1943.03.14.) | Ekker Miklós | Csönge (Szh) |
| 74. | Elek József | tiz. | (1919 - 1946.10.08.) | Elek István | Alsóság (Szh) |
| 75. | Élő Antal | tart.szkv. | (1914.01.08. - 1944.07.07.) | Tóth Julianna | Alsóság (Szh) |
| 76. | Erdélyi István | honv. | (1923 - 1945.11.13.) | ? | Celldömölk (Lh) |
| 77. | Faragó Lajos | honv. | (1922 - 1946.02.20.) | Faragó Mihály | Jánosháza (Szh) |
| 78. | Farkas Antal | lev. | (1925.04.15. - 1944. 11.16.) | ? | Jánosháza (Lh) |
| 79. | Farkas Ferenc | hdgy. | (1924.10.08. - 1944.10.08.) | Wimmer Jolán | Celldömölk (Lh) |
| 80. | Farkas István | honv. | (1911 - 1943.04.21.) | Farkas József | Jánosháza (Szh) |
| 81. | Farkas János | honv. | (1917 - 1945.10.19.) | Farkas János | Csönge (Szh) |
| 82. | Farkas János | honv. | (1920 - 1942.11.26.) | Farkas János | Kemenesmagasi (Szh) |
| 83. | Farkas László | - | (1922.01.29. - 1944.08.15.) | Zsigmond Zsófia | Izsákfa (Szh) |
| 84. | Farkas Mihály | tiz. | (1914 - 1945.02.07.) | Farkas Mihály | Csönge (Szh) |
| 85. | Farkasdi Imre | honv. | (1921 - 1945.03.08.) | Farkasdi József | Kemenesszentmárton (Szh) |
| 86. | Farkis Elek | honv. | (1922.05.27. - 1944.10.09.) | Nyári Lujza | Alsóság (Szh) |
| 87. | Finta Sándor | szkv. | (1921.12.06. - 1941.10.15.) | Osztovics Rozália | Celldömölk (Szh) |
| 88. | Fischer Béla | kmsz. | (1918.12.26. - 1942.12.07.) | Alstetter Lina | Celldömölk (Szh) |
| 89. | Fiszter János | - | (1911.12.11. - 1943.03.15.) | Török Julianna | Alsóság (Szh) |
| 90. | Földesi János | t. honv. | (1905.12.21. - 1943.01.17.) | Kovács Borbála | Mersevát (Lh) |
| 91. | Fülöp József | honv. | (1912 - 1945.05.26.) | Fülöp Péter | Csönge (Szh) |
| 92. | Fülöp Kálmán | honv. | (1921 - 1945) | ? | Ostffyasszonyfa (Lh) |
| 93. | Galsi István | honv. | (1906 - 1945.03.27.) | Galsi Ferenc | Celldömölk (Szh) |
| 94. | Gereckij József | honv. | (1920 - 1945.02.10.) | Gereckij Gábor | Jánosháza (Szh) |
| 95. | Gers Anton | honv. | (1905 - 1945.05.22.) | Gers Anton | Pápoc (Szh) |
| 96. | Gersey Kálmán | honv. | (1923.04.08. - 1945.07.17.) | ? | Celldömölk (Szh) |
| 97. | Gombási Sándor | - | (1922.08.28. - 1945.07.25.) | ? | Mersevát (Lh) |
| 98. | Göltli Jenő | honv. | (1922 - 1945.12.24.) | Göltli József | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 99. | Greca József | honv. | (1907 - 1945.03.03.) | Greca Mihály | Celldömölk (Szh) |
| 100. | Grünwald Emil | honv. | (1911 - 1943.03.06.) | ? | Pápoc (Szh) |
| 101. | Györke János | kmsz. | (1919.04.30. - 1944.11.15.) | Fógel Blanka | Celldömölk (Lh) |
| 102. | Gyurák Károly | honv. | (? - 1944.10.31.) | Horváth Anna | Csönge (Lh) |
| 103. | H.Szergényi István | őrgy. | (1900.02.22. - 1945.12.05.) | Morocz Mária | Szergény (Szh) |
| 104. | Hajas József | - | (1901 - 1945.06.11.) | Hajas Sándor | Nagysimonyi (Szh) |
| 105. | Hajba József | honv. | (1908 - 1945.09.28.) | Hajba István | (Nagysimonyi (Lh) |
| 106. | Halász Imre | kmsz. | (1902.05.13. - 1945.03.22.) | Hirsch Irén | Celldömölk (Szh) |
| 107. | Halász Mihály | honv. | (1919 - 1942.12.25.) | Bán Anna | Kenyeri (Lh) |
| 108. | Hanzsér Lajos | tiz. | (1920 - 1944.12.13.) | Lévai Júlia | Alsóság (Szh) |
| 109. | Haraszti Dániel | cső. | (1914.12.09. - 1944.02.08.) | Hevincs Erzsébet | Csönge (Szh) |
| 110. | Hayden Sándor | hdgy. | (1924.04.29. - 1944.04.13.) | Maurer Mária | Kenyeri (Lh) |
| 111. | Hectk István | kmsz. | 22 éves (? - 1945.01.14.) | ? | Jánosháza (Lh) |
| 112. | Hegyi Albert | honv. | (1911 - 1945.03.01.) | Hegyi Gáspár | Szentmiklósfa (Szh) |
| 113. | Heimler Zoltán | kmsz. | (1918.11.18. - 1942.12.24.) | Klein Ilona | Celldömölk (Lh) |
| 114. | Hoffmann Dávid | kmsz. | (1919.11.10. - 1942.11.05.) | Kohn Juliska | Jánosháza (Lh) |
| 115. | Horvát István | őrv. | (1916 - 1946.01.05.) | Horvát György | Jánosháza (Szh) |
| 116. | Horvát Jenő | hdgy. | (1908 - 1947.01.20.) | Horvát Jenő | Celldömölk (Szh) |
| 117. | Horváth Géza | honv. | (1916.03.16. - 1944.10.31.) | ? | Mesteri (Szh) |
| 118. | Horváth Gyula | honv. | (1920.07.28. - 1945.03.29.) | Németh Anna | Izsákfa (Szh) |
| 119. | Horváth István | honv. | (1908.05.18. - 1944.02.03.) | Nagy Rozália | Alsóság (Lh) |
| 120. | Horváth István | honv. | (1920 - 1947) | ? | Jánosháza (Szh) |
| 121. | Horváth János | honv. | (1901 - 1945.12.24.) | Horváth János | Jánosháza (Szh) |
| 122. | Horváth János | honv. | (1911 - 1945.12.15.) | Horváth Sándor | Celldömölk (Szh) |
| 123. | Horváth József | honv. | (1902 - 1945.06.07.) | Horváth Flórián | Izsákfa (Szh) |
| 124.. | Horváth József | t.honv. | (1907.10.10. - 1942.07.18.) | Kerék Mária | Jánosháza (Lh) |
| 125. | Horváth József | ht.őrm. | (1913? - 1943.02.22.) | ? | Kemenesmagasi (Lh) |
| 126. | Horváth Kálmán | honv. | (1908.01.23. - 1944.10.14.) | ? | Vönöck (Szh) |
| 127. | Horváth Lajos | t.szkv. | (1919.08.18. - 1944.07.19.) | Balikó Ilona | Jánosháza (Lh) |
| 128. | Horváth László | gránátos | (1927.01.29. - 1945.07.29.) | ? | Celldömölk (Lh) |
| 129. | Horváth Sándor | őrv. | (1915.11.20. - 1944.10.25.) | Vas Marica | Kemenesmihályfa (Szh) |
| 130. | Huber György dr. | karp.őrv. | (? - 1944.07.31.) | ? | Kemenesmagasi (Lh) |
| 131. | Hujber Bálint | hdf. | (1901.02.06. - 1945.08.25.) | ? | Nagysimonyi (Szh) |
| 132. | Hujber Sándor | honv. | (1906 - 1946.07.29.) | Hujber István | Nagysimonyi (Szh) |
| 133. | Huszár Kálmán | honv. | (1913.09.18. - 1945.03.05.) | Németh Anna | Alsóság (Lh) |
| 134. | Illés Sándor | honv. | (1916.05.18. - 1945.03.14.) | Süle Anna | Vönöck (Szh) |
| 135. | Imre János | tiz. | (1898.01.01. - 1945.03.22.) | Erdélyi Lídia | Duka (Szh) |
| 136. | Jandrasovics Ferenc | hdf. | (1907.08.19. - 1945.08.21.) | Németh Mária | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 137. | Jóna (Sóna) József | honv. | (1914 - 1946.06.27.) | Jóna (Sóna) József | Csönge (Szh) |
| 138. | Juhász József | kmsz. | (1920.02.02. - 1945.03.30.) | Kovács Lídia | Celldömölk (Lh) |
| 139. | Kaiser Sándor | - | (? - 1945.05.14.) | Sichermann Helén | Celldömölk (Szh) |
| 140. | Káldos Jenő | t.szds. | (1902.06.23. - 1945.01.10.) | Knittelhoffer Erzsébet | Celldömölk (Szh) |
| 141. | Káldos Lajos | lev. | (1924.07.28. – 1945.07.10.) | ? | Kemenespálfa (Szh |
| 142. | Káldos Sándor | honv. | (1919.12.01. - 1941.09.17.) | Mészáros Rozália | Kemenespálfa(Lh) |
| 143. | Kamondi János | honv. | (1914 - 1946.01.21.) | Kamondi József | Jánosháza (Lh) |
| 144. | Károlyi József | honv. | (1918.07.21. - 1942.12.04.) | Károlyi Róza | Celldömölk (Szh) |
| 145. | Kasza Sándor | t.őrv. | (1907.06.09. - 1944.11.25. | Kasza Rozália | Pápoc (Szh) |
| 146. | Katics Ottó | honv. | (1920.05.05. - 1945.02.21.) | Katics Adél | Duka (Lh) |
| 147. | Kerekes János | - | (1907.04.17. - 1943.07.31.) | Magvasi Katalin | Alsóság (Szh) |
| 148. | Keresztúri Ferenc | honv. | (1921.10.22. - 1945.04.?) | Somogyi Karolina | Pápoc (Szh) |
| 149. | Kerezai Gyula | őrv. | (1914 - 1945.03.29.) | Kerezai József | Keléd (Szh) |
| 150. | Kéri Pál | - | (1913.03.18. - 1945.03.15.) | Görög Erzsébet | Alsóság (Szh) |
| 151. | Keringer Ferenc | honv. | (1914.12.20. - 1942.12.01.) | Nagy Mária | Jánosháza (Lh) |
| 152. | Kernya Imre | c.őrv. | (1920.07.17. - 1943.02.04.) | Meszárits Róza | Izsákfa (Lh) |
| 153. | Kertész Gyula | c.tiz. | (1910.09.05. - 1942.07.10.) | Farkas Anna | Alsóság (Lh) |
| 154. | Keszei Ernő | honv. | (1925 - 1946.11.24.) | Keszei László | Kemenesszentmárton (Szh) |
| 155. | Kis György | kmsz. | (1921.02.12. - 1946.09.06.) | Dobos Margit | Celldömölk (Szh) |
| 156. | Kis János | fhdgy. | (1896 - 1947.03.10.) | Kis János | Jánosháza (Szh) |
| 157. | Kisfalusi Sándor | honv. | (1921.03.14. - 1942.08.16.) | Millei Rozál | Duka (Lh) |
| 158. | Kishalmi Imre | őrv. | (1921.02.19. - 1944.10.15.) | Szűcs Ilona | Celldömölk (Szh) |
| 159. | Kiss István | honv. | (1913.04.21. - 1940.07.06.) | Darabos Irén | Keléd (Szh) |
| 160. | Kiss József | őrv. | (1908.09.15. - 1942.09.20. | Hencz Rozália | Nagysimonyi (Szh) |
| 161. | Kiss József | őrm. | (1917 - 1949.06.20.) | Kiss István | Felsőmesteri (Szh) |
| 162. | Kiss Kálmán | őrv. | (? - 1943.02.07.) | Ruzsa Zsófia | Celldömölk (Szh) |
| 163. | Kiss Károly | honv. | (1906 - 1944.11.19.) | Horváth Lídia | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 164. | Kiss Sándor | honv. | (1919 - 1946.06.01. | Kiss Gergely | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 165. | Klapper Jenő | - | (1907 - 1945.01.30.) | Schlésinger Fáni | Celldömölk (Lh) |
| 166. | Klein Zsigmond | kmsz. | 36 éves (? - 1945.02.27.) | ? | Celldömölk (Lh) |
| 167. | Kocsis Kálmán | c.őrv. | (1915.04.09. - 1942.07.10.) | Varga Karolin | Izsákfa (Szh) |
| 168. | Kolompár József | kmsz. | (1911.02.10. - 1945.02.13.) | Kolompár Amália | Celldömölk (Szh) |
| 169. | Kolompár Sándor | musz. | (1894 - 1945.02.13.) | Lakatos Mária | Jánosháza (Szh) |
| 170. | Kolompár Vendel | musz. | (1907 - 1945.03.01.) | Németh Julianna | Celldömölk (Szh) |
| 171. | Koncz Gábor | honv. | (1917 - 1943.06.15.) | Koncz Gábor | Mersevát (Lh) |
| 172. | Koronczai Gyula | honv. | (1918.08.26. - 1942.06.02.) | Balassa Lídia | Sömjénmihályfa (Lh) |
| 173. | Koronkai Antal | tiz. | (1907.12.28. - 1944.05.05.) | Horváth Róza | Jánosháza (Lh) |
| 174. | Korponay Elemér | honv. | (1923.10.07. - 1945.02.22.) | Dobos Mária | Celldömölk (Lh) |
| 175. | Kovács Dénes | honv. | (1908.07.02. - 1945.10.05.) | ? | Csönge (Szh); Celldömölk (Lh) |
| 176. | Kovács Dénes | tiz. | (1914.04.07. - 1944.09.24.) | Csuka Rozália | Kenyeri (Szh) |
| 177. | Kovács István | honv. | (1904.12.16. - 1943.02.06.) | Gerecs Julianna | Köcsk (Lh) |
| 178. | Kovács István | honv. | (1908 - 1944.12.14.) | ? | Szentmiklósfa (Szh) |
| 179. | Kovács István | t.szkv. | (1916.02.16. - 1942.07.02.) | Kovács Mária | Celldömölk (Lh) |
| 180. | Kovács József | tiz. | (1917.04.02. - 1943.10.02.) | Németh Rozália | Jánosháza (Lh) |
| 181. | Kovács József | tiz. | (1917.04.06. - 1942.08.17.) | Molnár Karolin | Duka (Lh) |
| 182. | Kovács József | honv. | (1922 - 1945.04.02.) | Kovács Imre | Kenyeri (Szh) |
| 183. | Kovács Károly | tsz.szkv. | (1920.05.31. - 1944.11.08.) | Hőbe Mária | Kemenesmagasi (Szh) |
| 184. | Kovács László | - | (1924 - 1946.02.14.) | Kovács József | Vönöck (Szh) |
| 185. | Kovács Péter | - | (1914.06.19. - 1945.02.15.) | Arvádi Julianna | Celldömölk (Szh) |
| 186. | Kovács Sándor | szkv. | (1916 - 1947.07.28.) | Kovács János | Kemenesszentmárton (Szh) |
| 187. | Körmös Géza | honv. | (1904.01.01. - 1943.02.05/07.) | Szabó Anna | Nemeskeresztúr (Lh) |
| 188. | Köves István | honv. | (1917.07.15. - 1942.08.15.) | Nagy Julianna | Duka (Lh) |
| 189. | Köves László | honv. | (1913 - 1947.04.22.) | Köves József | Jánosháza (Szh) |
| 190. | Kövessy József | honv. | (1912.04.12. - 1944.10.04.) | Káldi Mária | Köcsk (Szh) |
| 191. | Kukla Nándor | honv. | (1922 - 1945.04.01.) | Eperjesi Teréz | Jánosháza (Szh) |
| 192. | Kurányi Imre | őrv. | (1921.11.03.- 1945.01.06.) | Pető Ilona | Alsóság (Szh) |
| 193. | Kutasi János | honv. | (1926 - 1947.02.12.) | Kutasi János | Tokorcs (Szh) |
| 194. | Lábas József | honv. | (1920.03.31. - 1942.11.27.) | Csepregi Mária | Ostffyasszonyfa (Lh) |
| 195. | Lada Kálmán | t.tiz. | (1913.04.27. - 1943.01.22.) | Somogyi Zsuzsanna | Alsóság (Szh) |
| 196. | Laki János | őrv. | (1914.12.14. - 1943.08.17.) | Pál Szidónia | Jánosháza (Szh) |
| 197. | Lővinger Emil | kmsz. | (1905.09.01. - 1942.12.01.) | Ehrenfeld Gizella | Celldömölk (Lh) |
| 198. | Magyar Gyula | tiz. | (1915 - 1946.11.15.) | Magyar György | Pápoc (Lh) |
| 199. | Major István | honv. | (1920.08.04. - 1942.07.13.) | Bercsényi Ida | Karakó (Lh) |
| 200. | Major Lajos | honv. | (1918 - 1945.03.26.) | Major József | Karakó (Szh) |
| 201. | Makrai János | honv. | (1904 - 1943.01.17.) | Seregély Karolin | Csönge (Lh) |
| 202. | Markó Imre | szkv. | (1920 - 1945.03.14.) | Markó János | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 203. | Markovics Károly | honv. | (1921.05.20. - 1944.04.10.) | Bárdosi Margit | Celldömölk (Lh) |
| 204. | Markovits Károly | szkv. | (1912 - 1945.02.06.) | Predlekker Mária | Celldömölk (Szh) |
| 205. | Márkus Géza | honv. | (1921.07.25. - 1942.08.15.) | Németh Zsófia | Celldömölk (Lh) |
| 206. | Márkus Zoltán | honv. | (1923.01.05. - 1944.06.21.) | Németh Zsófia | Celldömölk (Szh) |
| 207. | Marosfalvi Ferenc | - | (1921.03.04. - 1944.11.15.) | Hömöstrei Ida | Alsóság (Szh) |
| 208. | Marsai Gyula | őrm. | (1920.11.24. - 1944.10.21.) | Horváth Anna | Alsóság (Szh) |
| 209. | Márton Dénes | honv. | (1915 - 1945.11.07.) | Márton Dénes | Celldömölk (Szh) |
| 210. | Marton Ferenc | őrv. | (1909 - 1946.09.29.) | Marton Vince | Celldömölk (Szh) |
| 211. | Márton István | honv. | (1918.08.17. - 1944.10.10.) | Farkas Klára | Boba (Szh) |
| 212. | Marton Sándor | honv. | (1926.11.16. - 1945.02.26.) | Horváth Rozália | Celldömölk (Szh) |
| 213. | Martonicz József | honv. | (1913.01.12. - 1943.01.13.) | Rózsa Rozália | Ostffyasszonyfa (Lh) |
| 214. | Mesterházi Sándor | honv. | (1916 - 1946.03.25.) | Mesterházy Pál | Celldömölk / Egyházashetye (Szh) |
| 215. | Mesterházy Károly | honv. | (1922 - 1946.01.28.) | Mesterházy Károly | Nagysimonyi (Szh) |
| 216. | Mike Béla | honv. | (1919.05.09. - 1942.07.13.) | Varjú Zsófia | Mesteri (Lh) |
| 217. | Mikics Sándor | őrv. | (1920 - 1945.05.19.) | Mikics János | Kemenessömjén (Szh) |
| 218. | Miklós János | honv. | (1920 - 1945.03.23.) | Sebők Lujza | Jánosháza (Szh) |
| 219. | Mikóczi Ferenc | honv. | (1910 - 1945.03.25.) | Mikóczi Sándor | Csönge (Lh) |
| 220. | Móger Gábor | tiz. | (1909 - 1943.04.18.) | Móger Ferenc | Jánosháza (Lh) |
| 221. | Mógor Dénes | szkv. | (1920.01.16. - 1944.09.14.) | Ambrus Julianna | Boba (Szh) |
| 222. | Molnár Gábor | hdp.őrm. | (1915 - 1944.08.04.) | Vörös Rozália | Alsóság (Szh) |
| 223. | Molnár Imre | szkv. | (1917 - 1946.01.03.) | Molnár Imre | Mersevát ((Szh) |
| 224. | Molnár Jenő | honv. | (1914 - 1945.04.01.) | Molnár Pál | Szergény (Szh) |
| 225. | Molnár József | honv. | (1908.08.07. - 1944.07.27.) | Szabó Mária | Boba (Lh) |
| 226. | Molnár József | c.őrv. | (1915.05.11. - 1942.03.24.) | Kovács Rozália | Köcsk (Lh) |
| 227. | Molnár Kálmán | t.zls. | (1913.08.10. - 1942.08.10.) | Horváth Erzsébet | Kemenesmihályfa (Lh) |
| 228. | Molnár Lajos Imre | szds. | (1911.10.07. - 1944.09.09.) | Neuhauser Erzsébet | Alsóság (Szh) |
| 229. | Molnár Sándor | honv. | (1900.10.17. - 1945.08.17.?) | Gőri Erzsébet | Celldömölk (Szh) |
| 230. | Molnár Sándor | szkv. | (1920.12.09. - 1944.10.22.) | Németh Anna | Vönöck (Szh) |
| 231. | Móri László | hdf. | (1921.05.21. - 1945.11.14.) | Domonkos Borbála | Nemeskeresztúr (Szh) |
| 232. | Morvai László | honv. | (1922 - 1945.02.28.) | Morvai János | Csönge (Szh) |
| 233. | Nagy Ernő | hdgy. | (1894.04.16. - 1944.11.15.) | Krausz Fáni | Boba (Szh) |
| 234. | Nagy Ferenc | honv. | (1907 - ?) | Vajda Anna | Nemeskeresztúr |
| 235. | Nagy Ferenc | honv. | (1908 - 1946.01.20.) | Nagy Antal | Sömjénmihályfa (Lh) |
| 236. | Nagy Ferenc | őrv. | (1915 - 1945.03.26.) | Gáspár Mária | Jánosháza (Szh) |
| 237. | Nagy Ferenc | légoszolg. | (1925.02.04. - 1945.01.27.) | Tóth Franciska | Duka (Szh) |
| 238. | Nagy István | honv. | (1895.04.11. - 1945.03.05.) | László Rozália | Keléd (Lh) |
| 239. | Nagy József | honv. | (? - 1945.05.03.) | ? | Jánosháza (Lh) |
| 240. | Nagy József | honv. | (1905 - 1943.04.22.?) | Nagy István | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 241. | Nagy József | honv. | (1915 - 1945.02.26.) | Nagy Erik | Nemeskeresztúr (Szh) |
| 242. | Nagy József | honv. | (1919.07.09. - 1944.11.18.) | Kovács Erzsébet | Nagysimonyi (Szh) |
| 243. | Nagy József | honv. | (1923.02.09. - 1942.08.08.) | Bincze Anna | Tokorcs (Lh) |
| 244. | Nagy Kálmán | honv. | (1904.04.25. - 1942.09.26.) | Patkó Katalin | Kemenesmagasi (Lh) |
| 245. | Nagy Kálmán | honv. | (1910 - 1943.12.05.) | Nagy Imre | Nemeskocs (Szh) |
| 246. | Nagy Károly | honv. | (1912 - 1947.06.26.) | Nagy János | Keléd (Szh) |
| 247. | Nagy Lajos | honv. | (1921 - 1945.02.07.) | Nagy Mária | Celldömölk (Szh) |
| 248. | Nagy Lajos | hdp.őrm. | (1920.07.23. - 1944.10.02.) | Vass Karolin | Kemenesmagasi (Szh) |
| 249. | Nagy Rezső | honv. | (1917 - 1945.10.04.) | Nagy Lajos | Jánosháza (Szh) |
| 250. | Nemecz Gyula | honv. | (1919 - 1946.03.21.) | Nemecz Ferenc | Csönge (Szh) |
| 251. | Német Géza | honv. | (1898.08.28. - 1944.06.10.) | Német Mária | Sömjénmihályfa (Lh) |
| 252. | Német István | honv. | (1906 - 1945.02.11.) | Német Sándor | Duka (Szh) |
| 253. | Németh Dénes | szkv. | (1909 - 1945.02.16.) | Németh János | Celldömölk (Szh) |
| 254. | Németh Gábor | önkéntes | (1920.10.20. - 1945.08.07.) | ? | Rábakecskéd (Szh) |
| 255. | Németh Imre | tiz. | (1897.01.21. - 1943.03.18.) | Németh Mária | Egyházashetye (Lh) |
| 256. | Németh István | honv. | (1905.04.01. - 1942.08.07.) | Slapsi Gizella | Ostffyasszonyfa (Lh) |
| 257. | Németh István | honv. | (1906 - 1945.01.20.) | Szücs Mária | Szergény (Szh) |
| 258. | Németh József | honv. | (1911.02.05. - 1945.03.01.) | Torma Mária | Jánosháza (Szh) |
| 259. | Németh József | honv. | (1925 - 1947.01.04.) | Németh József | Boba (Szh) |
| 260. | Németh Lajos | őrv. | (1915 - 1945.04.23.) | Németh István | Csönge (Szh) |
| 261. | Németh Pál | honv. | (1925.02.06. - 1942.08.07.) | Tóth Rozália | Celldömölk (Lh) |
| 262. | Németh Vilmos | vadász | (1923.12.06. - 1945.03.11.) | ? | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 263. | Niczki Ferenc | honv. | (1916 - 1945.10.15.) | Niczki Lajos | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 264. | Novák Lajos | honv. | (1905 - 1945.12.31) | Novák József | Rábakecskéd (Szh) |
| 265. | Nováki Sándor | őrv. | (1917.05.21. - 1942.08.15.) | Szalai Ida | Kissomlyó (Lh) |
| 266. | Nyári Aladár | honv. | (1922 - 1945.10.21.) | Nyári Elek | Alsóság (Szh) |
| 267. | Nyulász Sándor | honv. | (1917.05.11. - 1944.11.23.) | Gútszegi Julianna | Celldömölk (Szh) |
| 268. | Orai Ferenc | rő.főtőrm. | (1914.05.24. - 1945.09.05.) | Császár Mária | Jánosháza (Szh) |
| 269. | Órai József | honv. | (1921 - 1945.12.15.) | Órai András | Jánosháza (Szh) |
| 270. | Orbán József | honv. | (1912.10.03. - 1944.10.20.) | Horváth Rozália | Kenyeri (Szh) |
| 271. | Oroszlán Lajos * | honv. | (1907.05.14. - 1943.01.19.) | Szalai Erzsébet | Nemeskeresztúr (Szh) |
| 272. | Orsós István | honv. | (1921 - 1945.02.27.) | Orsós Gyula | Jánosháza (Szh) |
| 273. | Oszkó József | zls. | (1897 - 1946.03.10.) | Oszkó József | Nagysimonyi (Lh) |
| 274. | Őri Ferenc | tiz. | (1921.02.17. - 1944.05.20.) | Németh Erzsébet | Kenyeri (Lh) |
| 275. | Őri József | őrv. | (1926 - 1947.04.27.) | Segyvi Mária | Celldömölk (Szh) |
| 276. | Pajter János | tiz. | (1908 - 1947.05.04.) | Pajter János | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 277. | Palánki József | t.honv. | (1912.01.09. - 1944.10.31.) | Márkus Rozália | Kemenesszentmárton (Szh) |
| 278. | Páli Lajos | honv. | (1918.07.12. - 1944.08.14.) | Kamondi Anna | Boba (Szh) |
| 279. | Palotai Géza | szkv. | (1919 - 1944.12.26.) | Bakai Mária | Kemenesmihályfa (Szh) |
| 280. | Papp Ferenc | honv. | (1901 - 1946.03.16.) | Papp Ferenc | Szergény (Szh) |
| 281. | Papp Lajos | fhdgy. | (1913.06.12. - 1944.10.20.) | Vigh Mária | Felsőmesteri (Szh) |
| 282. | Papp Sándor | tiz. | (1920 - 1946.06.13.) | Papp Béla | Jánosháza (Szh) |
| 283. | Páris János | őrv. | (1917.10.10. - 1943.01.24.) | Vargyai Anna | Nemeskeresztúr (Szh) |
| 284. | Pataki Sándor | őrv. | (1894 - 1945.05.06.) | Pataki Lajos | Szergény (Szh) |
| 285. | Pécz Gyula | honv. | (1921 - 1942.09.15.) | Németh Julianna | Duka (Lh) |
| 286. | Pécz József | honv. | 1910.03.02. - 1942.07.18.) | Németh Julianna | Duka (Lh) |
| 287. | Péntek János | őrv. | (1921 - 1945.08.16.) | Péntek Sándor | Alsóság (Szh) |
| 288. | Péter István | honv. | (1918 - 1948.04.07.) | Péter János | Felsőmesteri (Szh) |
| 289. | Péter János | t.zls. | (1919.08.01. - 1944.08.12.) | Porkoláb Lídia | Celldömölk (Lh) |
| 290. | Pető Endre | honv. | (1921.09.17. - 1943.08.29.) | ? | Celldömölk (Szh) |
| 291. | Pintér Gyula | honv. | (1922 - 1944.11.20.) | Pintér Gyula | Kemenesmagasi (Lh) |
| 292. | Pintér Lajos | honv. | (1920 - 1944.10.18.) | ? | Köcsk (Lh) |
| 293. | Pintér Lajos | t.honv. | (1920.09.10. - 1944.07.27.) | Kocsi Anna | Köcsk (Lh) |
| 284. | Póca Lajos | tőrm. | (1913.12.24. - 1945.07.23.) | Samu Karolin | Mesteri (Szh) |
| 295. | Poller István | tiz. | (1920? - 1945.03.08.) | Poller Katalin | Jánosháza (Lh) |
| 296. | Pongor Pál | c.őrv. | (1915.10.25. - 1942.04.20.) | Nagy Ilona | Ostffyasszonyfa (Lh) |
| 297. | Pongrácz István | honv. | (1920 - 1946.04.04.) | Pongrácz Károly | Egyházashetye (Szh) |
| 298. | Poór Antal | tőrm. | (1913 - 1945.03.02.) | Poór Flórián | Celldömölk (Lh) |
| 299. | Pribus Imre | honv. | (1919 - 1943.03.18.) | Pribus Stefán | Pápoc (Szh) |
| 300. | Putyi Lajos | honv. | (1912 - 1944.12.01.) | Putyi László | Pápoc (Szh) |
| 301. | Ráduly Mihály | honv. | (1919.04.19. - 1944.10.16.) | Kelemenkicsi Róza | Pápoc (Szh) |
| 302. | Reich Ignác | - | (? - 1944.09.15.) | Berger Lina | Celldömölk (Szh) |
| 303. | Rosta Kálmán | honv. | (1922 - 1944.11.30.) | Sebestyén Karolina | Celldömölk (Szh) |
| 304. | Rosta László | altiszt | (1917 - 1945.11.24.) | Rosta Károly | Kemenespálfa (Szh) |
| 305. | Róth Béla | - | (1922.01.27. - 1945.05.19.) | Susa (Schischa?) Amália | Celldömölk (Szh) |
| 306. | Rózsa Dezső | - | (1903.09.18. - 1944.07.15.) | Nábel Mária | Celldömölk (Szh) |
| 307. | Rubinstein Miklós | honv. | (1914 - 1943.05.29.) | Rubinstein József | Jánosháza (Lh) |
| 308. | Sámson Imre | honv. | (1905 - 1945.11.15.) | Sámson Ferenc | Karakó (Szh) |
| 309. | Sándor János | - | (1919 - 1943.01.16.) | Halmos Ibolya | Jánosháza (Lh) |
| 310. | Schleifer Elemér | honv. | (1900 - 1946.04.17.) | Schleifer Bertalan | Kemenespálfa (Lh) |
| 311. | Schmid Péter | lövész | (1897.02.11. - 1945.05.19.) | ? | Ostffyasszonyfa (Szh) |
| 312. | Sebestyén János | honv. | (1903.08.29. - 1943.02.04.) | Tarci Anna | Egyházashetye (Lh) |
| 313. | Simon Géza | honv. | (1905 - 1946.07.19.) | Simon János | Jánosháza (Szh) |
| 314. | Simon Károly | honv. | (1916 - 1945.01.03.) | ? | Jánosháza (Szh) |
| 315. | Singer Ernő | kmsz. | 37 éves (? - 1945.02.12.) | ? | Jánosháza (Lh) |
| 316. | Smidiliusz Sándor | honv. | (1920 - 1945.03.03.) | Smidiliusz Sándor | Nagysimonyi (Szh) |
| 317. | Somodi József | c.őrv. | (1906.09.27. - 1945.08.03.) | Szédali Róza | Mersevát (Szh) |
| 318. | Somogyi Ernő | tiz. | (1921.12.25. - 1944.08.30.) | Csöndör Erzsébet | Ostffyasszonyfa (Lh) |
| 319. | Somogyi Gyula | tiz. | (1919.07.17. - 1943.03.15.) | Molnár Irén | Alsóság (Szh) |
| 320. | Somogyi Gyula | honv. | (? - 1944.10.15.) | Somogyi Zsuzsánna | Alsóság (Szh) |
| 321. | Somogyi Imre | honv. | (1907.05.22. - 1942.08.08.) | Ughy Anna | Nemeskeresztúr (Lh) |
| 322. | Somogyi Imre | honv. | (1908.05.30. - 1945.01.17.) | Hanzsér Lídia | Alsóság (Szh) |
| 323. | Somogyi József | honv. | (1920 - 1945.09.09.) | Somogyi József | Kemenespálfa (Szh) |
| 324. | Stangl Lajos | honv. | (1918.04.01. - 1943.01.24.) | Nagy Terézia | Duka (Lh) |
| 325. | Stankovics Ferenc | honv. | (1920.03.25. - 1945.02.25.) | Pusztai Teréz | Jánosháza (Lh) |
| 326. | Steiner Kálmán | kmsz. | (1903 - 1945.03.?) | ? | Celldömölk (Lh) |
| 327. | Stubán Béla | őrv. | 41 éves (? - 1943.03.12.) | Asbóth Rozália | Celldömölk (Szh) |
| 328. | Sütő János | t.szkv. | (1907.11.04. - 1943.02.02.) | Szalay Erzsébet | Celldömölk (Szh) |
| 329. | Svendor István | - | (1905.03.13. - 1945.02.15.) | Csatári Rozália | Kemenespálfa (Szh) |
| 330. | Szabó Ferenc | honv. | (1915 - 1946.01.28.) | Szabó József | Köcsk (Szh) |
| 331. | Szabó Imre | honv. | (1912.11.02. - 1944.09.07.) | Bakos Mária | Alsóság (Szh) |
| 332. | Szabó István | őrv. | (? - 1945) | ? | Jánosháza (lh) |
| 333. | Szabó János | honv. | (1918.12.21. - 1942.10.26.) | Sediva Julianna | Jánosháza (Lh) |
| 334. | Szabó Károly | t.hdgy. | (1901.06.09. – 1945.02.14.) | Birs Ilona | Jánosháza (Szh |
| 335. | Szabó Lajos | honv. | (1921 - 1945.04.14.) | Szabó Antal | Vönöck (Szh) |
| 336. | Szabó Sándor | t.fhdgy. | (1894.04.09. - 1944.06.02.) | Schubert Paula | Jánosháza (Szh) |
| 337. | Szalai József | honv. | (1899 - 1943.05.18.) | ? | Jánosháza (Szh) |
| 338. | Szalai Lajos | honv. | (1907 - 1945.01.24.) | Szalai József | Jánosháza (Szh) |
| 339. | Szalai László | honv. | (1921.04.14. - 1944.04.15.) | Kelemen Ilona | Egyházashetye (Szh) |
| 340. | Szalay Imre | honv. | (1904 - 1943.03.08.) | ? | Jánosháza (Szh) |
| 341. | Szalay István | honv. | (1921? - 1944.06.29.) | Laki Mária | Alsóság (Lh) |
| 342. | Szalay József | őrm. | (1915 - 1944.12.21.) | Szalay Gyula | Felsőmesteri (Szh) |
| 343. | Szalóki Sándor | honv. | (1896 - 1945.09.24.) | Szalóki Sándor | Csönge (Szh) |
| 344. | Szántó József | honv. | (1898 - 1945.09.06.) | Szántó Gábor | Pápoc (Szh) |
| 345. | Székelyi Károly | honv. | (1913 - 1946.03.03.) | - | Kemenesmagasi (Szh) |
| 346. | Szelestei Zoltán | honv. | (1923.12.07. - 1942.08.15.) | Kristyán Karolina | Celldömölk (Lh) |
| 347. | Szente János | - | (1906.11.27. - 1945.07.25.) | ? | Kemenessömjén (Szh) |
| 348. | Szilágyi József | honv. | (1921.10.06. - 1943.02.22) | Várkonyi Gizella | Jánosháza (Szh) |
| 349. | Szilágyi Pál | honv. | (1919.09.28. - 1942.09.08.) | ? | Jánosháza (Szh) |
| 350. | Szórádi Sándor | - | (1902.03.22. - 1944.12.15.) | Ladonyi Mária | Alsóság (Szh) |
| 351. | Szőr Sándor | honv. | (1922.12.15. - 1944.09.01.) | Borbély Karolin | Borgáta (Szh) |
| 352. | Szűcs Ferenc | honv. | (1924 - 1945.04.08.) | ? | Kemenesmagasi (Szh) |
| 353. | Takács József | honv. | (1912 - 1946.06.20.) | Takács József | Izsákfa (Lh) |
| 354. | Takács Károly | tiz. | (1914 - 1947.09.30.) | Takács Károly | Köcsk (Szh) |
| 355. | Takács Sándor | honv. | (1909 - 1945.12.01.) | Takács István | Felsőmesteri (Lh) |
| 356. | Takács Sándor | tiz. | (1921.03.02. - 1944.10.03.) | Hermann Anna | Jánosháza (Szh) |
| 357. | Talabér Miklós | t.hdgy. | (1914.04.20. - 1942.07.01.) | Balogh Lídia | Celldömölk (Lh) |
| 358. | Táncos László | honv. | (1917.04.17. - 1942.07.03.) | Mészáros Anna | Nagysimonyi (Lh) |
| 359. | Tarczi János | cső. | (1916.10.01. - 1945.04.02.) | Jóna Mária | Vönöck (Szh) |
| 360. | Tarr István | honv. | (1924.04.29. - 1942.09.12.) | Kálmán Júlia | Celldömölk (Lh) |
| 361. | Thullner Ottó | honv. | (1922 - 1944.12.17.) | Thullner Ferenc | Pápoc (Szh) |
| 362. | Topár Ferenc | honv. | 1896.09.26. - 1945.06.04.) | Sikos Anna | Duka (Lh) |
| 363. | Tóth Endre | t.tiz. | (1905.04.01. - ?) | Friez Magdolna | Kenyeri (Lh) |
| 364. | Tóth Imre | honv. | (1920.06.11. - 1944.07.26.) | Szigeti Anna | Kenyeri (Lh) |
| 365. | Tóth Imre | honv. | (1922.04.29. - 1944.12.12.) | Nagy Erzsébet | Kissomlyó (Szh) |
| 366. | Tóth István | honv. | (1906.08.13. - 1943.03.28.) | Vida Erzsébet | Izsákfa (Lh) |
| 367. | Tóth István | - | (1914.10.13. - 1945.12.31.) | Kocsi Erzsébet | Celldömölk (Szh) |
| 368. | Tóth István | honv. | (1918 - 1945.10.22.) | Tóth Sándor | Jánosháza (Szh) |
| 369. | Tóth János | honv. | (1900 – 1945.04.20.) | Tóth Laura | Borgáta (Szh) |
| 370. | Tóth Lajos | honv. | (1913.11.12. - 1945.10.05.) | ? | Nagysimonyi (Szh) |
| 371. | Tóth Zoltán | honv. | (1910.02.06. - 1942.07.11.) | Szabó Ágota | Alsóság (Lh) |
| 372. | Tulok Géza | tiz. | (1920.04.27. - 1943.12.04.) | Gasztonyi Anna | Kenyeri (Szh) |
| 373. | Tür István | honv. | (1919 - 1947.05.08.) | Tür János | Jánosháza (Szh) |
| 374. | Ughy László | repülős | (1917.06.17. - 1947.03.21.) | Görög Ilona | Nemeskeresztúr (Lh) |
| 375. | Vajsz Zoltán | honv. | (1918 - 1943.03.18.) | Vajsz Ede | Jánosháza (Szh) |
| 376. | Váli Ferenc | honv. | (1921.07.04. - 1944.11.22.) | Laczi Franciska | Kemenespálfa (Szh) |
| 377. | Varga Gyula | honv. | (1912.10.20. - 1942.07.01.) | Horváth Ida | Kemenesmagasi (Lh) |
| 378. | Varga Gyula | szkv. | (1921 - 1946.03.13.) | Varga Sándor | Keléd (Lh) |
| 379. | Varga István | honv. | (1913 - 1945.01.27.) | Varga Imre | Pápoc (Lh) |
| 380. | Varga János | honv. | (1911.10.03. - 1945.06.28.) | Sulyok Rozália | Jánosháza (Szh) |
| 381. | Varga József | - | (1917 - 1945) | Martin Katalin | Csönge (Szh) |
| 382. | Varga Lajos | őrv. | (1922 - 1945.01.04.) | Varga Lajos | Csönge (Szh) |
| 383. | Várkonyi Ferenc | honv. | (1924.12.24. - 1944.02.18.) | Várkonyi Róza | Pápoc (Lh) |
| 384. | Végh István | honv. | (1898 - 1945.04.18.) | Végh István | Csönge (Szh) |
| 385. | Végh István | t.honv. | (1920.02.02. - 1943.02.08.) | Mencs Ilona | Mesteri (Lh) |
| 386. | Végh Károly | - | (1911.11.30. - 1943.05.15.) | Káldos Fáni | Boba (Szh) |
| 387. | Verebélyi István | honv. | (1903.08.04. - 1943.02.19.) | Kövessi Anna | Boba (Lh) |
| 388. | Veres László | hdf. | (1909 - 1947.09.23.) | ? | Kissomlyó (Szh) |
| 389. | Veverka József | honv. | (1906 - 1945.12.02.) | Veverka István | Jánosháza (Szh) |
| 390. | Vida Sándor | honv. | (1908.12.14. - 1945.03.11.) | Szedenics Rozália | Alsóság (Szh) |
| 391. | Vigh Sándor | honv. | (1904 - 1945.12.24.) | Vigh Pál | Felsőmesteri (Szh) |
| 392. | Vincze Imre | őrv. | (1911.11.28. - 1945.03.11.) | Horváth Anna | Pápoc (Szh) |
| 393. | Weisz Jenő | kmsz. | (1903 - 1945.02.?) | ? | Celldömölk (Lh) |
| 394. | Weisz József | kmsz. | (1913.11.17. - 1943.03.27.) | Kossuth Janka | Jánosháza (Lh) |
| 395. | Zömbik János | hdf. | (1918.09.16. - 1945.03.25.) | Bajner Rozália | Nemeskeresztúr (Lh) |
| 396. | Zsámbéki Lajos | tiz. | (1922 - 1945.05.14.) | Károly Rozália | Celldömölk (Szh) |
| 397. | Zseni József | honv. | (? - 1945.03.04.) | Kovács Rozália | Mesteri (Szh) |
| 398. | Zsolnai József | honv. | (1899.02.23. - 1943.01.17.) | Patak Rozália | Alsóság (Lh) |
| 399. | Zsömle István | honv. | (1919.04.16. - 1943.01.27.?) | Kovács Ilona | Nemeskeresztúr (Lh) |
2011. január 21-én Magyar Kultúra Napi ünnepség
2010. október 16-án Maci-nap a gyermekkönyvtárban
2010 augusztusában egy hetes olvasótábor
ipsumlorem ipsum {gallery}stories/sigm/gaga{/gallery} lorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsumlorem ipsum
{gallery}stories/honlapok{/gallery}
]]>
& & & & &
& & & & &
Képdokumentáció a programelemekről:
CELL-ROCK, TULIPÁNOS LÁDA, VÁROSTÖRTÉNETI KARNEVÁL, VETÉLKEDŐ
]]>
40 és annyi - (vígjáték - írta és r. Judd Apatow)
A boldogság sosem jár egyedül - (vígjáték - sz. Sophie Marceau)
A gyilkos médium - (thriller - sz. Robert De Niro, Sigourney Weaver, Cillian Murphy)
A hobbit - Váratlan utazás - (fantasy - J.R.R. Tolkien regénye alapján, r. Peter Jackson)
A király látogatása - (dráma - sz. Bill Murray)
Abraham Lincoln a vámpírvadász - (akció - r. Timur Bekmambetov)
Amit máris tudni akarsz a szexről - (vígjáték - sz. Michael Cera, Matthew Lillard)
Anna Karenina - (dráma - Lev. Tolsztoj regénye alapján, sz. szereplők Keira Knightley, Jude Law)
Astérix & Obélix : Isten óvja Britanniát - (animációs)
Az öt legenda - (animációs)
Az újságos fiú - (dráma - sz. Matthew McConaughey, Nicole Kidman)
Az utolsó csavar - (dráma - sz. Clint Eastwood, Amy Adams, Justin Timberlake, John Goodman)
Dől a moné - (vígjáték - sz. Colin Firth, Cameron Diaz, Alan Rickman)
Egy különc srác feljegyzései - (romantikus - sz. Emma Watson)
Egyesült állatok - (animációs)
Hemingway és Gellhorn - (dráma - r. Philip Kaufman, sz. Nicole Kidman, Clive Owen)
Hétköznapi emberek - (dráma - sz. Chris Pine, Elizabeth Banks, Olivia Wilde)
Ideglelés Csernobilban - (horror)
Kvartett - (vígjáték - r. Dustin Hoffman)
Lorax - (animációs)
Megtört város - (dráma - sz. Mark Wahlberg, Russell Crowe, Catherine Zeta-Hones)
Movie 43 - (vígjáték - sz. Elizabeth Banks, Richard Gere, Emma Stone)
Napos oldal - (vígjáték - Bradley Cooper, Jennifer Lawrence, Robert De Niro)
Óz, a hatalmas - (kaland - r. Sam Raimi, sz. James Franco, Michelle Williams, Rachel Weisz)
Ölni kíméletesen - (thriller - sz. Brad Pitt, Ray Liotta)
Parker - (krimi - sz. Jason Statham, Jennifer Lopez)
Pi élete - (kaland - r. Ang Lee)
Rómának szeretettel - (romantikus vígjáték - r. Woody Allen, sz. Alec Baldwin, Roberto Benigni, Penélope Cruz)
Scooby-Doo!: Baljós hírek - (animációs)
Scooby-Doo!: Kék Sólyom maszkja - (animációs)
Scooby-Doo!: Veszély a mélyben - (animációs)
Sötét titok - (thriller - sz. Andy Garcia)
Szép remények - (dráma - Ch. Dickens regénye alapján, sz. Helena Bonham Carter)
Várandósok - (romantikus vígjáték - sz. Cameron Diaz, Jennifer Lopez, Elizabeth Banks)
Végzetes hazugságok - (dráma - sz. Richard Gere, Susan Sarandon, Tim Roth)
EBSCO
Elektronikus hozzáférés közel 8000 angol nyelvű szakfolyóirathoz
Elektronikus hozzáférés közel 8000 angol nyelvű szakfolyóirat adatbázisához és a cikkeinek szövegéhez a legjelentősebb nemzetközi tudományos kiadóktól. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium jóvoltából könyvtárunkból is elérhetők a következő EBSCO folyóiratcikk-adatbázisok:
ACADEMIC SEARCH PREMIER (ASP)
A világ legnagyobb tudományos, multidiszciplináris, teljes szövegű adatbázisa, elsősorban felsőoktatási-kutatási intézmények részére. Ez a folyóirat-gyűjtemény a legkülönfélébb tudományterületeket fedi le: humán és társadalomtudományok, oktatás, informatika, fizika, kémia, orvostudomány stb.
További információ angol nyelven és a folyóiratok jegyzéke:
http://www.epnet.com/academic/acasearchprem.asp
BUSINESS SOURCE PREMIER (BSP)
Ez az adatbázis elsősorban üzleti profilú oktatási intézmények és szakkönyvtárak részére készült, és a menedzsment, a gazdaságtudományok, a pénzügy, a könyvelés, a nemzetközi vállalkozás és a marketing területeit fedi le.
További információ angol nyelven és a folyóiratok jegyzéke:
http://www.epnet.com/academic/bussourceprem.asp
MASTERFILE PREMIER
Ez a teljes szövegű adatbázis kifejezetten közkönyvtárak számára készült, és általános jellegű, valamint üzleti, egészségügyi, oktatási és tudományos folyóiratokat tartalmaz.
További információ angol nyelven és tartalomjegyzék:
http://www.epnet.com/public/masterfileprem.asp
NEWSPAPER SOURCE
A Newspaper Source 23 amerikai és nemzetközi napilap teljes tartalmát szolgáltatja napi frissítéssel, továbbá válogatást nyújt 180 amerikai regionális napilap cikkeiből.
További információ angol nyelven és a napilapok jegyzéke:
http://www.epnet.com/public/newspapersrc.asp
HEALTH SOURCE: NURSING/ACADEMIC EDITION
Ez a tudományos adatbázis közel 600 teljes szövegű folyóiratot tartalmaz különböző orvostudományi területekről. A beteggondozás és az ehhez kapcsolódó témakörök különösen hangsúlyosan szerepelnek. A Clinical Pharmacology adatbázist is magában foglalja.
További információ angol nyelven és a folyóiratok jegyzéke:
http://www.epnet.com/academic/hsnursing.asp
HEALTH SOURCE: CONSUMER EDITION
A Health Source fogyasztói kiadása a világ leggazdagabb, a betegek számára készült egészségügyi információforrása, amely olyan területeket fed le mint az AIDS, a rák, a cukorbetegség, a kábítószer-függőség és az alkoholizmus, időskori betegségek, fitness, egészséges táplálkozás, nő- és gyermekegészségügy.
További információ angol nyelven és a folyóiratok jegyzéke:
http://www.epnet.com/academic/hsconsumered.asp
MEDLINE
Az adatbázis szakmailag irányadó orvosi információt szolgáltat az orvostudomány, a beteggondozás, a fogászat, az állatorvostan, az egészséggondozási rendszer, a pre-klinikai tudományok területéről.
További információ angol nyelven: http://www.epnet.com/academic/medline.asp
ERIC
Az ERIC (The Educational Resource Information Center) egy amerikai országos pedagógiai információs rendszer, amely 2200 tömörítvény hivatkozásokkal bővített teljes szövegét, valamint közel 1000 oktatással kapcsolatos folyóirat referátumait és bibliográfiai adatait tartalmazza.
További információ angol nyelven: http://www.epnet.com/academic/eric.asp
AMERICAN HUMANITIES INDEX
Ez az adatbázis az USA és Kanada több mint száz folyóiratáról ad bibliográfiai információt a humán tudományok területéről 1975-től napjainkig. Hivatkozik cikkekre, esszékre, recenziókra, szépirodalmi alkotásokra (versekre, prózára), valamint festményekről, fotókról és illusztrációkról is információval szolgál.
További információ angol nyelven: http://www.epnet.com/academic/americanhumanities.asp
COMMUNICATION AND MASS MEDIA COMPLETE
Az adatbázis a tömegkommunikáció és a média területét fedi le. Két korábbi adatbázis összevonásából jött létre: COMMSEARCH-ből, amely 26 kommunikációs témájú folyóirat cikkeinek bibliográfiai leírását tartalmazza akár a 20. század elejéről is, valamint a MASS MEDIA ARTICLES INDEX-ből, mely 40 000 médiával kapcsolatos cikk adatait tartalmazza több mint 60 tudományos folyóiratban és kézikönyvben. Az adatbázis kb. 200 folyóirat cikkeinek teljes szövegét is tartalmazza.
További információ angol nyelven: http://www.epnet.com/academic/cmmc.asp
A használatról érdeklődjön könyvtárosainktól!
További információ: http://www.ki.oszk.hu/ebsco
]]>A KEMENESALJAI KÖNYVTÁRI ELLÁTÓRENDSZER
VÁZLATOS TÖRTÉNETE
A községek könyvtári ellátása területén több átszervezési vajúdás után (körzetesítés, tanácsosítás, letéti ellátás stb.) után a hetvenes évek végétől a természetes táji / közigazgatási egységek városi könyvtárakra alapozott központi ellátása kristályosodott ki legmegfelelőbb formaként. A rendszer környékünkön 1979-től kezdődően szinte lefedte az egész Kemenesalját: 21 központilag ellátott könyvtár és település tartozott a celldömölki városi bibliotékához. A politikai-közigazgatási rendszerváltozás nyomán erőteljes önállósodási igény bontakozott ki 1990-től könyvtári vonatkozásban is az önkormányzatok részéről: szakmai érvek sokasága ellenére az önálló állománygyarapítás és működtetés mellett döntöttek. 1993/94-re a korábbi évek változásai után a helyzet stabilizálódott. 12 könyvtár maradt a rendszerben:
| Borgáta | Kemeneskápolna | Kemenesszentmárton | Mesteri |
| Csönge | Kemenesmihályfa | Kisköcsk | Nagyköcsk |
| Egyházashetye | Kemenessömjén | Mersevát | Vönöck |
2003-tól Pápoc, majd 2004-tol Boba, Kemenespálfa, Nagysimonyi, Nemeskocs, Tokorcs is csatlakozott az ellátórendszerhez. 2005-tól könyvtárunk az elsők között élt a többcélú kistérségi társulás keretei között jelentős állami normatív támogatással is ösztönzött mozgókönyvtári ellátás létrehozásának lehetőségével. 2006/2007 folyamán a kistérségben lévő valamennyi könyvtár (Kemenesmagasi, Kenyeri, Ostffyasszonyfa, Szergény illetve a jánosházi körzet kistelepülései) belépett az új típusú ellátási formába. A bővülés révén az ellátandó lakosság száma közel 15000 főre nőtt. Eddigi ellátó tevékenységünket az alábbi, másfél évtizedre visszatekintő statisztikai adatokkal dokumentáljuk:
|
Év |
Ellátóhely száma |
Kivitt kötetek száma |
Könyvtárankénti kötetátlag |
Állománygyarapítás összege (Ft ) |
Beszerzési átlagár (Ft) |
Olvasóarány ( % ) |
|
1992. |
13
|
1.468
|
113
|
289.477
|
216
|
11,8
|
|
2000. |
12
|
2.108
|
175
|
736.000
|
806
|
16,0
|
|
2004. |
18
|
1.978
|
110
|
1.052.000
|
960
|
10,0
|
|
2005. |
18
|
2.268
|
126
|
1.787.000
|
1300
|
10,3
|
|
2006. |
23
|
2.678
|
116
|
1.548.000
|
1152
|
9,7
|
|
2007. |
27
|
3.328
|
123
|
2.652.000
|
1391
|
10,3
|
|
2008. |
27
|
5.538
|
205
|
3.306.000
|
1413
|
11,1
|
|
2009. |
27
|
7.211
|
267
|
4.434.000
|
1371
|
10,8
|
|
2010. |
27 | 6.472 | 240 | 2.536.000 | 1436 | 11,0 |
Az 1992/96-os ciklus számadatai az átalakulás nehézségeiről tudósítanak illetve a kitörési pontokról adnak számot.
Az 1995 második felében újraélesztett csererendszer tervszerű és folyamatos bevezetésének eredménye már egyre inkább érződik a viszonyszámokon, hiszen 2000-ben a legmagasabb könyvtárankénti kötetátlaga mellett a periódus - nyolcvanas évek szintjét is meghaladó - legmagasabb olvasóaránya született. A 2000-2004 közötti időszak szerényebb gyarapítási lehetőségei és a rendszerhatékonyságot csökkento új csatlakozások ellenére az eredményességben / hatékonyságban nem következett be drámai mértékű csökkenés. Az ellátandó szolgáltatóhelyek 2,5 szeresére növekedésével szükség volt az egész struktúra újraszervezésére és számos vonatkozásban az ellátási modellt is az alapoktól kellett szisztematikus munkával ismét kiépíteni. 2007/2008 folyamán már ismét érzékelhető a rendszerszerű működtetés jótékony hatása az ellátás minőségére.
Összefoglalóan: Az ellátórendszer részleges széthullásának következményeként kialakult válsághelyzetből való kilábalást egy sikeres reorganizáció tette lehetővé, amely több tényező egymásra hatásának eredője. Ezek között kulcspozíciót foglal el a csererendszer, hiszen a mutatókban bekövetkező releváns fordulópont - talán nem véletlenül - szinte hajszálpontosan egybeesik az olvasmánykínálat volumenét kibővítő forgóállomány megjelenésével. A rendszer működéséről az NKA támogatásával kérdőíves elemzést végeztünk a fenntartók és a könyvtárosok körében, amelynek eredményét a Kemenesaljai Digitális Könyvtárban található dolgozatunkban olvashatják az érdeklődők.
eragon
]]>
Foglalkozások mutatója
agrármérnök: Bartos Attila István, Győrffy Béla, Győrffy László, Kotz Tivadar
agrokémikus: Kotz Tivadar
alispán: Vidos József
alkancellár: Medgyesi Somogyi János
államtitkár: Hollán Sándor
állatorvos: Guoth György Endre
alpolgármester: Tima László, Varga László Csaba
altábornagy: Takách-Tolvay József
apáca: Berecz Skolasztika
apát: Hollósy Jusztinián, Jándi Bernardin György, Koptik Odó, Vajda Sámuel
árvaszéki elnök: Jánossy Gábor
asztaliteniszező: Mercz Gábor
atléta: Tima Ferenc
balneotechnikus: Cziráky József
belgyógyász: Maráczi Jenő, Szabó Lajos
bencés szerzetes: Hollósy Jusztinián, Jándi Bernardin György, Koptik Odó, Linka Ödön, Kühár Flóris Ferenc, Lancsics Bonifác, Magasi Artúr Ernő, Pacher Donát
betyár: Savanyú Jóska
borász: Szakály Dezső
botanikus: Gáyer Gyula
csendőrtiszt: Göttmann Bódog, Kovács Jenő
csillagász: Hollósy Jusztinián
dalszerző: Mihola Gyula
dalszövegíró: Balogh József
diplomata: Takách-Tolvay József, Uranovicz Imre
egyetemi tanár: Bartos Attila István, Mikolás Miklós, Sárközy Pál Endre
egyháztörténész: Géfin Gyula, Pacher Donát
egyházzenész: Werner Alajos
emlékiratíró: Böröcz Sándor, Martonfalvay Imre
építészmérnök: Körmendy Nándor, Lőrincz József, Mikolás Tibor
építőmérnök: Berzsenyi-Janosits Miklós,
erdőmérnök: Bedy Zoltán, Jenei Jankó Sándor
éremművész: Esseő Erzsébet
evangélikus lelkész: Ács Mihály, Böröcz Sándor, Edvi Illés Pál, Horváth Zsigmond, Kirchner Elek, Kovács Imre, Mesterházy Sándor, Szerdahelyi Pál
evangélikus püspök: Kis János
festőművész: Banyó Gyula, Csapó Jenő, Csorba Tibor, Czencz János, Dénes Lajos Szilveszter, Dorffmeister István, Hadnagy Gábor, Illés Árpád, Karczag Zoltán, Kelemen Etelka, Mikus Gyula, Mór József, Móritz Sándor, Nagy István, Rács-Reich Imre
filológus: Csorba Tibor
filozófus: Lancsics Bonifác
fizikus: Eötvös Loránd
fogorvos: Gömbös Ferenc
forradalom és szabadságharc mártírja (1956): Fehér Ernő, Koloszár Zoltán
fotóművész: Haller Frigyes Gusztáv
főapát: Sárközy Pál Endre
főispán: Gyömörey György
főkalauz: Sükösd József
főiskolai tanár: Mikolás Tibor
földbirtokos: Cziráky György, Gersei Margit, Gömbös Antal, Ostffy Lajos, Zrínyi Miklós
főiskolai docens: Tungli Gyula
főispán: Ostffy Lajos
főorvos: Géfin Lajos
geográfus: Lasz Samu
gépészmérnök: Gyömörey György, Kiss Péter, Varga László Csaba
grafikus: Illés Árpád, Mór József, Nagy István
gyártásvezető: Fogarasi István
hegedűtanár: Horváth Marietta
helytörténész: Bedy Zoltán, Dala József, Horváth István, Horváth Lajos, Kovács Jenő, Lengyel Pál, Mesterházy Sándor, Molnár Dezső, Nádasdy Lajos, Sükösd József, Szerdahelyi Pál, Tungli Gyula, Zongor Ferenc
hidrogeológus mérnök: Cziráky József
honvéd alezredes: Simon András, Újvári István
honvéd ezredes (1848/49): Berzsenyi Lénárd
honvéd őrnagy (1848/49): Széll József, Rátz Sándor,
honvéd százados (1848/49): Éberhardt Károly, Virághalmi Ferenc
horváth bán: Zrínyi Miklós
igazságügyi orvosszakértő: Tamás Endre
ipari tanuló: Koloszár Zoltán
író: Benedek István, Bertha Bulcsu, Boross Mihály, Csorba Tibor, Döbrentey Gábor, Horváth Marietta, Horváth Zsigmond, Kisfaludy Károly, Nagy Méda, Németh Andor, Simonffy András, Virághalmi Ferenc, Weöres Sándor, Zádor György
irodalomtörténész: Döbrentey Gábor, Magasi Artúr Ernő, Papp Ferenc, Zádor György
játékvezető: Sükösd József, Tarrósy Imre
jegyző: Fehér Ernő, Pintér József
jogász: Atzél Elemér, Gáyer Gyula, Kovács Jenő, Pintér József, Tömböly Tamás
kanonok: Horváth István
kántor: Uhlár Gyula
karnagy: Kirchner Elek, Molnár Dezső, Uhlár Gyula
katolikus plébános: Csoma János, Kresznerics Ferenc, Nemes Vazul
katolikus püspök: Hetyey Sámuel, Zsolnay Dávid
kávéháztulajdonos: Steuer Jónás Gyula
keramikus: Szilágyi Mária
kereskedő: Dinkgreve Nándor
kertészmérnök: Bakonyi Károly, Elek László
kórházigazgató: Géfin Lajos
kormánybiztos (1848/49): Vidos József
koronaőr: Kocsis József
költő: Balogh József, Berzsenyi Dániel, Dukai Takács Judit, Edvi Illés Pál, Gömbös Antal, Kis János, Kunoss Endre, László Ernő, Magasi Artúr Ernő, Nagy Méda, Németh Andor, Petőfi Sándor, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós
könnyűipari miniszter: Nagy Józsefné
könyvkiadó: Sík Csaba
könyvtáros: Györke József, Kiss Jenő, Ughy Jenő
közgazdász: Limpár József, Nagy Józsefné
közigazgatási szakjogász: Németh Jenő
kritikus: Németh Andor, Sík Csaba
labdarúgó: Tarrósy Imre, Tóth II. József
levéltáros: Guoth Kálmán
matematikus: Bartos Attila István, Mikolás Miklós, Sárközy Pál Endre
mérnök: Boross Mihály, Lázár Jenő
miniszterelnök: Batthyány Lajos
műfordító: Csorba Tibor, Horváth Zsigmond, Kis János, Salgó Ernő, Virághalmi Ferenc, Weöres Sándor
művelődéspolitikus: Gosztonyi János, Nagy Iván
művelődéstörténész: Benedek István, Sík Csaba
nándorfehérvári hős: Dugovics Titusz
népköltésgyűjtő: Sándor József
népművelő: Laky Rezső
nótaszerző: Mihola Gyula
növénynemesítő: Győrffy Béla
numizmatikus: Tasnádi Géza
nyelvész: Beke Ödön, Györke József, Kresznerics Ferenc, Tungli Gyula
nyomdász: Dinkgreve Nándor, Lencz Géza
ókorkutató: Lázár Jenő
olvasásszociológus: Ughy Jenő
országbíró: Köcski Sándor
országgyűlési képviselő: Cziráky György, Gosztonyi János, Gyömörey György, Győrffy László, Horváth Elek, Jánossy Gábor, Kiss Péter, Nagy Józsefné, Ostffy Lajos, Porkoláb Mihály
orvos: Atzél Elemér, Benedek István, Holéczy Zoltán, Mesterházy Gábor, Salgó Ernő, Seregély Pál
pápai prelátus: Géfin Gyula
pápoci prépostság alapítója: Gersei Margit
párbajtőrvívó: Berzsenyi Barnabás
pedagógus: Balogh József, Banyó Gyula, Dénes Lajos Szilveszter, Horváth Lajos, Jónás Márton, Kelemen Etelka, Kóbor Jenő, Kresznerics Ferenc, Laky Rezső, László Ernő, Lengyel Pál, Léránt Ferenc, Magasi Artúr Ernő, Nemes Vazul, Németh Lajos, Papp Ferenc, Reicher István, Remport Elek, Sándor József, Szakály Dezső, Tima László, Tungli Gyula, Vas Károly, Zongor Ferenc
polgármester: Gömbös Ferenc, Kiskos István
politikus: Kiss Péter, Zrínyi Miklós
rajzpedagógus: Nagy István
református lelkész: Nádasdy Lajos
régész: Holéczy Zoltán, Lázár Jenő
rendező: Soltis Lajos
rendőrkapitány: Boda Dezső
sebész: Szomraky Zoltán, Tamás Endre
sportfotó-riporter: Németh Ferenc
sportvezető: Tarrósy Imre
szerkesztő: Géfin Lajos, Kunoss Endre, Politzer Csapó Zsigmond, Sík Csaba
színész: Géfin Lajos, Soltis Lajos
szobrász: Antal Károly, Esseő Erzsébet, Horváth Marietta
szőlőnemesítő: Bakonyi Károly
táblabíró: Gömbös Antal
tábornok: Éberhardt Károly, Zrínyi Miklós
tanácselnök: Dala József, Kustos Lajos, Limpár József
televíziós bemondó: Hajas Ilona
teológus: Ács Mihály, Lancsics Bonifác, Nemes Vazul
történész: Guoth Kálmán, Horváth Elek, Mód Aladár, Révész Mihály,
termelőszövetkezeti elnök: Győrffy László, Tőke János
tudománytörténész: Mikolás Miklós
újságíró: Bertha Bulcsu, Boross Mihály, Géfin Lajos, Lencz Géza, Mende Bódog, Nagy Iván, Politzer Csapó Zsigmond, Révész Mihály, Salgó Ernő
ügyvéd: Horváth Elek, Kiskos István, Kunoss Endre, Porkoláb Mihály, Zádor György
vallástörténész: Kühár Flóris Ferenc
Vasvármegye tiszteletbeli főorvosa: Géfin Lajos
vegyészmérnök: Fodor Lajos
villamosmérnök: Szabó Károly
zenepedagógus: Molnár Dezső, Werner Alajos
zeneszerző: Kirchner Elek, Kodály Zoltán
Módosítva: (2021. május 7.)
]]>
A Kresznerics Ferenc Könyvtár folyóiratai |
||
| FOLYÓIRAT | TÁROLÁS | SZAKJELZET |
|
|
||
| 5 Perc Angol | tárgyév | |
| 168 Óra | tárgyév | |
| 2000 : irodalmi és társadalmi havilap | tárgyév | |
| Alföld | tárgyév | |
| Autó Motor | 1 év | |
| Balkon | tárgyév | |
| Bárka | tárgyév | |
| Best | tárgyév | |
| Blikk | tárgyév | |
| Blikk - Nők | tárgyév | |
| Bravo | tárgyév | |
| Budapesti Rajzolatok (1840.) | tartós | Y 40 |
| Chip Magazin | tárgyév | |
| Cosmopolitan | tárgyév | |
| Családi Lap | tárgyév | |
| Csodaceruza | 2 év | |
| Dal+Szerző | tárgyév | |
| Digitális Foto Magazin | 2 év | |
| Dörmögõ Dömötör | 1 év | S 52 |
| Édes Anyanyelvünk (1982-től) | tartós | T 52 |
| Élet és Irodalom | 1 év | |
| Élet és Tudomány | 1 év | |
| Életünk (1965-től, hiányzik: 1993/6.) | tartós | S 41 |
| Elle | tárgyév | |
| Epizód Magazin | tárgyév | |
| Ezermester és Hobbi | tárgyév | |
| Figyelő | 1 év | |
| Filmvilág | 1 év | |
| Forrás | tárgyév | |
| Fórum : társadalomtudományi szemle | tárgyév | |
| Galaktika | tárgyév | |
| Geo | tárgyév | |
| Glamour | tárgyév | |
| Határszemle (1979-től, rendszertelenül) | tartós | |
| Haszon | tárgyév | |
| Heti Válasz | tárgyév | |
| Heti Világgazdaság | 1 év | |
| Hírnök (1840.) | tartós | Y 11 |
| Hitel | tárgyév | |
| Hócipõ | tárgyév | |
| Honismeret | 1 év | |
| I. P. M. | 1 év | |
| I. T. K. | 1 év | |
| Irodalomtörténet | 1 év | |
| Jelenkor | tárgyév | |
| Júlia | tárgyév | |
| Kalligram | tárgyév | |
| Kassai Figyelő | tárgyév | |
| Kelet Népe (1935-1942.) | tartós | T 34 |
| Kemenesalja Baráti Kör Híradója (évente 2 szám) | apróny. | |
| Képes Sport | 1 év | |
| Képmás | tárgyév | |
| Kertbarát Magazin | 2 év | |
| Keripari Híradó (1975-1981.) | tartós | X 17 |
| Kiskegyed | tárgyév | |
| Kiskegyed Otthona | tárgyév | |
| Kismama | tárgyév | |
| Korall | tágyév | |
| Kortárs (1999-től) | tárgyév | |
| Korunk | tárgyév | |
| Könyv és Nevelés | 1 év | |
| Könyv, Könyvtár, Könyvtáros ld. előbb Könyvtáros | 1 év | |
| Könyvhét | tárgyév | |
| Könyvtári Figyelõ | 1 év | |
| Könyvtári Híradó (1967-1968.) | tartós | T 69 |
| Könyvtári Szemle (1913-1919.) | 1 év | |
| Lakáskultúra | 1 év | |
| Látó | tárgyév | |
| Ma (1916-1925.) | tartós | X 11 |
| Magyar Burda | 2 év | |
| Magyar Csillag (1941-1944.) | tartós | S 84 |
| Magyar Demokrata | tárgyév | |
| Magyar Iparművészet | tárgyév | |
| Magyar Krónika | tárgyév | |
| Magyar Műhely | tárgyév | |
| Magyar Napló | 3 év | |
| Magyar Narancs | tárgyév | |
| Magyar Nemzet | 1 év | |
| Magyar Nyelv | 1 év | |
| Magyar Nyelvõr | 1 év | |
| Marie Claire | tárgyév | |
| Meglepetés | tárgyév | |
| Men's Health | tárgyév | |
| Mindennapi Pszichológia | tárgyév | |
| Minecraft | tárgyév | |
| Minimax Magazin | tárgyév | |
| Módszertani Füzetek (Celldömölk, 1973-1974.) | tartós | T 68 |
| Moldvai Magyarság | tárgyév | |
| Mozgó Világ | tárgyév | |
| Múlt-kor | tárgyév | |
| MúzeumCafé | tárgyév | |
| Műhely | tárgyév | |
| Műút | tárgyév | |
| Művelődés | tárgyév | |
| Nagyvilág | tárgyév | |
| National Geographic | 1 év | |
| National Geographic Kids | 1 év | |
| Nemzeti Évfordulóink | tárgyév | |
| Nemzeti Sport | tárgyév | |
| Nõk Lapja | 1 év | |
| Nõk Lapja Évszakok | 1 év | |
| Nők Lapja Konyha | tárgyév | |
| Nyugat (1908-1920., hiányzik: 1913-1917.) | tartós | S 84 |
| Otthon | 1 év | |
| Otthon - Kert | tárgyév | |
| Óvodai Nevelés | 1 év | |
| PC World DVD | 1 év | |
| Pedagógiai Szemle ld. utóbb Új Pedagógiai Szemle | tartós | S 46 |
| Playboy | tárgyév | |
| Prágai Tükör | tárgyév | |
| Praktika | 1 év | |
| Príma Konyha Magazin | 1 év | |
| Rádiótechnika | 1 év | |
| Ridikül Magazin | tárgyév | |
| Robot (gyerekmagazin) | tárgyév | |
| Rubicon | 1 év | |
| Sárvári Hírlap | tárgyév | |
| Sikeres Nők Lapja | tárgyév | |
| Somogy | tárgyév | |
| Soproni Szemle (1965.) | tartós | S 45 |
| Story | tárgyév | |
| Szabad Föld | tárgyév | |
| Századok | tárgyév | |
| Székelyföld | tárgyév | |
| Szép házak, kész házak | 1 év | |
| Szép Szó (1936-1939., válogatás) | tartós | S 127 |
| Szépirodalmi Figyelő | tárgyév | |
| Színház | tárgyév | |
| Tele Novella | tárgyév | |
| Természet Világa | 1 év | |
| Természetbúvár ld. előbb Búvár | 1 év | |
| Tiffany | tárgyév | |
| Tiszatáj | tárgyév | |
| Történelmi Szemle | tárgyév | |
| Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás | tárgyév | |
| Turizmus Trend | tárgyév | |
| Tücsök | tárgyév | |
| Új Forrás | tárgyév | |
| Új Kemenesalja (1989-től) | tartós | T 1 |
| Új Könyvpiac | tárgyév | |
| Új Művészet | 1 év | |
| Új Pedagógiai Szemle | 1 év | |
| Válasz (1934-1938., válogatás) | tartós | S 9 |
| Valóság | tárgyév | |
| Vas Megye Önkormányzatának Értesítõje előbb Vas Megye Tanácsának Közlönye | tartós | T 17 |
| Vas Megyei Könyvtárak Értesítõje (1971-től, hiányzik: 1986-1987., 1990-1991.) | tartós | T 64 |
| Vas Népe (1963-tól) | tartós | Y 7 |
| Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények (1976-ban nem jelent meg, hiányzik: 1977/2., 1981/2., 1989/1., 1985-1986 a helytörténeti gyűjteményben tárolva) | tartós | S 105 |
| Vasi Szemle (1941., 1944-1945., 1958-tól) | tartós | S 44 |
| Vidék Íze | tárgyév | |
| Vigília | 1 év | |
| Vox Mozimagazin | tárgyév | |
| Wellnes Magazin | tárgyév | |
| Zenekar | tárgyév | |
„Jó, hogy jöttél! Már vártunk Rád a gyermekkönyvtárban!”
A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtárának gyermekkönyvtára 2007. augusztus 21. óta a felújított épület második emeletén (Celldömölk, Dr. Géfin Lajos tér 1.) vár minden kicsit és nagyot, óvodást és iskolást, szülőt, nagyszülőt.
Gyermekkönyvtárunkban több mint 12902 kötettel, 22-féle folyóirattal, gyermekeknek szóló videokazettával és DVD-vel, társasjátékokkal és különböző gyermekprogramokkal várjuk olvasóinkat.
Könyvtárunk legfőbb erénye a nyitottság: átjárhatóságban, áthallhatóságban egyaránt.
…………………………………………………………………………………………………...
Mit csinálhat az ember fia/lánya a gyermekkönyvtárban?
- kölcsönözhetsz könyveket; kiegészítő olvasójegy (1.000,-Ft/negyedév) ellenében CD-lemezt, hanglemezt, videokazettát, folyóiratok CD-ROM mellékletét,
- előjegyeztethetsz könyvet,
- helyben használhatsz könyvet, kézikönyvet, napi- és hetilapokat, folyóiratokat, helyismereti dokumentumokat,
- másolatot kérhetsz,
- helyben megnézhetsz DVD-, videofilmet,
- a számítógépen internetezhetsz, letölthetsz információkat, szöveget szerkeszthetsz, könyvtárunk CD-ROM lemezeit tanulmányozhatod, játékprogramokkal játszhatsz,
- használhatod a könyvtár tájékoztató eszközeit (kézikönyvek, könyvjegyzékek, számítógépes adattárak),
- feladatokat oldhatsz meg (információgyűjtés, jegyzetelés),
- részt vehetsz csoportos, vagy a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság ifjúsági csoportjának irodalmi- és kézműves foglalkozásain, könyvtárhasználati órákon, vetélkedőkön,
- játszhatsz társasjátékokkal, bábokkal
- találkozhatsz érdekes emberekkel, írókkal, más művészekkel író-olvasó találkozókon, előadásokon,
- tanácsokat kérhetsz a könyvtárostól, hogy mit olvass egy témáról, egy adott szerzőtől, hogy hol találod a könyvet a polcon, hogy hogyan használd a könyvtár tájékoztató eszközeit,
- beszélgethetsz a könyvtárossal, hogy tetszett-e amit olvastál, miért tetszett egy könyv, milyen könyvet szeretnél olvasni, de iskolai/egyéb sikereidről vagy problémáidról is beszélhetsz – segítséget nyújtunk, esetleg rávilágítunk a megoldás lehetőségére.
A Bobai Napsugár Általános Iskola 7. osztálya az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett „Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” című, HAT-14-01-0338 pályázati azonosítón nyilvántartásba vett „Felvidék az UNESCO örökségek ékszerdoboza” című pályázaton 625.830.-Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.
19 diák és kísérőik felejthetetlen 3 napot töltöttek Szlovákiában, amelynek részletes fényképes beszámolóját a hatartalanul.webnode.hu oldalon olvashatják.
„Helyi humán fejlesztések Celldömölkön”
Projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-3.1.3-23-VS1-2024-00002
Kedvezményezett konzorciumvezető:
Celldömölk Város Önkormányzata 9500 Celldömölk, Városháza tér 1.
Konzorciumi tagok:
Népjóléti Szolgálat 9500 Celldömölk, Szalóky S. u. 3.
Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár 9500 Celldömölk, Dr. Géfin L. tér 1.
Kemenes Szolgáltató Kft. 9500 Celldömölk, Sághegyalja krt. 1.
Együtt Celldömölk Városért Egyesület 9500 Celldömölk, Kossuth L. u. 13.
Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület 9500 Celldömölk, Király J. u. 11.
Szerződött támogatás összege: 49 969 000 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
Projekt tervezett befejezési dátuma: 2027.01.31.
A projekt az Európai Unió által biztosított 49,96 millió forint vissza nem térítendő támogatással, a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.
A projekt tartalma:
Célunk a projekt megvalósításával, hogy a lakosság életkörülményeit javítsuk azáltal, hogy az általuk igénybe vett humán közszolgáltatások színvonalát, valamint a helyi közösség kohézióját fejlesszük és ennek hatására javuljon az életszínvonaluk, erősödjön az aktív részvételük a közösségi életben, közösségi ügyeket illető kérdések megvitatásában. Abban az esetben, ha aktívabb szerepvállalás alakul ki a közösségi ügyeket illetően, akkor a bevont személyek képessé válnak személyes ügynek tekinteni a köz javát, melynek következménye, hogy elkötelezettebbé válnak lakóhelyük iránt, mely hozzájárul a népességmegtartáshoz. Projektünk során célunk szinte a teljes lakosság elérése és bevonása, mivel csak abban az esetben érhetünk el hatékony eredményeket, ha mindenkit megpróbálunk elérni, főként azon társadalmi csoportokat, akik életüket a többségi társadalomtól némely szinten elszigetelve élik, leszakadva tőlük. Így érvényesülhet az esélyegyenlősség elve és így alakulhat ki olyan fejlesztés, amely mindenki problémáit, illetve igényeit figyelembe veszi. Ennek körében a célcsoportokat érintő rendezvények és képzések megvalósítását tervezzük.
A projekt tevékenységei:
- Ifjúságot Megtartó Programok 2 db készségfejlesztő és pályaorientációs foglalkozás és ifjúsági közösségi program
- Közösség és egészségfejlesztést célzó sport és testmozgás programok 2 db 1 hetes sport témahét megrendezése, valamint 20 db további óvodai és iskolai sportprogram megszervezése
- Szupervíziós programok az idősgondozásban dolgozóknak 20 fő szolgáltatásban dolgozó komplex szupervíziós programjának lebonyolítása, 12 db szupervíziós program lebonyolítása
- Szupervíziós programok a fogyatékkal élők gondozásában dolgozóknak 20 fő szolgáltatásban dolgozó komplex szupervíziós programjának lebonyolítása, 12 db szupervíziós program lebonyolítása
- Celldömölki gyermekek (szünidei) szabadidős programjainak szervezése kulturális intézmények, szervezetek bevonásával. 30 alkalmas szünidei szabadtéri program lebonyolítása
- Iskolai Bűnmegelőzési Kampány a Celldömölki Városi Általános Iskolában 2 db 1 napos bűnmegelőzési kampány és program
- Iskolai Bűnmegelőzési Kampány a celldömölki Szent Benedek Katolikus Általános Iskolában 2 db 1 napos bűnmegelőzési kampány és program
- SeniorAndroid Tanfolyam - Időskorúak számára szervezett okostelefon és okoseszköz használati tudásbővítő foglalkozások tartása Kiscsoportos, egyéni igényekre szabott okoseszköz-használati foglalkozások a projekt időszaka alatt 5 db kurzus, kurzusonként 4 alkalommal
- Óvodai Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Kampány a Celldömölki Városi Óvodában Iskolai Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Kampány a Celldömölki Városi Általános Iskolában és a celldömölki Szent Benedek Katolikus Általános Iskolában
- Helyi Cselekvési Terv elkészítése
- 20 db kulturális közösségi akció, tevékenység, esemény az alábbi tematika alapján: a célterület lakosságának kulturális közösségi együttműködését dinamizáló és fenntartó közösségi akciók, tevékenységek, események, programok, folyamatok, rendezvények megvalósítása
- Eszközbeszerzések
Helynévmutató
Alsómesteri: Szabó József
Alsóság: Berecz Skolasztika, Kresznerics Ferenc, Molnár Dezső, Remport Elek, Szakály Dezső, Tasnádi Géza, Újvári István, Varga László Csaba, Zongor Ferenc
Barcs: Németh Jenő
Boba: Döbrentey Gábor, Győrffy László, Porkoláb Mihály
Borgáta: Böröcz Sándor, Tima Ferenc
Celldömölk: Antal Károly, Banyó Gyula, Bartos Attila István, Bedy Zoltán, Berzsenyi-Janosits Miklós, Csoma János, Csorba Tibor, Cziráky József, Dala József, Dénes Lajos Szilveszter, Dinkgreve Nándor, Dorffmeister István, Fodor Lajos, Géfin Lajos (1849-1914), Gosztonyi János, Göttmann Bódog, Gyömörey György, Győrffy László, Györke József, Holéczy Zoltán, Jándi Bernardin György, Jónás Márton, Kirchner Elek, Kiss Péter, Koloszár Zoltán, Kotz Tivadar, Körmendy Nándor, Kühár Flóris Ferenc, Laky Rezső, Lencz Géza, Lengyel Pál, Léránt Ferenc, Limpár József, Maráczi Jenő, Mercz Gábor, Mihola Gyula, Mikolás Miklós, Mikolás Tibor, Mikus Gyula, Molnár Dezső, Mór József, Móritz Sándor, Nádasdy Lajos, Nagy István, Nemes Vazul, Németh Andor, Németh Ferenc, Németh Lajos, Pintér József, Rács-Reich Imre, Reicher István, Seregély Pál, Sík Csaba, Soltis Lajos, Sükösd József, Szabó Lajos, Szilágyi Mária, Szomraky Zoltán, Tamás Endre, Tarrósy Imre, Tima László, Ughy Jenő, Uhlár Gyula, Uranovicz Imre, Varga László Csaba, Vas Károly, Werner Alajos, Zongor Ferenc
Celldömölk ld. még: Alsóság, Izsákfa, Kiscell, Nemesdömölk
Csönge: Fogarasi István, Horváth Elek, Horváth Zsigmond, Kelemen Etelka, Kisfaludy Károly, Kóbor Jenő, Kodály Zoltán, Lőrincz József, Mesterházy Gábor, Molnár Dezső, Szerdahelyi Pál, Weöres Sándor
Dénesfa: Cziráky György
Dömölk: Zrínyi Miklós
Duka: Dukai Takács Judit, Simonffy András, Zádor György
Egyházashetye: Antal Károly, Berzsenyi Dániel, Hetyey Sámuel, Kunoss Endre, Németh Jenő
Izsákfa: Medgyesi Somogyi János, Savanyú Jóska, Tungli Gyula
Intapuszta: Benedek István
Jánosháza: Esseő Erzsébet, Gömbös Ferenc, Limpár József, Mende Bódog, Salgó Ernő, Sárközi Pál Endre, Szenes Béláné, Vajda Sámuel, Zsolnay Dávid
Karakó: Horváth Lajos, Mód Aladár
Kemenesmagasi: Atzél Elemér, Berzsenyi Lénárd, Guoth Kálmán, Győrffy Béla, Kustos Lajos, Sándor József
Kemenesmihályfa: Dorffmeister István, Elek László, Kiss Jenő, Mesterházy Sándor, Révész Mihály, Szabó Károly, Vidos József
Kemenessömjén: Berzsenyi Barnabás, Berzsenyi Dániel, Steuer Jónás Gyula
Kemenespálfa ld. Martonfalva
Kemenesszentmárton: Ács Mihály, Guoth György Endre, Tőke János
Kenyeri: Cziráky György, Horváth István
Kiscell: Batthyány Lajos, Boross Mihály, Csapó Jenő, Dorffmeister István, Gáyer Gyula, Géfin Gyula, Géfin Lajos (1849-1914), Géfin Lajos (1888-1925), Hollán Sándor, Hollósy Jusztinián, Horváth Elek, Karczag Zoltán, Koptik Odó, Magasi Artúr Ernő, Nagy Iván, Nagy Méda, Politzer Csapó Zsigmond, Porkoláb Mihály, Simon András, Takách-Tolvay József, Virághalmi Ferenc
Kisköcsk: Horváth Zsigmond, Illés Árpád
Köcsk: Hajas Ilona, Köcski Sándor
Martonfalva: Linka Ödön, Martonfalvay Imre
Mersevát: Kovács Jenő, Tóth II. József, Vidos József, Zrínyi Miklós
Mesteri: László Ernő
Mesteri: ld. még Alsómesteri
Nagysimonyi: Balogh József, Dugovics Titusz, Hajas Ilona, Kocsis József, Laky Rezső, Nagy Józsefné
Nemesdömölk: Edvi Illés Pál, Kis János, Lancsics Bonifác, Rátz Sándor, Széll József
Nemesmagasi: Jánossy Gábor
Nemesmagasi ld. még Kemenesmagasi
Nemeskeresztúr: Bertha Bulcsu
Ostffyasszonyfa: Antal Károly, Czencz János, Fehér Ernő, Gömbös Antal, Győrffy László, Kelemen Etelka, Laky Rezső, Mesterházy Gábor, Mesterházy Sándor, Ostffy Lajos, Petőfi Sándor
Pápoc: Éberhardt Károly, Gersei Margit
Ság hegy: Bakonyi Károly, Eötvös Loránd, Holéczy Zoltán, Lázár Jenő, Lengyel Pál, Szakály Dezső
Sopron: Hadnagy Gábor, Horváth Marietta
Sömjénmihályfa: Banyó Gyula
Szentmiklósfa: Hadnagy Gábor
Szergény: Kiskos István, Lasz Samu
Vönöck: Boda Dezső, Haller Frigyes Gusztáv, Jenei Jankó Sándor, Kisfaludy Károly, Kovács Imre, Sándor József
]]> 
Kattintson a nagyításhoz!
]]>
(Fényképek: pdf-melléklet)
]]>
A Kresznerics Ferenc Könyvtár kisközösségei
A Kresznerics Ferenc Könyvtár honismereti munkaközössége
A közösség 1973-ban alakult. Nyitott, tehát bárki számára lehetővé teszi, hogy munkájában részt vegyen.Feladatának tartja Celldömölk, Kemenesalja múltjának és értékeinek kutatását, a kölcsönös tájékoztatáson alapuló ismeretszerzést, véleménycserét. Tagjai: lelkészek, pedagógusok, orvos, mérnökök, a MÁV különböző területein dolgozók. Létszáma 25–30 fő. Vezetője a könyvtár ma már nyugalmazott igazgatója, Káldos Gyula. A munkaközösség megalakulásától kezdve igyekszik bekapcsolni munkájába a vonzáskörzetben élő honismerettel foglalkozókat is.Összejöveteleit szeptembertől májusig kéthetente, csütörtökön 18 órai kezdettel tartja a könyvtárban.
A közösség működésében két fő törekvés érvényesül: Az egyik a kutató-, feldolgozó-, tanulmánykészítő munka, amit a könyvtár és az önkormányzat is rendszeresen, pályázati kiírásokkal támogat. Sok értékes tanulmány gazdagítja ily módon a könyvtár helytörténeti gyűjteményét, és válik közkinccsé. Kialakult egy szellemi műhely, amely ösztönzőleg hat a kutatómunka folytatására.
A másik fontos elem az előadások, amelyeket a gazdag tapasztalatokkal rendelkező tagok és meghívott előadók tartanak helytörténeti, helyismereti témákban bemutatva, vizsgálva a társadalmi áramlatok, változások helyi vonatkozású hatásait.
A munkaközösség tagjai beszélgetnek a napi élet által felvetett kérdésekről.A helyi gyűjtők kamara-kiállításokon mutatják be anyagukat a város különböző intézményeiben.
A honismereti munkaközösség működésére a könyvár költségvetésében elkülönített keret áll rendelkezésre, ami kiegészül különböző pályázaton nyert támogatással.
{phocagallery view=category|categoryid=6|limitstart=0|limitcount=0|displayname=0}
A Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság
A celldömölki Kresznerics Ferenc Könyvtár munkatársainak szervezésében tíz éve – 1988. február 1-je óta – működik a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság mint származtatott jogi személy, amely a kaposvári székhelyű Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (továbbiakban BDIMT) Kemenesalján élő tagjaiból alakult.
A társaság célkitűzései:
- Megismerni Celldömölk és Kemenesalja irodalmi, művészeti értékeit, ápolni a Berzsenyi-hagyományokat.
- Találkozási alkalmat teremteni a magyar kultúra határon belül és határon túl élő jeleseivel.
- Lehetőséget nyújtani a bemutatkozásra vidékünk tehetséges amatőr- és hivatásos alkotóinak.
- Az azonos érdeklődésű embereknek, a szépre és értékesre vágyóknak megteremteni a közösséggé válás lehetőségét.
Az összejövetelek időpontja minden hónap második hétfője, helyszíne a könyvtár, amely nyitott minden érdeklődő, az igényes kultúra iránt vonzalmat érző számára. A társasági élet formája általában előadás, melyet a tagok, vagy meghívott előadók tartanak, s utána kötetlen beszélgetés. Az elhangzott előadásokat hangfelvételek őrzik, amelyek a könyvtár helyismereti gyűjteményébe kerülnek, akárcsak az előadásokon készült fotódokumentáció.
A nagyrendezvények (pl. előadóestek, író–olvasó találkozók, irodalmi játékok stb.) irodalmi, történelmi évfordulókhoz, naptári ünnepekhez, s más jeles napokhoz kapcsolódnak.
Évente szerepel a programban közös kirándulás, elsősorban irodalmi emlékhelyekre (pl.: Egyházashetye, Pápa, Nikla, Szekszárd, Szigetvár stb.). A millecentenárium évében, 1996-ban ellátogattak Ópusztaszerre is, s a közbeeső irodalmi emlékhelyeket is felkeresték. Kiskőrös, Nagykőrös, Kecskemét, Tápiószele múzeumai sem maradtak ki a kirándulás programjából.
Az összejövetelek egyre gyakoribb kiegészítője a képzőművészeti-, könyv- vagy dokumentum-kiállítás, többnyire helyi alkotók, gyűjtők anyagaiból.
A programok megvalósítását az oktatási, művelődési intézményekkel, más egyesületekkel kialakult kapcsolatrendszer segíti.
A BDIMT alapító okiratában megfogalmazott célkitűzések, a Berzsenyi-hagyományok ápolása mellett vállalják az irodalmi és művészeti értékek sokirányú közvetítését, a helyi művelődési értékek felmutatását.
Rendezvényeik évek óta alkalmat adnak szerzők, olvasók és előadóművészek találkozásának, amelyek újabb és újabb generációk számára teremtik meg a műértő közönséghez tartozás lehetőségét. Az pedig különösen fontos a csoport programjait szervező könyvtárosoknak, hogy programjaik iránt nem lankad az érdeklődés, s a régi tagokhoz újak is csatlakoznak. Jelenleg 80–90 között van a regisztrált tagok száma, a társaság vezetője dr. Bellérné Horváth Cecília könyvtárigazgató, aki egyben a BDIMT elnökségi tagja is.
A városi önkormányzat támogatásához minden évben pályázati úton jut a csoport, valamint a BDIMT is hozzájárul a működés költségeihez. A társaság él a legkülönbözőbb pályázati lehetőségekkel, amelynek segítségével valósulnak meg céljaik.
2021. május 29.
Németh Lajos (1916-2015) pedagógus, a celldömölki gimnázium igazgató-helyettese (1953-1977)
2021. május 12.
Rátz Sándor (1813-?, 1855 után) honvéd őrnagy (1848/49)
Simon András (1794-1849) honvéd alezredes (1848/49)
Újvári István (1796-1873) honvéd alezredes (1848/49), a szabadságharc tábori kórházainak főfelügyelője
2021. május 7.
Géfin Lajos (1849-1914) Vasvármegye tiszteletbeli főorvosa, korházigazgató-főorvos
2020. jűlius 3.
Nádasdy Lajos (1913-2014) helytörténész, református lelkész
Reicher István (1881-1962) pedagógus, a polgári fiúiskola igazgatója (1926-1945)
Seregély Pál (1920-1989) laboratóriumi szakorvos, a Veszprém Megyei Kórház igazgatója
Sík Csaba (1934-1997) könyvkiadó, kritikus, művészettörténész, szerkesztő
Zrínyi Miklós (1620-1664) horvát bán, koltő, nagybirtokos, politikus, tábornok
2020. június 24.
Dorffmeister István (1729-1797) festőművész
Gersei Margit (1310-1372) a pápoci prépostság alapítója
Gyömörey György (1873-1949) főispán, gépészmérnök, ogy. képviselő
Magasi Artúr Ernő (1903-1959) bencés szerzetes, irodalomtörténész, költő pedagógus
Szerdahelyi Pál (1922-1999) ev. lelkész, helytörténész
Tóth II. József (1929-2017) világbajnoki ezüstérmes és magyar bajnok, 12-szeres válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja
2020. június 11.
Koloszár Zoltán (1940-1956) ipari tanuló, a forradalom és szabadságharc mártírja (1956)
Mór József (1908-1988) festőművész, grafikus
Sükösd József (1928-2013) helytörténész, játékvezető, vizsgáló főkalauz
2020. június 4.
Jánossy Gábor (1870-1945) árvaszéki elnök, ogy. képviselő
Kóbor Jenő (1923-1983) pedagógus, a Magyar Kultúra Lovagja (posztumusz, 2005)
Németh Ferenc (1952-2013) sportfotóriporter
2020. május 18.
Mikolás Miklós (1923-2001) matematikus, tudománytörténész, egyetemi tanár
Sárközy Pál Endre (1884-1957) matematikus, egyetemi tanár, pannonhalmi főapát
2020. április 28.
László Ernő (1939-2006) költő, pedagógus
Pintér József (1891-1964) jogász, Celldömölk főjegyzője
2019. április 16.
Kotz Tivadar (1925-2017) agrármérnök, agrokémikus
2019. január 4.
Banyó Gyula (1944-2013) festőművész, pedagógus
Bartos Attila István (1938-2000) agrármérnök, matematikus, egy. tanár
Linka Ödön (1925-2017) bencés szerzetes, a São Pauloi Szent Gellért Monostor apátja
2016. december 22.
Szabó Károly (1925-2012) villamosmérnök
2015. augusztus 14.
Ács Mihály (1672-1710) evangélikus lelkész, teológus
Bakonyi Károly (1921-2010) kertészmérnök, szőlőnemesítő
Bedy Zoltán (1925-2003) erdőmérnök, helytörténész
Mesterházy Gábor (1937-2010) orvos
Simonffy András (1941-1995) író
Szenes Béláné (1896-1992) Szenes Hanna, Izrael és nagy-Britannia nemzeti hősének édesanyja
2015. június 19.
Hollán Sándor (1846-1919) államtitkár, a vörösterror áldozata
Kustos Lajos (1929-2009) Zalaegerszeg tanácselnöke (1965-1990)
Maráczi Jenő (1901-1948) belgyógyász
Szabó Lajos (1929-1999) belgyógyász
Szomraky Zoltán (1889-1938) sebész
Varga László Csaba (1957-2007) gépészmérnök, Celldömölk alpolgármestere (1990/1994)
]]>
Mi a NAVA?
A NAVA - teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum - a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai. A NAVA ezenkívül befogad helyi műsorszolgáltatói vagy bármilyen egyéb audiovizuális tartalmú archívumokat feldolgozási vagy tárolási célból, ezzel is segítve az audiovizuális tartalmak mint a kulturális örökség részeinek megőrzését.
A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Az archívum 2006. január 1-én kezdte meg munkáját.
A NAVA működését a 2004. évi CXXXVII. törvény szabályozza, a szerzői jogokhoz kapcsolodó feladatait a 117/2004. (IV. 28.) Kormány rendelet, az audiovizuális műsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának műszaki, minőségi és egyéb követelményeit pedig a 52/2007. (V.17.) GKM-OKM együttes rendelete határozza meg.
A NAVA különlegessége, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít a törvény szabta kereteken belül - archívumának adatbázisa szabadon kereshető, a benne található műsorok teljes terjedelmükben pedig az úgynevezett NAVA-pontokon (amelyek könyvtárakban, iskolákban stb. elérhető terminálokat jelent) tekinthetők meg.
A NAVA szolgáltatásainak igénybevétele ingyenes.
A NAVA két részből áll.
Egyik része a Magyar Nemzeti Filmarchívum, amely magyar filmeket tartalmaz 1981-ig valamint filmhíradókat az 1943 előtti évekből.
A másik része 2006. január 1-jétől rögzíti az M1, M2, Duna Tv, Rtl Klub és a TV2 adásait, amelyek feldolgozás után kb. két héttel megtekinthetők az archívumban.
Az archívum adatbázisa szabadon kereshető.
Használatához kérje a könyvtáros segítségét!
http://www.nava.hu
A celldömölki Kresznerics Ferenc Könyvtár igazgatója a közelmúltban magas szakmai kitüntetésben részesült. Vezetése alatt az intézménynek többszörösen sikerült szakmai és társadalmi elismerést kivívnia. Az eredményesség titka a nagyszerű munkatársi közösség. Legalábbis részben. Erről és még sok minden másról mesél nekünk dr. Bellérné Horváth Cecília könyvtárigazgató.
- Milyen díjjal jutalmaztak?
- Szinnyei József díjat vehettem át államalapító Szent Istvánunk ünnepén. Meglepetésként ért a kitüntetés, mivel mindig úgy képzeltem, hogy a Szinnyei-díjat csak a könyvtáros szakmának valóban közismert és elismert személyiségei nyerhetik el; nagy könyvtárak vezetői, és olyan kollégák, akik aktív publikációs tevékenységet folytatnak. Nekem Szinnyei József személye, a modern magyar bibliográfiaírás megteremtőjeként a tudós könyvtárost jelenti, így „gyalogos” könyvtárosként úgy véltem, hogy ez az elismerés a tudományos munkát díjazza. Amikor érintett lettem utánanéztem a hivatalos indoklásnak, amiből számomra is kiderült, hogy ez a díj a fejlesztő tevékenységért jár, és azok kapják, akik hosszú időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel a szakma fejlődését segítik elő.
- Kik terjesztettek fel a kitüntetésre?
- A közvetlen munkatársaim voltak az ötletgazdák, akik nagyon nagy titokban szedték össze azokat az érveket, amelyek miatt engem erre a díjra javasoltak, és elnyerték a megyei könyvtár igazgatójának Pallósiné dr. Toldi Mártának a támogatását is. Az a pillanat, amikor elolvastam az általuk gondosan összeállított javaslatot felért egy kitüntetéssel. Úgy éreztem, ha nem is kapom meg ezt a díjat – hiszen nagyon sokan megérdemlik a szakmában – akkor is életem egyik legszebb ajándéka, hogy így látnak engem azok, akikkel nap mint nap együtt dolgozom.
- A javaslatban felsorolt indokok mögött szerinted mi rejtőzik még?
- A Szinnyei-díj egyéni díj, de jól tudjuk mindannyian, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Hiába lennének a legragyogóbb ötleteim, ha nem lennének hozzá partnerek. A munkatársi közösségünk meglehetősen ambiciózus, ebben a kis közösségben mindenkinek megvan az értékes oldala. Van tudós könyvtárosunk, aki kiváló gyakorlati szakember is, és van nagyon ügyes informatikusunk, aki jól ismeri a mostani technikában rejlő lehetőségeket. A feldolgozó munkatársunk nagy precizitással és következetességgel dolgozik, az ügyviteli munkatárs pedig odafigyeléssel intézi a pályázati elszámolásokat és a könyvtári munkában is kreatívan részt vesz. A gyermekkönyvtáros kiválóan tud pályázatokat írni, különösen a kamasz korosztály igényeire érez rá ügyesen és vannak nagyon gyakorlott olvasószolgálati munkatársaink. Nem szeretnék senkit sem kihagyni, mert azok, akik itt Celldömölkön megmaradtak ezen a pályán, mindannyian mély hivatástudattal rendelkeznek, és nem sajnálják beleadni a munkájukba a pluszt, ami személyiségükben rejlik. Sosem kértem olyan munkát egy munkatársamtól sem, ami tőle idegen, s ez a hozzáállás meghálálta önmagát. Az eredményesség mögött ott van a rengeteg külön-külön egyéni teljesítmény, amit egy közös cél érdekében össze tudtunk hangolni. Azt mondják, hogy vezetőnek lenni magányos dolog, de ez nem mindig igaz. Sikerült egy nagyon jó csapatot összehoznunk, ezt bizonyítja az is, hogy 2001-ben megkaptuk a legnagyobb kollektív díjat, „Az év könyvtára” lettünk, s ezt bizonyítja a mostani kitüntetés is, amin én vagyok nevesítve, de a mellettem állók nélkül sohasem kaptam volna meg. Az, hogy eredményeket tudunk produkálni, a társadalmi és szakmai kapcsolatoknak is köszönhető. A Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtár tanszékével és a TIT-tel nagyon jó a kapcsolatunk, a megyei könyvtár pedig kiváló partner a tervek megvalósításában. A munkatársaimmal szeretjük a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett továbbképzéseket, sok barátot szereztünk az egyesületi összejöveteleken. A kapcsolatokat igyekszünk olyan irányba terelni, hogy terveinek megvalósítását elősegítsék, de arra is törekszünk, hogy a támogatás kölcsönös legyen, hogy mi is nyújtsuk azt, amit nyújthatunk.
- Mi a hitvallásod a munkában?
- Bárki bármilyen munkát végez, eredményességében meghatározó az otthoni indíttatás. Hálás vagyok a szüleimnek, akik kötelességtudónak neveltek. Ha kapok egy feladatot, akkor minden képességemet latba vetem, hogy a lehető legjobban teljesítsem. Ha azt mondanák, hogy meg kell tanulnom kötélen táncolni, lehet, hogy megpróbálnám.
- Mesélnél az indulásodról, a szakmai pályádról?
- Megint a gyerekkorig mennék vissza. Szülőhelyem szelleme és az értékrend, ami körülvett, számomra nagyon meghatározó volt. Kiskőrösön nőttem fel, házunk egy oldalról a Petőfi-házzal, más oldalról a könyvtárral volt határos. Ilyen szomszédsággal nem meglepő, hogy vonzott a kultúra. A szüleim polgári értékek mentén élő, könyv- és irodalomszerető emberek voltak. Ha valaki megkérdezte tőlem, hogy mi szeretnék lenni, már gyermekként azt feleltem, hogy könyvtáros, jóllehet azt sem tudtam, hol és miként lehet kitanulni ezt a szakmát. Korai indíttatásom ellenére voltak vargabetűim. A főiskolán a matematika-fizika szakot választottam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy nem nekem való. Másfél év után abbahagytam a főiskolát és gyermeket vállaltam. Szerettem volna tanítani, de képesítés nélkül nem tudtam elhelyezkedni. Ekkor Kiskőrösről egy másik nevezetes, nagyhagyományú alföldi városba, Nagykőrösre kerültem. A levéltárba vettek fel dolgozni, így belekeveredtem egyfajta közgyűjteménybe. Csak ezt követően végeztem el a népművelő-könyvtár szakot levelező tagozaton. A diploma kézhezvétele után rögtön közkönyvtárba helyezkedem el, a Vershegy Ferenc Könyvtárban lettem feldolgozó Szolnokon.
- Ezt követően hű maradtál a könyvtáros szakmához?
- Nem, további vargabetűk, és ezzel együtt további költözések következtek, de ezt egyáltalán nem bánom, mert így sokkal színesebb, érdekesebb lett az életem. Soha nem féltünk a változástól, a költözködéstől. Ez egyfajta optimizmus, az ember mindig azt hiszi, hogy másutt jobb lesz. Így kerültem Tápiószelére a Blaskovich Múzeumba, amelynek öt évig voltam a vezetője. Visszatérve Nagykőrösre a városi könyvtárnak lettem feldolgozó munkatársa, majd újra tettem egy kis kiruccanást a múzeumi területre. A kecskeméti Cifrapalotában, mint múzeumpedagógus népművelő jellegű tevékenységet folytathattam. Pályám következő állomása a nagykőrösi önkormányzat volt, ahol közigazgatási munkatársként rendezvényeket szerveztem. Eközben közigazgatási vizsgát tettem, zenei könyvtárosi tanfolyamot végeztem, nyelvvizsgáztam és elvégeztem az ELTE felsőfokú kulturális menedzser képzését.
- Miért éppen Celldömölköt választottad a családoddal együtt?
- Több dolog motivált minket. Egyrészt az alföldi emberek azt hiszik, hogy a Dunán túl egy fejlettebb Magyarország van, másrészt a szép dombos Pannóniának van egy különleges vonzása. Az ideköltözésünknek családi vonatkozása, hogy a férjem egészsége megromlott, ezért részmunkaidős állást keresett magának, amit itt talált meg. Szerencsés egybeesésnek köszönhetően épp ekkor, 1991-ben hirdették meg a pályázatot a nyugdíjazás miatt megüresedő könyvtárigazgatói székre. Kis hittel ugyan, de más lehetőség híján próbát tettem, sikerült és végül ez lett az a munkahely, ahol a legtöbb és legeredményesebb időt töltöttem.
- Hogyan emlékszel az itt töltött első időszakra?
- Pályám során ötéves váltással a kultúra különböző területein dolgoztam. Egyikben sem tudtam igazán elmélyülni, de valamennyit megismertem, s közülük számomra a könyvtárosság lett a legérdekesebb és a legizgalmasabb. Gyors változásával a könyvtáros szakma igazi kihívás. A könyvtári munka során nem csak a múlt ismereteinek megszerzése fontos, hanem a jövőre vonatkozó információk begyűjtése és ezeknek az olvasók érdekében történő gyors gyakorlati alkalmazása is. Amikor a celldömölki könyvtárba kerültem, tapasztalataimat ötvözni tudtam a 20-30 éve itt dolgozó munkatársak mély szakmai tudásával. A kilencvenes évek változásaival, az információs robbanással járó lehetőségeket nagyon izgalmasnak találtam. Igyekeztem megismerni a szakmát, sok szakirodalmat olvastam, eljártam mindenféle továbbképzésre és ez utóbbira a munkatársaimat is ösztönöztem.
- Milyen értékeket találtál itt, amelyeknek megőrzését a céljaid közé emelted?
- Miután „közművelődési befolyásoltság alatt álló személy” vagyok, rögtön felfigyeltem a Honismereti munkaközösség és a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság munkájára. Sajnos, értékes tevékenységük sokáig a ház négy fala közé szorult. A sok munkával, lelkiismeretesen és gondosan előkészített, érdekes programjaikról csak a tagokat értesítették, működésükről csak a beiratkozott olvasók értesültek. Célul tűztem ki ezeknek a közösségeknek a népszerűsítését, és fontosnak éreztem felhívni a figyelmet arra, hogy a városban van egy jól működő könyvtár. A kifelé nyitás az óta is szerves része a munkánknak, folyamatosan tájékoztatjuk a lehető legszélesebb közönséget arról, hogy mi minden történik a könyvtárban.
- Mi volt az, amin már az első perctől kezdve változtatni szerettél volna?
- A technológiaváltás szükségessége hamar megfogalmazódott bennem. A kilencvenes évek elején még úgy tűnt, hogy 1.800-2.000 olvasó nyilvántartható a hagyományos rendszerben is, mégis úgy éreztem, hogy itt az ideje a gépesítésnek. Fantáziát láttam az egyszeri feldolgozáson alapuló sokszori felhasználásban, amit csak a számítástechnikai rendszerek tehettek lehetővé. Folyamatosan tájékozódtam a könyvtári szoftverekről, feldolgozó kolléganőimmel együtt részt vettünk képzéseken, elmentünk tapasztalatokat cserélni más könyvtárakba, végül a SZIRÉN, illetve ma már így nevezzük a SZIKLA mellett döntöttünk, s a megyében elsőként megvásároltuk. Az, hogy később nem tudtunk olyan gyorsan haladni a megkezdett úton, ahogy szerettem volna, annak az anyagi feltételek hiánya volt az oka.
- Hogyan tudjátok legyőzni ezt a már állandósult problémát?
- Az évek során a pályázatok váltak a túlélésünk zálogává. Hátrányos helyzetű önkormányzat intézményeként a technológiaváltást teljes egészében pályázati pénzekből valósítottuk meg. Lépésről lépésre szereztük meg az eszközöket, így mire meglett a kellő számú munkaállomás, arra az első számítógép elavult. De a kitűzött célt elértük. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy egy ekkora léptékű könyvtárban is fontos a gépi feldolgozás. A vasi városi könyvtárak közül nekünk a legalacsonyabb a beszerzési keretünk, így gyűjteményünk is hiányos. A fejlesztések fontos célja volt, hogy alkalmasak legyünk az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásainak igénybevételére. 2001-ben már működött nálunk ez a szolgáltatás, és harmadikak lettünk az igénybevevő könyvtárak között. Egyik eredmény hozza a másikat: hamarosan megkaphattunk az ARIEL szoftvert amivel a teljes szövegű dokumentumtovábbításra kaptunk lehetőséget. Miután a TIT-tel nagyon jó kapcsolatot ápolunk segítségünkre voltak pályázati szövegek lefordításában. A közreműködésnek köszönhetően a Nyitott Társadalmak Szövetségétől 5200 dolláros támogatást nyertünk, amit a Berzsenyi Dániel Főiskola tanárai által tartott helyi továbbképzésre fordítottunk. Egységes szemlélettel minden munkatárs megtanulta az internetes tartalomszolgáltatást, a CD-ROM-ok használatát és a weblapszerkesztés alapelemeit. Ez az egész csapatnak magabiztosságot adott a jobb munkavégzéshez. Sajnos a pályázati lehetőségek beszűkültek, s a fenntartó még nehezebb helyzetben van, mint korábban, ez a mi jövőnkre is rányomja a bélyegét.
- Úgy tudom nagy változás előtt áll az intézmény. Mi vár rátok a jövőben?
- Mi könyvtárosok soha nem érezhetjük azt, hogy elkészült a mű, már minden működik, s jöhet az üldögélés és a malmozás időszaka. A lépéstartás is nehéz, hát még az előrehaladás, egyik változás után jön a másik. A celldömölki városi könyvtár most is óriási átalakulás előtt áll, hiszen szeptember elsejétől integrálták a művelődési központtal. Nagy kétségek között vagyunk, úgy érezzük, hogy ez a szervezeti változás nincs kellőképpen előkészítve. Nem látjuk, hogy a fenntartó mit szeretne tőlünk, azt viszont tudjuk, hogy mi mit akarunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a stratégiai céljaink között megfogalmazott törekvéseinkről nem szabad lemondanunk, de az oda vezető út biztos, hogy meg fog változni. A könyvtáros szakmát mindig is a precizitás jellemezte. Ennek a precizitásnak ma szép új neve van, minőségbiztosításnak hívják, a minőségbiztosítás pedig magában foglalja a változásokhoz való alkalmazkodás szükségességét, úgy, hogy közben a szolgáltatások színvonala ne csökkenjen. Nekünk most az a dolgunk, hogy az új helyzetben megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek segítségével lépést tudunk majd tartani a szakmánk fejlődésével, figyelve arra, hogy az olvasók hátrányba ne kerüljenek. Identitástudatunk az új intézményhez még nem alakult ki, a Kresznerics Ferenc Könyvtárhoz viszont erősen kötődünk. Fájdalmasan érintett minket, hogy a Kresznerics névért – amellyel ismertté váltunk – meg kell harcolnunk, mivel nekünk a névfelvétel egyfajta programot jelentett. Munkánkban a rendszerező szellemként ismert Kresznerics eszmeisége köszönt vissza, és az ő nevével azonosítjuk magunkat a városi könyvtárak rendszerében.
- A belső változás mellett egy külső megújulás is vár rátok? Mit lehet erről tudni?
- Ha valaki belép a könyvtárunkba, talán most is csinosnak látja, de kétségtelen, hogy a mai színvonalnak nem felel meg. A minőségi munkához minőségi feltételek kellenek, ezért igyekeztem a fenntartót arra ösztönözni, hogy pályázza meg az épület megújulásához szükséges címzett támogatást, amit végül nagy örömünkre a város meg is nyert. A költözködések embert próbáló viszontagságaiért, a várható nehézségekért az új körülmények fognak kárpótolni minket és az olvasókat egyaránt. A változás biztos, hogy inspiráló lesz, egy felújított, szép és korszerű könyvtárban próbálhatjuk majd megvalósítani a terveinket. A szeretnivaló környezetet a munkatársak meg tudják majd tölteni úgy élettel, hogy a könyvtárhasználók szívesen járjanak ide.
- Hogyan érintenek Téged személyesen a változások?
- Nagyon szeretek dolgozni, és főleg most, hogy elérhető közelségbe került az új könyvtár képe, megvan bennem a vágy, hogy az elkezdett munkát végigvigyem. Egy könyvtárosnak nagyszerű dolog egy ilyen munkát részben vagy egészében magáénak tudni. Sajnos még nem derült ki, hogy a fenntartónak milyen tervei vannak velem, nem tudom, hogy az új felállásban milyen munkakört szánnak nekem. Az is lehet, hogy le kell győznöm a munka elindításával kapcsolatos hiúságomat, mondván, lesz más, aki befejezi. Ha el találnék menni nyugdíjba, akkor is megkeresném azokat a területeket, ahonnan egy kicsit dolgozhatnék még. Rengeteg energiát érzek magamban erre, bár szép és izgalmas dolognak tartom azt is, ha az ember ezt az egy-két jó évét a családjával, az unokáival töltheti, ha nekik adhat át valamit, amiről azt hiszi, hogy át tud adni.
- Mire gondolsz vissza legbüszkébben az elmúlt tizenöt évből?
- Örülök, hogy a vezetésem alatt „Az év könyvtára” lett az intézmény, és hogy több kollégám magas városi és megyei kitüntetésben részesült, de arra vagyok a legbüszkébb, hogy a munkatársaim és az olvasók szeretnek. Mindig úgy igyekeztem dolgozni, mintha nem vezető lennék, hanem egy a többi munkatárs közül, hogy bármikor együtt lehessek a kollégáimmal.
Bozzai Judit
Megjelent: Vas Megyei Könyvtárosok Értesítője. 2005. 2. sz. p. 39-44.
]]>