január 4.
Gyarmaty Andrea: Gyere velem gyógyítani!
Sok éves gyermekorvosi tapasztalat összegződik ebben a kiváló ismeretterjesztő-tanácsadó kötetben, amelyet a szerző kifejezetten kisgyermekes családok, szülők számára állított össze. A mű első fejezetében esik szó az anatómiai alapokról, az agy és az idegrendszer működéséről, az orvosi vizsgálat menetéről, valamint arról, hogy miként válasszuk ki a bizalmunkra valóban méltó gyermekorvost. A folytatásban csupa olyanról olvashatunk, amely kezdő anyukák, apukák kicsikkel kapcsolatos ismeretanyagát bővíti: sok egyéb mellett ír a szerző a családtervezésről, a kisbaba születéséről, az újszülöttkor sajátosságairól, a tipikusan erre a korra jellemző problémákról (alvás, hasfájás), a szobatisztaságról, a gyerekkori félelmekről, az iskolaérettségről, a kamaszkori változásokról stb. A kötet második felében a gyerekkorban előforduló betegségeket mutatja be a szerző ábécérendben (az affektív apnoe-től a tetvességig), majd válaszol néhány gyakorta elhangzó kérdésre (pl. olyan témákkal kapcsolatban, mint a gyógyszerszedés, a védőoltások, a mosdás stb.), és megoszt néhány "nagyitól hallott" házi praktikát is. A széles körben ajánlható, rengeteg - sokszor közvetlen stílusban elmondott - megszívlelendő jó tanácsot tartalmazó kiadványt függelék zárja, s benne orvosi szótár, a gyerekek testi, mozgás- és mentális fejlődését bemutató táblázat, a fertőző betegségek és az esetleges sürgősségi esetek tüneteinek a felsorolása, illetve mutató zárja.
John Williams: Stoner
A Stoner azok közé a regények közé tartozik, amelyek ellenállhatatlan vonzereje, sajátos varázsa éppen szikár egyszerűségükből, minimalizmusukból fakad: John Williams teljesen sallangmentesen ír, rövid, minden szenvedélyt nélkülöző, tárgyszerű stílusban jegyzi le főhőse William Stoner élettörténetét - nem többet, és nem kevesebbet. Műve leginkább az átlagosság diszkrét, tökéletesen stílszerű ünneplése, amelynek manifesztációja a főszereplő, aki amerikai létére pontosan ama bizonyos "amerikai álom" ellenpontja: egy ember, aki élete hatvanöt éve alatt nem csinál semmi különöset, azon kívül, hogy a maga elvei szerint tisztességesen végigéli, amit a sors adott. Ahogy másoknak, úgy neki is vannak nagy döntések az életében, amikor így vagy úgy dőlhet el a folytatás, s ezek során Stoner hol jól, hol rosszul, gyáván vagy épp indulatosan dönt - teljesen hasonlóan mint bárki más. Nőül veszi például a barátnőjét, Edithet, aki nyilvánvalóan nem illik hozzá, s amikor később jön a nagy szerelem az életében, nem mer radikálisan váltani; máskor egy szakmai vita kapcsán annyira összevész a felettesével, hogy onnantól kezdve reménytelenül megfeneklik egyetemi irodalomoktatói karrierje. Mindezekből világosan kitűnhet, hogy a Stoner sokkal inkább szellemi, mint konkrét értelemben vett kaland - annak viszont valóban különleges, a maga puritánságában magával ragadó, egyedi opus.
Boldizsár Ildikó: Mesék testvérekről testvéreknek
Sokakkal együtt Boldizsár Ildikó mesekutató is azt vallja, hogy a mesék a legáltalánosabb emberi problémákkal foglalkoznak, és javasolnak rájuk megoldást. Ennek bizonyságául szolgál tematikus sorozata is, amelyben egy-egy kapcsolattípusra koncentrálva válogat a világ népmese-irodalmának gazdag tárházából. "Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat" - emeli ki a fülszöveg, és talán ennek is köszönhető, hogy olyan nagy fokú érzelmi intenzitás járja át a testvértörténeteket, pozitív és negatív értelemben egyaránt: tűzön-vízen át kitart a testvéri szeretet és segítség, de ugyanígy élethosszig nem múlik a testvérgyilkosságba torkolló harag vagy féltékenység. A "testvériség" mindkét oldalát felmutatja az a negyven történet, amely az illusztrációkat nélkülöző, de nagyon szép kiállítású kötetben helyet kapott. A szerkesztői előszót követően a rendkívül sokszínű összeállítás élén ott vannak az alap mítoszok (Káin és Ábel, József és testvérei), majd az európai népek történetei mellett többek között üzbég, mordvin, bambara, koreai, tunéziai népmesék illusztrálják az emberiség közös sorsát és kollektív tudását. A sorozat előző tagjaihoz hasonlóan a mesék természetesen a gyerekekhez is szólnak, a kötet mégis elsősorban felnőtteknek készült.
Matuscsák Tamás: Rejtő Jenő elveszett naplója
Már megjelenését tekintve is figyelemfelkeltően vaskos, impozáns kötet a Rejtő Jenő életét regényes formában életre keltő kötet. Számos hamis, eltorzított kép maradt az utókor számára erről a hihetetlenül tehetséges szerzőről, aki maga is „rásegített” arra, hogy ködösítse az életéről szóló igazságokat. Ezen kíván segíteni a szerző, akinek fikciója szerint P. Howard eredeti naplófeljegyzéseit tartja kezében az olvasó. Azonban Matuscsák Tamás ajánló soraiból kiderül, a napló írásai az ő tolla alól kerültek ki, de szigorúan az eredeti Rejtő művek adatainak figyelembe vételével, felhasználásával. A fiktív napló 1915. március 29-én veszi kezdetét, és az utolsó, Rejtőtől származó bejegyzés 1942. december 29-éről való, mert a legutolsó jegyzetet, már Rajna János neve jelzi, ő 1943 január 1-én, a munkaszolgálatban halálosan megbetegedett Rejtő utolsó napjáról, haláltusájáról ad számot. Az alapos kutatómunkára építő kötet nyomán megéled egy kivételes tehetségű embernek az élete, egy olyan emberé, akinek nemcsak utánozhatatlanul szórakoztató stílusa volt, de tudományos érdeklődése is ritka volt a szépíró kortársak körében, egy olyan emberé, aki hatalmas szociális érzékenységgel bírt, emellett szenvedélyes futballrajongó volt, ám mértéktelen kávé, alkohol és amfetamin fogyasztó is, zátonyra futott házassága is ezeknek a szenvedélyeknek a következménye volt. A szerző rendkívül olvasmányos stílusban, élvezetesen, lendületesen mutatja be olvasóinak, Rejtő Jenő mára már klasszikussá nemesedett műveinek tükrében az író kivételes tehetségét, és emberi alakját.
Jane Goodall: A növények varázslatos világa
Noha a szélesebb közönség sokáig elsősorban a csimpánzok viselkedésével foglalkozó etológus-kutatóként tartotta számon Jane Goodallt, az utóbbi években megjelent művei nyilvánvalóvá tették, hogy érdeklődése, elképesztően széles spektrumon mozgó tudása, kifogyhatatlan energiája, s nem utolsósorban szeretete átfogja a teljes élővilágot. Különösképpen igaz ez a növényekre: botanikai felkészültsége gyakorlatilag egyenrangú zoológiai ismereteivel. E témakörnek szentelte magyar nyelven most megjelenő, lebilincselő ismeretterjesztő könyvét, amelyben óriási szakmai tájékozottsággal, emberi bölcsességgel ír a növények világáról, felhívva figyelmünket nemcsak hasznosságukra, nélkülözhetetlenségükre, de lenyűgöző tulajdonságaikra, ökoszisztémában elfoglalt helyükre. Kötete első fejezete szívhez szólóan őszinte vallomás arról, hogy miként ejtette rabul őt annak idején, még kisleányként a természet feltétel nélkül való szeretete, s ezen belül is az erdők és fák világa. A második ciklusban ír a nagy "növényvadászokról" és -gyűjtőkről, a botanikus kertek szerepéről és történetéről (külön alfejezetet szentelve az orchideáknak), valamint a kertészkedés művészetéről. A folytatásban részletesen bemutatja a gyógyító és ártó hatású, vagy épp élelmiszerként hasznosított növényeket, az ültetvények működését, és kifejti a gondolatait a génmódosítással kapcsolatban is. Az utolsó részt a prognosztizált jövőbeli tendenciák felvázolásának szentelte, kitérve a mezőgazdaságra, az élelmiszerek önálló megtermelésére, továbbá az erdő- és természetvédelem fontosságára.
Sumpf András: Szörényi
"Lehet, hogy a világlátásom sokaknak követhetetlen, de higgyék el, nagyon is érthető. Vagy ha eddig nem is volt, hát most majd azzá válik." - ezt ígéri Szörényi Levente e kötet elején. A dalszerző-zeneszerző vallomása amellett, hogy szórakoztató történetekben, személyes vallomásokban is bővelkedő olvasmány, nem csupán tények rögzítése. Kiderül, hogy a látszólag nagy váltások logikus következményei egymásnak, és hogy szinte minden eldöntetett már a gyerekkorban: az ifjonti zenélés csakúgy, mint az időskori kutatás a pilisi Holdvilágárokban. Szörényi Levente e könyv lapjain kegyetlen őszinteséggel vall zenéről, nőkről és pályatársakról, nemcsak jól ismert sikereibe, de élete legmélyebb hullámvölgyeibe is betekintést engedve ilyen teljességben most először.
Dirk Husemann: A király elefántja
Első regényével jelentkezik a hazájában már több történelmi-régészeti ismeretterjesztő könyvet megjelentető német szerző. Az igaz, bár némileg megváltoztatott történet 802-ben, nem sokkal Nagy Károly császárrá koronázását követően veszi kezdetét Genovában. Itt volt egykoron a Frank Birodalom legjelentősebb rabszolgapiaca: Európa különböző szegleteibe és az arabok által uralt területekre is szállítottak innen pogány foglyokat. Közéjük tartozik a béna lábú, ám rendkívüli kézügyességgel megáldott szász Thankmar, akit Nagy Károly zsidó származású követe, Isaak vásárol meg. Ekkor azonban még nem tudja, mekkora kaland is vár rá. A frank császár ugyanis szövetséget köt a bagdadi kalifával, Harún al-Rasíddal, annak érdekében, hogy sarokba szorítsák közös ellenlábasukat, Bizáncot. A szövetség jegyében a kalifa egy diplomáciai ajándékot is küld Nagy Károlynak: felajánlja neki elefántját, Abú'l 'Abbászt. Az Európában szokatlan állatot egy hatfős küldöttség szállítja Bagdadból Aachenbe: Isaak és új szolgája, valamint Marzúk, az előkelő arab és az ő három kísérője: Khálid, Szanad és Hubais. Útjuk azonban nem veszélytelen. Az állatot ugyanis sokan a pokolból elszabadult démonnak tartják, mások pedig meg akarják maguknak kaparintani. Ráadásul az út során a követek közötti feszültség egyre nő...
Révai Gábor: Beszélgetések az elmúlásról Csányi Vilmossal és Vekerdy Tamással
Révai Gábor magas színvonalú interjúkötet-sorozatának jelen darabjában két korábbi beszélgetőtársával, Csányi Vilmos etológus-íróval és Vekerdy Tamás pszichológussal ült le ismét eszmét cserélni, ezúttal egy igazi "nagy témáról", az elmúlás kérdésköréről. S hogy miért pont velük, akik végzettségük okán nem foglalkoznak konkrétan a halállal? Nos azért, mert "mindketten olyan emberek, akik életművükkel bőségesen bizonyították, hogy gondolatviláguk (...) jóval túlnyúlik szűkebb szakmájuk szemhatárán" - vallja bevezetőjében Révai. Ugyanakkor világszemléletük, szakmai és emberi meggyőződéseik, habitusuk, egyéni tapasztalataik nagyon is pregnánsan kirajzolódnak e komplex témáról alkotott gondolataik tükrében. A kötetben elsőként Csányi Vilmossal folytatott beszélgetése olvasható, a második felében Vekerdy Tamás készült interjúja - mindkettő kötetlen hangnemben folyó, a témát mélységében átfogó, két tételes diskurzus.
Da Vinci, a feltaláló
A legsokoldalúbb reneszánsz emberként is jellemezhetnénk Leonardo Da Vincit, aki egy személyben volt festő, tudós, matematikus, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő, író, hadmérnök és feltaláló. Talán ez utóbbi tevékenysége kevésbé számít ismertnek, pedig számos fantasztikus találmány szülőatyja volt ő, melyeknek jelentős része azonban soha sem készült el. Jelen kötet - a legmodernebb háromdimenziós komputergrafika segítségével - ezeket a találmányokat varázsolja elénk. A könyv elején található egy rövid képes mutató, s ezt követi a különböző találmányok részletes, a felépítést és a működtetést is bemutató leírása. Elsőként sorakoznak a különféle repülő szerkezetek (így a légcsavar és a repülőgép), majd a hadászat során használt eszközök (ezekből van egyébként a legtöbb). Ezek között meg kell említeni a hátultöltős és a gyorstüzelő ágyút, a - mintegy a tank szellemi elődjének is tekinthető - fedett harci szekeret, a kőhajító gépet és az első erődterveket is. A hidraulikus gépek listáját színesíti a rendkívül elmés forgatható híd és a kotróhajó, a munkagépek közül pedig kiemelkedik az árokásó gép. A kötet bemutatja még a fontosabb színházi színpadgépeket, három érdekes hangszert (lókoponyás lant, dobgép és hordozható pianoviola), valamint a nyomdagépet, a távolságmérőt és a csuklós körzőt is.
Charles Belfoure: A párizsi építész
A németek által megszállt francia fővárosban, 1942-ben veszi kezdetét Charles Belfour debütáló regénye, A párizsi építész. A címszereplő, Lucien Bernard, a tehetséges építész olyan megbízást kap, amely sok pénzt hozhat neki, ugyanakkor nem veszélytelen. Egy vagyonos zsidó férfi ugyanis megbízza azzal, hogy tervezzen egy olyan titkos búvóhelyet, amelyet a legelszántabb német katonák sem találhatnak meg. Lucien elfogadja a megbízást, és a pénzügyi szemponton kívül az is motiválja, hogy végre borsot törjön a hazáját megszálló nácik orra alá. Amikor azonban az egyik általa tervezett búvóhelyet leleplezik, döntenie kell, és innentől kezdve a zsidók elrejtése személyes üggyé is válik számára. De vajon meddig lehet elmenni személyes szinten az ellenállásban? Hol van a határ annak eldöntésekor, hogy a mások megmentése vagy a személyes biztonság fontosabb-e? És mi van akkor, ha a saját életén kívül barátnője, Adele biztonsága is veszélybe kerül?...