január 9.

  • Nyomtatás

bagdyBagdy Emőke: Pszichofitness

Az "ép testben ép lélek" ősi igazságához nyúl vissza most ismét megjelenő kötetében a hazai pszichológia nagyasszonya, Bagdy Emőke, aki a testi-lelki jólét visszanyeréséhez, megőrzéséhez szolgál tanácsokkal olyanok számára, akik különféle okokból kifolyólag kimerültnek, nyomott hangulatúnak érzik magukat. Az első részben a stressz fogalmáról ír, kitérve sok egyéb mellett olyanokra, mint a test stresszre adott válaszai, a stressz és betegségek, vagy a "lelki harcmodor" kifejlesztése. Ezután tér rá az önsegítés alternatíváira: a képzelet erejének felhasználására, a másokon való segítés gyógyhatalmára, a relaxációra, valamint olyan "önsegítő kincsekre", mint a nevetés, a testedzés, és a pozitív gondolkodás. Az utolsó részben konkrét tanácsokat ad: olyan gyakorlatokat ír le részletesen, amely segítenek külső-belső harmóniánk megteremtésében. A remek önsegítő tanácsadó kötet minden érdeklődőnek jó szívvel ajánlható, műfajában kitűnő színvonalú olvasmány.


mengeleOliver Guez: Josef Mengele eltűnése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb francia könyvsikere lett Olivier Guez Josef Mengele eltűnése című regénye, melyért a szerző 2017-ben megkapta a Renaudot-díjat is. A szerző a hírhedt SS-tiszt, az auschwitzi koncentrációs tábor kegyetlen emberi kísérleteket végző orvosa életének utolsó harmadát dolgozta fel. Mengele, aki a legkeresettebb háborús bűnösök listáján is szerepelt, a háború végén megmenekült a felelősségre vonástól. Hamis papírokkal egy ideig Bajorországban bujkált, majd Genován keresztül 1949-ben, Helmut Gregor néven az akkor Juan Perón vezette Argentínába utazott. Buenos Airesben élt az ötvenes évek végéig, különféle fizikai munkákból tartotta fenn magát, s új családot is alapított (elvette sógornőjét, Marthát). Amikor Adolf Eichmannt elrabolta az izraeli titkosszolgálat, és mindez nagy port kavart, Mengele inkább a menekülés mellett döntött. Előbb Paraguayba ment (ahol kis híján elkapták), majd átköltözött Brazíliába, s São Paulo közelében telepedett le. 1979-ben hunyt el: a tengerben fürdött, miközben szélütést kapott. A városhoz közeli Embu temetőjében temették el (egy újabb álnéven, Wolfgang Erhardként), de családja olyan sikeresen titkolta mindezt, hogy még a nyolcvanas években is azt hitték, életben lehet, és tovább folytatták az utána való hajszát. 1985-ben jelentették csak be a halálhírét, s holttestét hét évvel később DNS-vizsgálattal azonosították. Csontjai ma is Brazíliában vannak, egy orvosszakértői intézet raktárában. Ezt a nem mindennapi történetet mutatja be a Mengele nézőpontjából elbeszélt regény, a Buenos Airesbe érkezéstől egészen Mengele csontjainak sorsáig bezárólag.


cormacCormac McCarthy: Suttree

A kortárs amerikai irodalom egyik legjelentősebb szerzője, Cormac McCarthy először 1979-ben megjelent, részben önéletrajzi ihletésű regényében – korai regényeitől eltérően – szereplők tucatjait mozgató, gigantikus társadalmi tablót alkotott. A Suttree lehengerlő erejű látomás az ötvenes évek kocsmákban tengődő alvilágáról és az író állandó témájáról: a fülledt, misztikus és minden ízében groteszk amerikai Délről. A címszereplő, a jó családból származó Cornelius Suttree – vagy ahogy ivócimborái hívják, Bud – lemondott a kiváltságosok életéről, hogy horgászként tölthesse napjait egy rozoga lakóhajón a Tennessee folyó partján, Knoxville-ben. A társadalom peremén különcök és lecsúszott csodabogarak – bűnözők, alkoholisták, hajléktalanok, kurvák és szerencsevadászok – között él, ám távolságtartása, humora és büszkesége képes kiemelni a férfit ebből a testi-lelki mélynyomorból. McCarthy Cornelius Suttree figurájában megteremtette a modern idők Huckleberry Finnjét.


moratoChristina Morató: Elátkozott királynők

Az átlagember úgy képzeli, hogy a királynők és királynék élete meseszerű, hiszen gazdagság, fény, pompa, minden megadatott nekik, és amolyan tündérmesék főszereplőiként élik az életüket. Nos, Cristina Morató alaposan rácáfol erre a közhiedelemre, amikor hat neves királynő „portréját” rajzolja meg kötetében. Krisztina svéd királynő (1626-1689), a „megzabolázhatatlan lélek” egész életében anyja vágyait kívánta beteljesíteni, ám mivel nem fiúgyermeknek született, bár férfiként gondolkodott és személyes szabadságát nem engedte korlátozni, soha nem tudott megfelelni környezete elvárásainak. Marie Antoinette (1755-1793), a „boldogtalan” francia királyné emlékét számos film és irodalmi mű is földolgozta. A szerelmet mindvégig kereső, ám férje oldalán azt meg nem találó asszony, végül a forradalom áldozatává vált, lefejezték. Sisinek (1837-1898), Ausztria császárnéjának és Magyarország királynőjének életrajzát is számos film és regény örökítette már meg. A Ferenc Józseffel kötött, szerelmi házasságnak indult élet végül zátonyra futott, az anorexiával, depresszióval küzdő királyné pedig mindvégig boldogtalan kívülállóként élt az udvarban. Az angliai Viktória királynő (1819-1901) életét is megfilmesítették már, és a „birodalom özvegye” jelzővel illetett uralkodó, bár több mint hatvan évig kormányozta a birodalmat, imádott férje halála után egyre magányosabban, teherként élte meg az uralkodást. Eugénia, francia császárné (1826-1920), meglehetősen hosszú életű volt, ám ez az élet szomorúsággal és teherrel volt tele, ekként nevét a „tragikus sorsú asszony” jelzővel összeforrva említi a történelem. Végezetül pedig Alekszandra Fjodorova (1872-1918), az utolsó orosz cárné arcéle rajzolódik ki a kötetben, azé az asszonyé, akit a szélhámos Raszputyin tartott „hatalmában”, azé az asszonyé, akit egész családjával együtt a forradalom gyilkolt meg.


chomskyNoam Chomsky: Rekviem az amerikai álomért

A világhírű amerikai nyelvészprofesszor, filozófus, politikai gondolkodó és aktivista, Noam Chomsky leginkább nagy léptékű összefüggések kutatójaként ismert. Ő, valamint a New York-i PF Pictures három filmese, Peter Hutchinson, Kelly Nyks és Jared P. Scott számtalan órát töltött együtt 2011 és 2016 között, míg végül összeállt a Rekviem az amerikai álomért című 72 perces riport-dokumentumfilm. A mű könyvváltozata, a jelen, 160 oldalas kötet ennek az anyagnak mintegy háromszorosát tartalmazza. A mű letisztultan mutatja be az amerikai baloldal évtizedek óta meghatározó gondolkodójának, minden idők egyik legtöbbet hivatkozott szerzőjének a gazdasági-politikai nézeteit. Chomsky szerint az amerikai álom gyökere az amerikai mobilitásból ered. Eszerint ha valaki szegény, de talál munkát, úgy a vagyoni helyzete mindenképp javul. A munkás esetében először vehet magának kocsit, majd lakást. Majd idővel biztos anyagi hátteret tud teremteni magának, hogy a családjáról is gondoskodjon. A szakmával, vagy felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők esetében ez az anyagi helyzet még látványosabban javul. De ez a korábbi idők amerikai álma, ami mára összeomlott, nem működik. De vajon, mi ennek az oka? A rövid válasz, hogy demokrácia fölé kerekedett a vagyon és hatalom koncentrációja, amit tíz alapelvben (és tíz fejezetben) meg is magyaráz: csökkentsd a demokráciát; alakítsd az ideológiát; tervezd újra a gazdaságot; hárítsd át a terheket; számold fel a szolidaritást; tartsd kézben a szabályozókat; szabd át a választásokat; tartsd kordában a tömeget; gyártsd le a beleegyezést; marginalizáld a lakosságot. Eszerint a politikai pártok, különösen a választási időszakban, függnek a nagyvállalatoktól, akik rendelkeznek olyan anyagi forrásokkal, melyek fedezik a választási kampányokat. Ebből viszont adódik, hogy a nagyvállalati érdek előtérbe kerül, amint a politikai hatalom a törvényalkotásban szerepet kap. Így végső soron a nagyvállalat jut politikai hatalomhoz. Ebből adódik a neoliberális koncentráció ördögi köre.

 

vegaVegán konyha

A tradicionális magyar konyha fogásai és ízvilága köszönnek vissza azokból a szigorúan vegán receptekből, amelyek helyet kaptak ebben a spirálfűzésű szakácskönyvben. A kínálat a hagyományos menüsort követi: elsőként a Saláták közül válogathatunk, ezeket követik a Szendvicskrémek, pástétomok, a Levesek, a Főételek, a Főzelékek, feltétek, a Tésztafélék, valamint az Édességek, sütemények. Az "újragondolt" ételek között olyanokat találunk, mint a frankfurti leves, hortobágyi palacsinta, töltött káposzta, brassói, bolognai tészta, pizza, császármorzsa vagy piskóta. A kiadvány közepén színes képmellékletet találunk.


teslaKocsis G. István: Nikola Tesla és az univerzum titkai

A szerb származású villamosmérnök, fizikus, feltaláló Nikola Tesla a lehető legjobb korban és helyen született: a 19. század második és a 20. század első fele ugyanis az évezred talán legjelentősebb, korszakalkotó fejlődési szakaszát hozta a természettudományok területén nem utolsósorban neki köszönhetően. Tesla iskolapéldája volt a köztudatban élő feltalálótípusnak: egy hihetetlen szellemi kapacitással, extrém ötletekkel, kifogyhatatlan kreativitással, fékezhetetlen kísérletező kedvvel megáldott (magánemberként rendkívül különc) tudós, aki zseniális elméleti felismeréseit rendre képes volt a gyakorlatba is átültetni. Magáért beszél, hogy még életében közel százötven szabadalmat jegyeztetett be, köztük olyanokkal, mint a mono- és polifázisú váltóáram előállítása, szállítása és hasznosítása, a reaktív motorok működése, a háromfázisú generátor vagy a helyből induló repülő szerkezetek elve. A szerző az ő életrajzát prezentálja az érdeklődő olvasók számára, a személyes vonatkozású részeket éppoly részletesen ecsetelve, mint bámulatos feltalálói munkásságának epizódjait. Olvashatunk szerbiai gyerekkoráról, az ifjú mérnökként Budapesten töltött évekről, majd az igazán jelentős amerikai évtizedekről, külön kitérve egyebek mellett nagyfrekvenciás, röntgensugaras, gömbvillámos kísérleteire, az emberi energia növelésének kutatására, a gázturbina felfedezésére, valamint Tesla - kevéssé közismert, számos megdöbbentő és szokatlan feltételezést tartalmazó - kozmológiai és filozófiai elméleteire.


csikszCsíkszentmihályi Mihály: A futás öröme

Csíkszentmihályi Mihály dolgozta ki, és használta a szakirodalomban először a flow, az áramlás fogalmát. Ezt az állapotot, azaz a boldogság, az önfeledt kiteljesedettség, a kreatív alkotás állapotát mindenki megtapasztalhatja, ha "eggyé válik azzal amit csinál". Szakemberek bizonyítják, hogy kísérleti alanyaik a flow élményét szinte ugyanazokkal a szavakkal mondták el, függetlenül attól, hogy rózsákat ápoltak-e, vagy sportversenyek résztvevői voltak-e. Csíkszentmihályi Mihály már korábban is vizsgálta sportolók körében a flow-élmény jelenlétét, illetve azt, hogy a képességek és a kihívások hogyan befolyásolják ennek létrejöttét. Most megjelenő könyvében ezt kifejezetten a futás kapcsán teszi meg, amely azon - gyakorlatilag bárki által minden létező szinten űzhető - sportok egyike, amelynek gyakorlói rendszeresen számolnak be a flow megtapasztalásáról. A kötet első részében a flow mibenlétét magyarázza el részletekbe menően, ezúttal a futás példáján, kitérve annak kilenc legfontosabb összetevőjére, azokra a személyiségvonásokra, amelyek segítik a flow-állapot elérését, és a flow pozitív hozadékaira. A folytatásban a flow elérésének módszereiről olvashatunk (feltételei, megélése a mindennapos futás és verseny közben, korlátai, megtapasztalása más területeken).


kinaKína-tanulmány

Sok oka van annak, hogy az utóbbi évtizedekben az egészségmegőrzés kiemelt téma lett: az elsők között a civilizációs betegségek (az elhízás, a szívbetegség, a rák, a cukorbaj stb.) rohamos terjedése. Pedig a gyógymód prózaian egyszerű - aki megfelelően táplálkozik, meg fogja őrizni egészségét. Ezen összefüggést fejti ki részletesen az immár második, frissített és bővített magyar kiadásban megjelenő Kína-tanulmány, amelynek alapötlete, ahogy a címe is utal rá az ősi kínai orvoslás elveit használja fel. A szerzők rámutatnak, milyen kapcsolat van a helytelen evés és a különféle betegségek kialakulása között, illetve leleplezik a legjobban elterjedt táplálkozással kapcsolatos tévhiteket. Az eredeti mű alapvonalakban való bemutatása után (amelyben szó esik a fehérjék szerepéről, a rák gyógymódjáról is), egyenként olvashatunk a "bőség betegségeiről", tanulmányozhatjuk az iránymutatót a helyes táplálkozáshoz, és az is kiderül, hogy kiknek a mesterkedése miatt volt kénytelen sokáig a Kína-tanulmány a fiók mélyén lapulni.