szeptember 7.

  • Nyomtatás

cunningMichael Cunningham: Mire leszáll az éj

A Pulitzer-díjas amerikai szerző regénye korábbi műveihez hasonlóan, páratlan érzékenységgel ábrázolja modern korunk, felgyorsult életünk fonákját, a mélyben lappangó élethazugságokat. A történet főhőse egy New Yorkban élő negyvenes házaspár, akik látszólag mindent elértek az életben, s szakmai karrierjük csúcsán vannak. Peter Harris sikeres műkereskedő, felesége, Rebecca pedig egy képzőművészeti magazin szerkesztője. Egy hatalmas, fényűző loftban élnek Manhattanben, lányuk Bostonban tanul az egyetemen, ők meg munkájukból kifolyólag rendszeresen járnak kiállításokra és partikra. Egy napon aztán megérkezik Rebecca öccse, Ethan, aki egy időre náluk száll meg. A srác egykor drogfüggő volt, de már egy éve tiszta, ám nem nagyon találja a helyét az életben. Nemrég tért vissza Japánból, és most arra készül, hogy a művészeti életben próbálja ki magát. Peter szkeptikus a sikert illetően, ám Ethan szabadságvágya rá is ellenállhatatlan hatást gyakorol. Addig gondosan felépített élete kezd darabokra hullani. Kételkedni kezd az általa képviselt művészekben és a művészetben általában, karrierjében, sőt a házasságában is...


markoMarkó Péter: Túl az előítéleteken

Elsősorban a Vasi Szemlében, valamint az Életünk, az Építésügyi Szemle, a Bár és a Sugárút című folyóiratokban 2001 és 2016 között megjelent, fejlesztéspolitikai, társadalomkritikai és társadalomtudományi esszéit gyűjtötte kötetbe Markó Péter szociológus, kiegészítve néhány olyan írással, amely most olvasható először nyomtatásban. Mivel a szerző 1998-2006 között a Vas megyei közgyűlés elnöke, valamint egy ideig a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke is volt, így nem véletlen, hogy az írások jelentős része a megye, a határrégiók fejlődési lehetőségeivel, a megnyíló európai térben kínálkozó új szerepeivel, és persze a kibontakozás belső akadályaival foglalkoznak. A szerző a helyi témákon kívül globális kérdésekkel is foglalkozik, a terrortámadásoktól a gazdasági válságon keresztül a menekülthullám okozta politikai és morális konfliktusokig. A kötet második része a 19-20. század néhány kiemelkedő hazai és nemzetközi gondolkodójáról szóló elemzést gyűjt csokorba, Széll Kálmántól Eötvös Józsefen és Jászi Oszkáron keresztül John Maynard Keynes-ig és Pierre Bourdieu-ig.


martinG. R. R. Martin: Fekete lapok

Az Insomnia kiadásában és a Libri terjesztésében jelenik meg magyarul George R. R. Martin (Melinda Snodgrass-szal közösen szerkesztett), több más író által elkezdett, harminc éve futó sci-fi/szuperhős könyv- és antológiasorozata, a Wild Cards, amiből hamarosan tévésorozat készül az Universal Cable Production jóvoltából. A tervek szerint 2019-ig bezáróan hat kötet jelenne meg. A Wild Cards-történetek egy megosztott unverzumban játszódnak, azaz van közös háttértörténet, amelyben egy sor író alkotott sztorikat. A tudományos fikció szerint 1946-ban, közvetlenül a második világháború után, mikor az emberiség még alig ocsúdott fel a borzalmakból, egy idegen vírus csapott le az USA keleti partjára, majd az egész világra. A megfertőzöttek kilencven százaléka meghal, kilenc százaléka mutálódott (ők lesznek a jokerek), a maradék egy százalék pedig szuper képességek birtokosa lett (ők az ászok). Ez utóbbiak emberfeletti mentális és fizikai képességeivel szemben a jokereknek csupán bizarr lelki és testi torzulások jutnak. A túlélők egy része az emberiség szolgálatába állítja képességeit, másik részük viszont inkább a gonosz csábításának enged. A Wild Cards az ászok és a jokerek története, és az első rész – ennek a torzult világnak a „bibliája” – az 1980-as évekig kalauzolja az olvasót. A mintegy harminc író által írt, 1986-ban kezdődött sorozatot George R. R. Martin és Melinda Snodgrass viszi tovább, és egy sor regényből, novellából, szerepjátékból, játékból, képregényből áll össze.


nyaryNyáry Krisztián: Festői szerelmek

Nyáry Krisztián népszerű Így szerettek ők című, nagy íróink, költőink szerelmi életét megörökítő kötetei után híres festőink szerelmi életét kutatta ki hasonló alapossággal és ugyancsak érdekfeszítően tálalva. Vállalkozása dicséreteként olvasható az első oldalakon Kieselbach Tamás művészettörténész, műgyűjtő, galériás Nyitás című bevezetője, melyben kifejti, miért baj, ha a műtörténet száraz adatai mellett - talán rosszul értelmezett diszkrécióból, netán prüdériából - elsikkadnak az élet tényei. Pedig mi más lenne élettel telibb, mint a választott egyéniségek szerelmi élete. Fekete-fehér fotók és színes képzőművészeti reprodukciók kíséretében olyan nagyságok intim szférája kerül a nyilvánosság elé, mint Czóbel Béla, aki csak felesége, Modok Mária halála után vette észre, hogy az asszony titokban festett képei remekművek, vagy Rippl-Rónai József, aki harminchét évvel fiatalabb modelljébe, Bányai Zorkába lett szerelmes, de megismerhetjük Munkácsy Mihály francia feleségét, Cécile Papier-ét is, akit nyugodtan nevezhetünk a világ első női festészeti menedzserének. Aztán itt van a homoszexuális vonzalmáról ismert magányos báró, Mednyánszky László, aki hosszú évekig minden naplóbejegyzését halott szerelmének, a paraszti sorból származó Kurdi Bálintnak ajánlotta. Lotz Károly nevelt lányába volt szerelmes, akiről festette híres aktképeit. Zichy Mihály Magyarországon hagyta szín orosz családját, miközben tanítványából lett szeretőjével beutazta Európát.


jiaMai Jia: Kódfejtő

Már a szerző nevének "kódfejtése" is izgalmas kötetet sejtet. A szerző belülről ismeri a kódfejtők világát, mert tizenhét éven keresztül dolgozott a kínai katonai hírszerzésnél, a Népi Felszabadító Hadseregben. Kémregénye egészen új, bizarr színekkel és információkkal lepi majd meg, és tartja fogva az olvasót. A kémregény történetének cselekménye nagy részben a huszadik század közepén, a 40-es és 70-es évek között játszódik. S bár a szerző egy fiktív titkosszolgálat tevékenységére építi történetét, a "terepen" eltöltött évek, és a reális figurák jórészt ellentmondani látszanak a fikciónak. A történet szerint a kínai Rong család, amelynek tagjai tehetős és ismert értelmiségiek, kénytelenek felnevelni egy kisfiút, mert annak édesanyja belehal a szülésbe, és halála előtt megesküszik rá, hogy a család egyik férfitagjának a gyermekét hordja szíve alatt. Először Nagyfejű Ördögnek csúfolják, a már világra jöttével is sok bajt okozó fiút, akit később Jinzhennek neveznek el. A gyermek - bár autista "jellemvonásokat" mutat - hihetetlen intelligenciával, matematikai érzékkel, feladatmegoldó képességgel bír. Az egyetem elvégzése után, felfigyel rá a titkosszolgálat, és egy kódfejtő egységébe szervezi be a fiút. Jinzehen úgy tűnik, semmi különöset nem csinál a munkahelyén - hiszen "a kódfejtés erdeje végtelenül csendes és kihalt vadon. A kódfejtők munkája nehéz és titokzatos, a lelkük magányos és elidegenedett..." - ám ez csak a látszat, mert eközben nekilát a világ legbonyolultabb kódjának, az ún. "Feketének" a megfejtéséhez. Lebilincselően érdekes, különös hangulatú regény, amely a kommunista Kína huszadik századi történelméről is kórképet ad, miközben egy különleges képességekkel bíró, magányos férfi életútja is körvonalazódik.


tarttDonna Tartt: Az aranypinty

Donna Tartt azok közé az írók közé tartozik, aki nagyjából tíz évente jelentkezik egy-egy nagyregénnyel, amelyek aztán rendre igazi mesterműnek bizonyulnak. Ez történt Az aranypinty című művével, amelyre nagy türelemmel vártak rajongói - nem hiába. A grandiózus - kis híján nyolcszáz oldalas - történet főszereplője Theo Decker. Theót tizenhárom évesen ismerjük meg: a kamaszfiút imádni valóan kedves, elragadó édesanyja neveli egyedül manhattani otthonukban, miután részeges, rossz természetű apja már korábban elhagyta őket. Egy nap Theo és az édesanyja épp a Metropolitan Múzeum németalföldi mesterek műveit bemutató kiállításán vannak, amikor megdöbbentő tragédia történik: valaki bombát robbant a helyszínen. Az anya másokkal együtt életét veszti a katasztrófában, ám Theo csodával határos módon életben marad, ráadásul a kiállításról - egy rejtélyes sugalmazásra hallgatva - magával viszi a legnagyobb titokban Carel Fabritius Az aranypinty című festményét. Theót hamarosan egy iskolatársa, Andy Barbour tehetős családja fogadja be, s neveli nagy szeretetben négy saját gyerekük mellett. Az idill azonban csak addig tart, míg egy nap fel nem bukkan Theo rosszéletű apja, Larry és a barátnője, Xandra, akik erőszakkal Las Vegasba hurcolják Theót. Vegasban Larry a züllés magasiskoláját produkálja; a fia számára menedéket Xandra elhanyagolt ölebe, Popper, új iskolatársa, az ukrán milliárdoscsemete, Boris nyújt - valamint a festmény, amelytől képtelen elszakadni... A történet egészen Theo problematikus felnőttkoráig ível, és rendkívüli jellemábrázolások, kifinomult pszichológiai érzékkel felskiccelt sorsfordulatok míves szövedékét adja.


bolanoRoberto Bolano: 2666

A most már több mint tizenhárom évvel ezelőtt elhunyt, hazájában, Chilében ikonikus szerzőnek számító Roberto Bolaño műveit az utóbbi években kezdte kiadni hazánkban az Európa Könyvkiadó. A sorban most egy olyan regény - sőt, inkább regénymonstrum - következik, amely egy évvel Bolaño halála után, 2004-ben jelent meg, s amelyet azóta a szerző mesterműveként, igazi kortárs világirodalmi csúcsteljesítményként tartanak számon. A több mint nyolcszáz oldalas opus öt, egymástól függetlenül is olvasható, tartalmilag mégis nagyívű egységet alkotó könyvből áll. A mű nyitányában 1994-ben járunk; négy neves irodalomkritikus - az angol Liz Norton, az olasz Piero Morini, a sapnyol Manuel Espinoza és a francia Jean-Claude Pelletier - egy kortárs német irodalmi témájú konferencián találkoznak, s hamarosan kiderül, hogy mind a négyen rajongói az idős német szerző, Benno von Archimboldi életművének. Elhatározzák, hogy felkeresik személyesen Archimboldit, ami azért nem hétköznapi terv, mert senki nem sejti, hol tartózkodhat... A közel száz évet és két kontinenst is átfogó, öt parallel történetszálat briliáns írói technikával egy történetszövetté varázsoló, sok szereplőt teljes harmóniában mozgató, bámulatos dramaturgiájú regény igazi mestermű.


kimSuki Kim: Nélküled mi sem vagyunk

2011-ben, Kim Dzsong Il életének utolsó hat hónapjában Észak-Koreában dolgozott Suki Kim. Ő Szöulban, vagyis Dél-Koreában született, és egy olyan intézményben, evangélikus misszionáriusok által fenntartott elitiskolában (a phenjani műszaki- és tudományegyetemen) volt angoltanár, ahol az észak-koreai uralkodó osztály gyermekei tanultak, erős ideológiai ellenőrzés alatt. Naponta háromszor masíroztak be szabályos sorokban az étkezőbe, az osztálytermek falain pedig Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il portréi néztek rájuk. Négy osztálynyi, összesen kétszázhetven fiatalembert tanított angolra, ám természetesen az ő munkáját is erősen korlátozták; miközben cenzúrázták a leveleit, jegyzeteit és fotóit el kellett rejtenie felügyelői, sőt saját kollégái elől is. Erről a megdöbbentő kommunista diktatúráról, az országnak álcázott büntetőtáborról, az elitiskoláról és az ott eltöltött időszakról szól nagy sikert aratott könyve, amely végre magyarul is olvasható (a kötetcím egyébként egy Kim Ir Szent dicsőítő énekből vett idézet). Megtudhatjuk, hogy minden megtartott órájáról előbb óratervet kellett elkészítenie, amit jóvá kellett hagyni, és minden órájáról jelentés készült, kiegészítve a bepoloskázott tanteremben készült hangfelvételekkel. A diákok mindennapjai a tökéletesnek kikiáltott rendszerről szóltak, még szabadidejüket is a Nagy Vezér töltötte ki, miközben a külvilágról tilos volt beszélni, csakúgy, mint a modern kor vívmányairól (a számítástechnikai hallgatók például nem tudták, hogy létezik az internet). Leírja például az első óráját: amikor házi feladatként magánleveleket íratott velük, és egyáltalán nem azt kapta, mint amire számított. Azt is hamar megtanulta, hogy képtelenség megtanítania őket esszét írni: abban ugyanis valaki leírja a saját gondolatait, és azt alátámasztja bizonyítékokkal, ám ez egy hazugságra épülő, a kritikai gondolkodást nem tűrő országban lehetetlen. Ír arról, hogyan nyíltak meg neki egyre jobban a diákok, az őt árnyékként követő felügyelőkről, a campusról, a közös étkezésekről, vagy például arról a tanárokkal folyatott vitáról, amikor az egyik Harry Potter-filmet akarta a diákjainak levetíteni...


gardosGárdos Péter: Hajnali láz

A neves filmrendező immár második, átdolgozott kiadásban megjelenő regénye különös emléket állít a holokausztnak. A történetet a fiú meséli el apjáról, akit 1944-ben a Margit korúton félholtra vertek, és végül épp csak túlélte a németországi deportálást. A regény kezdetén az apa egy hajóval Svédországba kerül kórházi ápolásra, ahol az orvos összesen két hónapot ad neki. Ő ahelyett, hogy várná a halált, jegyzékbe veszi azokat a magyar lányokat, akikkel együtt volt táborban, és levelet ír mind a száztizenhétnek. Meg is találja az igazit: a tizenkilenc éves Lilit. Ám a szerelmük bontakozásáról szóló történet hátterét emberi drámák tragikus villanásai adják: hazug és igaz barátságok, árulás és hűség.


riggsRansom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Volt egyszer, még a tizenkilencedik században egy sziget, egészen közel Wales partjaihoz. Bár a hely szinte látótávolságra volt a szárazföldtől, és meglepően sokszor ragyogta be a napsugár, látogatók mégsem sűrűn érkeztek ide - nem véletlenül. Állt itt ugyanis egy furcsa ház, tele furcsábbnál furcsább gyerekekkel, akikre egy "vénséges vén madár", Vándorsólyom kisasszony felügyelt. Az itt élők nem voltak átlagos halandók: élt itt egy kislány, akin nem fogott a tűz, egy fiú, akiből ruha nélkül semmi sem látszódott, egy föld fölött lebegő gyermek, egy egymással szavak nélkül kommunikáló ikerpár, és még sokan mások. A rejtélyes intézmény rég feledésbe merült, amikor a negyvenes években egy tizenhat éves fiú, Jakob egy családi tragédia miatt elvetődik a szigetre. Hamarosan felfedezi Vándorsólyom kisasszony hajdani házát: az épület teljesen lerobbant, a szobák tárva-nyitva, teljesen elhagyatva állnak. Vagy mégsem? Jakob lassan különös, baljós dolgokra lesz figyelmes, amelyekből kénytelen levonni a hátborzongató következtetést: lehetséges, hogy a ház egykori lakói még most is léteznek… Az igazi gótikus mese hangulatát a szerző által válogatott, misztikus antik fényképek erősítik.