Elek László

ELEK LÁSZLÓ (Kemenesmihályfa, 1928. március 4. – Budapest, 1965. december 14.)

kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa


A földműves szülők gyermeke elemi és polgári iskolai tanulmányait Celldömölkön végezte, majd rövid ideig napszámosként, alkalmi munkásként dolgozott. 1946-47-ben a Nép Ifjúsági Szövetség titkára volt, majd 1949-ig a Magyar Agrártudományi Egyetem munkástanfolyamán vett részt. 1952-ben az Agráregyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karán mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Tudományos kutatómunkáját a Kertészeti Kutatóintézetben kezdte meg, ahol előbb az üzemszervezési csoport munkatársa, majd 1958-ban megbízott igazgatói kinevezést kapott. 1964-ben az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa lett. Kutatásai közben 1959-ben megszerezte a kert- és szőlőgazdasági tudományok doktori oklevelét. Elkészítette a mezőgazdasági tudományok kandidátusi fokozatának elnyeréséhez szükséges disszertációját, amelynek megvédésében halála megakadályozta, de értékére jellemző, hogy 1966-ban posztumusz megkapta az elismerést.

Tudományos munkássága a gyümölcstermelés üzemszervezésének közgazdasági kérdései felé irányult. Kidolgozta a gyümölcstermelő üzemek területi elhelyezése módszerének alapjait, s ezen belül monográfiákban elemezte Budapest, Győr és Miskolc ellátó övezetének modelljét. Alapos előkészítés után létrehozta a kutatás országos fenológiai megfigyelő és felvételező hálózatát. Az üzemi gyümölcsösök problematikájában figyelmét egyre inkább a gyümölcsszedés, -válogatás, -osztályozás gépesítése ragadta meg. Kutatómunkája és publikációi mellett cikkek és üzemi tanácsadás formájában rendszeresen segítséget nyújtott a gyümölcstermelő gazdaságok megszervezéséhez. Széleskörű publikációs tevékenysége nyomán tanulmányai jelentek meg az országos és megyei folyóiratok mellett a Kertészet és Szőlészet, valamint az Agrártudomány hasábjain. Fiatalon halt meg, de már rövidre szabott élete során a gyümölcstermesztés makroökonómiai vonatkozásaiban elméleti és gyakorlati tevékenysége révén iskolateremtő képessége nyilvánult meg.

Főbb művei:

Pest megye és Nagybudapest őszibarack-termelése. Bp. 1957.
Budapest gyümölcstermelése és szerepe a lakosság gyümülcsellátásában. (Doktori értekezés) Bp., 1959.
A kajszi hazai elterjedése és közgazdasági jelentősége. Bp. 1960.
Budapest gyümölcstermelésének távlati képe. Bp. 1963.
A gyümölcstermelés üzemszervezési kérdései. Bp. 1963.
Kertészeti alapismeretek. (Szerk. Elek László, Mőcsényi Mihály). Bp. 1963.
A gyümölcstermelés területi elhelyezésének egyes kérdései. Bp. 1965.
A gyümölcstermelés alakulása Magyarországon 1895-1959. Bp. 1966.

N.T.