Április 5.

Ali Nudzsud: Nudzsud vagyok, 10 éves elvált asszony

Nudzsúdnak hívnak, Jemenben élek, egy kis faluban. Tíz éves vagyok, legalábbis azt hiszem. Az én országomban a falun született gyerekeknek nincsenek irataik, és születésükkor nem vezetik be a nevüket az anyakönyvbe. A szüleim erővel férjhez adtak egy nálam húsz évvel idősebb férfihoz, aki szexuálisan bántalmazott, és meg is vert. Egy reggel, azzal az ürüggyel, hogy kenyérért megyek, buszra szálltam, a bíróságra menekültem, és addig nem tágítottam, amíg egy bíró meg nem hallgatott... olvashatjuk a könyv hátlapján a kötet főhősének saját szavait. Ez a könyv a kislány igaz története, akiben volt annyi bátorság, hogy szembeszálljon hazája hagyományaival és ősi törvényeivel: azt követelve, hogy elválhasson férjétől. Ez sikerült is neki, elsőként egy olyan országban, ahol a lányok több mint felét tizennyolc éves koruk előtt adják férjhez. Nudzsúd története hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban, harca az egész világot megindította.

Csíkszentmihályi Mihály: Tehetséges gyerekek - Flow az iskolában

A tehetséges gyerekek felismerésén, szakszerű nevelésén és képzésén - túlzás nélkül állíthatjuk - egész jövőnk múlik, hisz ők leszek (ha minden jól megy) majdani nagyjaink, tudósok, művészek, politikusok és sportolók. Ezzel a kiemelkedő jelentőségű pedagógiai-pszichológiai témakörrel foglalkozik a neves lélekgyógyász, Csíkszentmihályi Mihály jelen könyvében, amely munkatársaival, kutatócsapatával folytatott több éves műhelymunka gyümölcseként született meg. Az első fejezetben tisztázza a szerző a tehetség fogalmát, bemutatja alkalmazott kutatási módszereiket, valamint körülírja a tehetséges tinik jellemzőit és tipikus életmódját. A következő rész témája a már felismert tehetség fejlesztése: az elvárások, lehetőségek és ösztönzések, a kamaszok ezzel kapcsolatos érzései, családjukra gyakorolt hatásuk, illetve az iskola és a tanárok szerepe képzésükben. Zárásképp az adottság kibontakoztatásának folyamatát mutatja be. A mű végén közli a kutatás alapján levont tanulságokat, és itt kapott helyet a függelék, az irodalomjegyzék és a mutató is.

Nagy György: Magyarország apróbetűs története - a honfoglalástól napjainkig

A nemrég lezárult, friss Magyarország története sorozat kiadója egy bónusz kötettel lepi meg az olvasókat, amelynek szerzője Nagy György televíziós szerkesztő, a könyvsorozathoz szorosan kapcsolódó negyvenhat részes tévéműsor forgatókönyvíró-műsorvezetője. Az adás alkotóinak bevallott célja volt, hogy a magyar történelemről szóló korszerű történettudományi ismereteket izgalmas és érdekfeszítő formában mutassák be a nagyközönségnek. Ebben a szellemben fogant ez a kötet is, amelynek háromszáz, rövid legfeljebb egy-két oldalas egységei egy-egy jól elmesélhető, különleges sztori keretében villantják fel a magyarok egy-másfél évezredes történelmét, kronológiai rendben haladva a csodaszarvas mondájától kezdve a 2006-os Tv-ostrommal bezárólag. A közérthető nyelven megfogalmazott, gördülékeny történetek olyan érdekes kérdésekre adják meg a nagyközönség előtt talán kevésbé ismert válaszokat, mint hogy hol van Óperencia, hogyan néztek ki a honfoglaló magyarok öltözékei, mi köti össze Szent Istvánt Skóciai Szent Margittal, hol van a legkorábbi magyar toronyóra, mi lett az utolsó budai pasa sorsa, ki volt a szép akasztott vagy Róbert bácsi és hova vezet a Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) titkos alagútja. A tankönyvekből talán kimaradó, vagy legfeljebb csak az apró betűs részbe beférő epizódok tanulságos módon mutatják be a magyar történelem sokszínűségét. A borítójával is az idézett sorozatra utaló kiadványt kisméretű, fekete-fehér fényképek illusztrálják.

Ungvári Tamás: Nyomtalanul - a gyilkosok köztünk vannak

Az író újabb könyve - idén szeptember 25-én betöltött - nyolcvanadik születésnapjára jelenik meg. Mégsem önmagáról szól, hanem a holokauszt idején elpusztított nagycsaládjából származó utolsó vérrokonáról, egykori kollégájáról, a rejtélyes körülmények közt elhunyt Elbert János irodalomtörténészről. A szamizdatos tudós és műfordító 1983. március 9-én halt meg, a hivatalos verzió szerint belefulladt a Balatonba, ám halála számos találgatásra adott okot. Ungvári Tamás 1990-ben A védelem tanúja (Bp., Dovin) címmel egyszer már megírta ezt a történetet, de akkor, az Egyesült Államokban inkább csak felidézte Elbert János alakját. Mostani könyvének megjelenését azonban másfél évtizedes levéltári kutatómunka előzte meg az azóta megnyílt titkosszolgálati iratokban. Bár az író bizonyítani egyértelműen nem tudja, határozottan az a kép alakult ki benne, hogy Elbert János a titkosszolgálat által megszervezett gyilkosság áldozata lett.

Salinger Richárd: Omyno - a visszatérés képlete

A manapság divatos misztikus-ezoterikus műfaj kedvelői fogják élvezettel olvasni Salinger Richárd sok humorral és képzelőerővel megírt könyvét. A nyilvánvalóan önéletrajzi elemekből gyúrt történet főhőse egy író, akinek élete mélypontra jutott, nőügyei kuszák, legutóbbi filmje bukás. Végső elkeseredésében elmegy egy látóhoz, aki ahelyett, hogy tanácsokkal látná el, kéréssel fordul hozzá. Elpanaszolja, hogy van egy története, de nem tudja megírni. Átad az írónak egy nagy sárga borítékot, és annak tiltakozása ellenére felszólítja: írja meg ő a művet a borítékban lévő anyag segítségével. Hősünk döbbenten fedezi fel, hogy a hanganyagok és újabb borítékok hőse, a Kira nevű divattervező, akit csúful átvert egy francia divatcég, az ő korábbi szerelme, a történet pedig kettejük életéről szól. Hamarosan ráébred, hogy a rejtély kulcsa az Omyno nevű kódban rejlik, amely kiapadhatatlan energiaforrást jelent. Az Omyno csak töredékekben maradt fenn, de minden ember életében benne van egy darabja. A megoldást kinek-kinek a születési dátuma adja.

David Leavitt: Az indiai hivatalnok

A tudomány- és ezen belül is a matematikatörténet egyik leghíresebb és legemberibb története ihlette David Leavitt regényét, amelynek a két főszereplője a huszadik század első felének két világhírű matematikusa, Godfrey Harold - azaz G. H. - Hardy, a számelmélet és a matematikai analízis egyik legnagyobb mestere, és Rámánudzsan Srínivásza, az indiai matematikazseni, aki különösebb előképzettség nélkül ért el megdöbbentő eredményeket a számelmélettel és a végtelen sorokkal kapcsolatban. A történet kettejük kapcsolatának, és Rámánudzsan élete utolsó harmadának krónikája, amely 1913 januárjában veszi kezdetét: a Cambridge-ben professzorként oktató Hardy ekkor kapja meg az indiai fiú leveleit, amelyben matematikai felfedezéseiről számol be, köztük a hírhedt Riemann-sejtés bizonyítását is közli. Hardyt ledöbbentik és elbűvölik Rámánudzsan sorai, és elhatározza, meghívja az akkor hivatalnokként tevékenykedő tudóspalántát Cambridge-be, hogy szegődjön tanítványául. 

Ariana Franklin: A cambridge-i vérvád

A 12. századi Angliában járunk. Cambridge-ben négy megkínzott gyermek holttestére találnak, és a nép arról kezd suttogni, hogy a gyilkosok csakis a város zsidói lehetnek, akikről az a hír járja, hogy húsvétkor ártatlan keresztény gyerekek vérét keverik a rituális pászkába. Egyesek már a királyhoz, II. Henrikhez írt kérvényben szeretnék elérni, hogy a zsidókat űzzék ki a városból és az egész királyságból. II. Henrik azonban éppen, hogy befogadja a máshonnan menekülő zsidókat és királyságának tetemes bevétele származik a kiváltságolt közösségtől származó különadókból. A gyilkosságsorozat felderítése egy különleges csapatra vár, amelynek tagjai a távoli Szíciliai királyságból kelnek útra. Az álruhában érkező társaságot a zsidó Nápolyi Simon vezeti, két másik tagja egy szaracén eunuch bizonyos Manszur és a salernói egyetemen diplomát kapott orvos doktor Vesuvia Adelia Rachel Ortese Aguilar. A nem mindennapi orvosnő az ókori gyógyítók titkait is ismerő, nagy tudású halottkém, rá vár a feladat, hogy a gyermekáldozatok holttestét megvizsgálva az igazi tettesek nyomára bukkanjon... A bűnügyi helyszínelők manapság oly népszerű nyomozásait a középkori Angliába helyező történelmi krimiben először találkozhatnak a magyar olvasók az angol írónő visszatérő főhősével, Adeliával, a salernói doktornővel.

Kósa Csaba: Értelmiségi körökben - egy matematikaprofesszor feljegyzései

Az elismert tudóstanár irodalmi igényességgel megfogalmazott rövid lélegzetű írásokban eddig eltelt, közel nyolcvan évének tapasztalataiból, emlékeiből válogat. Az alcímében szerényen csak az Egy matematikaprofesszor feljegyzéseinek aposztrofált kötetben öt ciklusba szerkesztve sorakoznak az írások. Az így kijelölt laza tematikus egységek jól reprezentálják a szerző életének és hivatásának kiemelt területeit: a középiskola világát, az egyetemi matematikaoktatást, a humán műveltség szerepét életünkben, a nemzeti sorskérdéseket. A személyes hangvételű, elgondolkoztató, helyenként némi keserű humorral megszólaló karcolatokban érdekes és tanulságos emberi portrék rajzolódnak ki, és felsejlik a huszadik század második felének magyar történelme is egy vállaltan értelmiségi nézőpontból. 

Stephenie Meyer: Breaking dawn

Negyedik és - legalábbis egyelőre - egyben befejező részéhez érkezett Stephenie Meyer mára kultuszkönyvvé lett romantikus vámpírregényfolyama, amely világszerte milliós rajongótábort tudhat magáénak, nem utolsósorban a műből készült mozifilmeknek köszönhetően. A történet nyitányában Bella és Edward megannyi megpróbáltatás után végre összeházasodnak, a mézesheteket pedig egy apró brazíliai szigeten töltik. Itt fedezi fel a lány, hogy várandós; tanácsért "apósához", Carlisle-hoz fordul, aki az ő érdekében azt javasolja, hogy vetesse el a bébit. A pár sietve visszatér Forksba, de Bella végül nem hajlandó megölni születendő gyermekét. Döntése kis híján az életébe kerül: a kis Renesmee világra jövetelekor borzalmas sérüléseket szenved, és Edward csak úgy tudja megmenteni az életét, ha vámpírrá változtatja őt. Új, más minőségű - örök - élet kezdődik tehát Bella számára, amelynek egyik legnagyobb kihívása a halhatatlan (és fékezhetetlen) vámpír-kislány felnevelése...

Oszd meg másokkal is: