Celldömölk Város Önkormányzata Képviselőtestületének 31/2008. (X.31.) számú rendelete CELLDÖMÖLK VÁROS DÍSZPOLGÁRA cím, a CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT ÉRDEMÉREM, a CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT EMLÉKLAP, a KRESZNERICS FERENC DÍJ, valamint a NÍVÓ-DÍJ, alapításáról és adományozásának rendjéről

9. §.

Kresznerics Ferenc-díj

(1) Munkássága, életműve emlékének megőrzése céljából Celldömölk Város Önkormányzata Kresznerics Ferenc-díjat alapít.

(2) Celldömölk Város Önkormányzata díjat adományoz: a könyvtárügy, könyvterjesztés, a nyelvészet, a magyar kultúra és külföldi megismertetése, az oktatás, az egyházi élet és a tudomány területén maradandót alkotók részére.

(6) A díjat, amely egy plakett és díjazott nevére kiállított oklevél, a polgármester adja át, a díj átadására a Magyar Kultúra Napjához (január 22.) kapcsolódó ünnepségen kerül sor.

(7) A díjat a polgármester és a jegyző írják alá.

Díjazottak:

2009 - Nádasdy Lajos, Németh Lajos

2010 - Esztergályos Jenő, Dr. Koltai Jenő

2011 - Káldos Gyula, Németh Tibor 

2012 - Dörnyei László, Dörnyei Lászlóné

2013 - Kovácsné Hegyi Edit, Dr. Németh S. Katalin

2009

---

NÁDASDY LAJOS

nyugalmazott református lelkész

1913. január 28-án született Felsőkelecsényben. Enyingen és Pápán volt kisgyermek, majd a pápai református kollégiumban érettségizett 1932-ben. 1937-ben tette le a lelkészképesítő vizsgát. 1938 és 1941, majd 1945 és 1948 között segédlelkész Celldömölkön. A Nemzeti Paraszt Párt helyi titkári funkciójától eljutott a párt országos választmányi tagságáig, és elnöke lett a Nemzeti Bizottságnak. A helyi gimnázium létesítése érdekében meghívta Celldömölkre az akkori kultuszminiszter Keresztury Dezsőt, ahol a miniszter egy népgyűlésen találta magát. A miniszter a transzparenseket és a tömeget látva, ígéretet adott a gimnázium megépítésére. 1948 után Veszprém megyében: Nagyvázsonyban, Zánkán, majd Nemesvámoson szolgált. 1969 és 1991 között megbízott lelkész lett Sárvárott, egyúttal Pápán 1973-ig majd 1981-től 1995-ig a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek munkatársa.

Egyházi szolgálatáért és helytörténeti kutatásaiért számos rangos kitüntetésben részesült: Ortutay Gyula-emlékérem (1980), Pável Ágoston Emlékplakett (1986), Bél Mátyás Emlékérem (1995), Celldömölk Városért Emlékérem (1997),

Nádasdy Lajos számos alkotása foglalkozik Celldömölk és Kemenesalja történelmével: így az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os eseményeket dokumentáló munkája, a helyi lapok szerkesztése, Thália szekerező papjairól írott könyve, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy múltunk fontos állomásai meg legyenek örökítve az utókor számára.

Nádasdy Lajos így vall életútjáról: „Hálás vagyok Istennek, hogy vállalt szolgálatomat, úgy az egyház, mint a nemzet, az egyetemes magyar kultúra javára végezhettem, az Ő Kegyelme hordozott és újított meg mindenkor a szükséges mértékben, és még most is – átlépve a bibliai korhatárt – éltet, hordoz, újít, s végezhetem napról-napra a Tőle nyert erővel a vállalt szolgálatokat.”

NÉMETH LAJOS

A celldömölki gimnázium nyugalmazott igazgatóhelyettese

1916. február 28-án született Marcalgergelyiben. Szülőfalujában végezte el az elemi iskolát, ahol édesapja is tanította. A Soproni Evangélikus Reál Gimnáziumban (Líceum) 1935-ben érettségizett, majd felvették a Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára. A négy év elvégzése után 1939-ben magyar-történelem-német szakos tanári diplomát kapott. Október 5-én behívták katonának, rá egy hétre pedig Celldömölkön kinevezték tanárnak. Két év katonáskodás után 1941. szeptember végén szerelt le, de öt hónap múlva ismét bevonult, a 2. doni hadsereg 7. hadosztályának hírközpontját vezette. A fronton egy évet és 15 napot töltött. Egy tanévet sem taníthatott végig, amikor újra a hadsereg következett. Észak--németországi kiképzése után angol fogságba került, ahonnan 1945. szeptember 22-én megszökött. Néhány héttel később már ismét tanított.

Celldömölkön a dolgozók polgári iskoláját vezette, ahonnan Alsóságra irányították. Ott két évig tanított. Ezután kinevezték Vas megye magyar szakfelügyelőjének, ezzel egy időben igazgatóhelyettes és osztályfőnök is volt, valamint megválasztották járási szakszervezeti titkárnak. 1953-ban a celldömölki gimnáziumba hívták óraadónak, ahol fél év múlva már kinevezett tanár lett. Később Debrecenben elvégezte az egyetemet, és egészen 1977. február 28-i nyugdíjba vonulásáig a gimnáziumban tanított magyart, németet és történelmet, illetve 1953-tól igazgatóhelyettesként is működött. Hitvallásának József Attila versének szavait tartja: „Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen”.

1947-ben nősült meg; feleségével immár több mint hat évtizede él boldog házasságban. Lányuk, Németh S. Katalin irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa, aki hosszú ideig vezette az MTA Irodalomtudományi Intézetének Könyvtárát.

2004. augusztus 20-án Celldömölk Városért Érdemérmet, 2009-ben hetven éves szolgálatáért rubindiplomát vehetett át.
Kiváló pedagógus, szaktanár és közoktatási vezető volt, aki Celldömölkön nemzedékek sorát nevelte és oktatta.

2010

ESZTERGÁLYOS JENŐ

az Apáczai Könyvkiadó és Könyvterjesztő KFT. alapítója és ügyvezető igazgatója

A „Tanár Úr” Alsóságon született 1938. május 9-én. A középfokú tanítóképző elvégzése után 1956-ban a Békés megyei Kamuton kezdett tanítani. A szülőföldre visszatérve egy évig Egyházashetyén oktatott, majd 1960-tól 1974-ig Kemeneskápolnán volt iskolavezető. Ezután a celldömölki Eötvös Loránd Általános Iskolába került és 1975-től 1989-ig Vas megyei szakfelügyelőként is dolgozott. Közben a Pécsi Tanárképző Főiskolán a rajz és a pedagógia szakot is elvégezte, majd a József Attila Tudományegyetemen 1982-ben pedagógia-pszichológia szakon is diplomázott. Tapasztalta, hogy nem állnak megfelelő könyvek a tanítók rendelkezésére. Ez adta a motivációt, hogy magánkiadásba fogjon, melynek költségeit anyai örökségének segítségével fedezte. Első könyve Oktatójátékok kisiskolásoknak címmel 1982-ben jelent meg, melyet számos másik követett a nyolcvanas években.

1990-ben megalapította az Apáczai Kiadót, amely az általános iskolák alsó és felső tagozatának minden tantárgyból készít tankönyveket és munkafüzeteket. Több mint 600 „bázisiskolával” büszkélkedhet, amelyek nagyrészt könyveikből tanítanak és magukénak vallják a kiadványokban megtestesülő, szeretetre épülő apáczais nevelési filozófiát. Az elmúlt két évtizedben minden második magyar elsős az Apáczai Kiadó olvasókönyveiből tanult meg olvasni. Az évente több mint 2,5 milliárd Ft-os árbevételű kiadó az alapítás óta több mint 55 millió tankönyvet készített. A kiadó minden tanévben több millió forint értékű tankönyvet ajándékoz határainkon belül és kívül a hátrányos helyzetű tanulóknak. A kiadó által pedagógusok jutalmazására létrehozott Genius Apáczai Diploma Díj értékét mutatja, hogy pedagógiai Kossuth-díjnak is emlegetik.

Esztergályos Jenő munkásságáért 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át, 2009-ben pedig az „Év embere” lett Vas megyében. A magyar tankönyvkiadók közül egyedül az Apáczai Kiadó nyerte el a Magyar Termék Nagydíjat – immár három alkalommal.

KOLTAI JENŐ

alsósági katolikus esperes-plébános

1944. július 20-án született Szombathelyen. Gyermekkora óta papnak készült és a helyi domonkos templomban ministrált. Középiskolai tanulmányait kalandos úton végezte: a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban kezdte, Sárváron folytatta, majd a Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben végzett a Hittudományi Akadémián, egy évvel később pedig doktorátusi címet is szerzett. Két évig Dél-Zalában volt káplán, majd 1970-től 1975-ig szülővárosában püspöki szertartó és levéltáros. Ígéretes tudományos pálya körvonalai bontakoztak ki előtte: levéltárosi szakképesítéssel és könyvtárosi diplomával felvértezve tanulmányokat publikált és megkezdte a szombathelyi Herzan-könyvtár anyagának feldolgozását. Eredményeinek elismeréseként a Veszprémi Akadémiai Bizottság tudományos munkatársává választotta.

1975-ben került Kemenesaljára izsákfai és bobai plébánosként, majd 1982 óta – Kresznerics Ferenc hatodik utódjaként – Alsóság székhellyel működik. Az egyházi szolgálat mellett kiemelkedő jelentőségű helytörténeti kutatómunkát folytat: elsősorban egykori hivatali elődjének, Kresznerics Ferenc akadémikus emlékének ápolásával szerzett elévülhetetlen érdemeket. A tudós nyelvész életpályájával saját életútja is számos érintkezési pontot mutat. A Kresznerics Ferenc nevével fémjelzett anyanyelvi versenyek bíráló bizottságának állandó tagja és egyik különdíjának felajánlója. Mindennapi hitéleti tevékenységét a tudományos munka végzése során megszokott magas színvonal és igényesség jellemzi.

Tevékenységét Celldömölk városa 2000-ben Millenniumi emlékéremmel ismerte el, 2002-ben pedig a Vas Megyei Honismereti Egyesület Pável Ágoston Emlékplakett kitüntetésben részesítette. 2008-ban a Celldömölki Többcélú Kistérségi Társulás Kemenesaljáért Emlékérmet adományozott részére.

2011

---

KÁLDOS GYULA

nyugalmazott könyvtárigazgató

1931. december 11-én született Nemeskocsban. Elemi iskolában kitűnő tanuló volt, így kerülhetett később polgári iskolába. 1947-ben végzett, és ekkor iratkozhatott be az éppen induló celldömölki gimnáziumba. Érettségi vizsgáját követően egyetemre jelentkezett, de az akkori mereven irányított felvételi rendszerben az érdeklődésétől távol álló szakokra tették át a papírjait. Így csak jóval később 1968-ban felvételizett az ELTE történelem-könyvtár szakára. Ezt azonban hosszúra nyúlt könyvtárosi előélet előzte meg.

1955-ben került a helyi könyvtárba, segéd-könyvtárosként. Sok esetben egyedül látta el a feladatát az elvileg háromfős intézményben, s még falura is ki kellett járnia. Nem volt ritka ekkoriban, hogy a vidéki kijárások miatt napi 12 órát dolgoztak, de senki nem méltatlankodott. 1961-től kapott megbízást az intézmény irányítására, amit három évtizedig, 1991-ig vezetett. A legelső jelentős intézkedése volt az áttérés a szabadpolcos kölcsönzési rendszerre. 1972-ben került sor az új könyvtárépület átadására. 1973-ban emelkedett 2.000 fölé az olvasók száma, és ez a szám állandósult mintegy két évtizedre.

A honismeret nemcsak szenvedélye, hanem aktív szervezője is e tevékenységnek, mind a mai napig irányítója az 1973-ban alakult Honismereti Munkaközösség kéthetente, csütörtökönkénti foglalkozásainak. Évtizedekig gyűjtött bélyeget és harmadik szenvedélye a szőlőművelés, amit nyugdíjasként is nagy szorgalommal gyakorol. Gyula bácsi, aki apja cipészműhelyében hallotta először Kemenesalja érdekes történeteit, anekdotáit, kisgyerekként megjegyezte ezeket, s később már tudatosan gyűjtve a helyi emlékeket, alakította ki, azt a honismereti műhelyt, amelynek révén mára sok-sok elfeledettnek hitt emlék, dokumentum áll az utókor rendelkezésére. Ismereteit és véleményét az Új Kemenesalja hasábjain több száz hangulatos és tanulságos cikkben osztotta meg a lap olvasóival és az 1989-es indulásától kezdve szerkesztőbizottsági tagként működött közre az újság munkájában.

Eddigi kitüntetései:
Pável Ágoston Emlékérem (1988),
CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT ÉRDEMÉREM /1997; 2003/;
Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület „Közösségi Kultúráért” kitüntető oklevele (2007),
Új Kemenesalja Nívódíj (2010),
Honismereti Szövetség Bél Mátyás Emlékérme (2010).

NÉMETH TIBOR

könyvtárvezető

1964. április 17-én született Celldömölkön. Életének első három évtizedét Csöngén töltötte. Általános iskolai tanulmányait Ostffyasszonyfán végezte, majd a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban érettségizett. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola történelem-könyvtár szakán szerzett diplomát.

1982. december 1-től lett a celldömölki Városi Könyvtár munkatársa. 1985-től napjainkig módszertanosi feladatokat ellátva szervezi a városkörnyéki könyvtári ellátórendszer illetve újabban a mozgókönyvtár működtetését. E mellett 2005-ig olvasószolgálati, 2006. február 1-től pedig könyvtárvezetői feladatokat lát el.

Hivatásán kívül számos más területen is letette a névjegyét: forrásértékű helytörténeti tanulmányokat publikált; 1990-től 1996-ig részt vett az „Új Kemenesalja” szerkesztőbizottságának munkájában és a helyi újságot 2006/2007 fordulóján két hónapig felelős szerkesztőként is jegyezte; ötletadóként működött közre Németh Andor, Batthyány Lajos és a '48-as szabadságharcosok emléktábláinak, valamint a Kresznerics Ferenc-díj létrehozásában. Nevéhez fűződik a könyvtár honlapján hozzáférhető Kemenesaljai Életrajzi Lexikon, amely több mint 100 jeles helyi személyiség életrajzát tartalmazza, valamint „A magyarság évfordulónaptára” című összeállítás, ami alapja a „Nemzeti évfordulóink” című reprezentatív minisztériumi évkönyvnek és a „Honismeret” című országos lapban megjelenő „Honismereti évfordulónaptár”-nak.

Negyedszázada munkaidőn kívül folyamatosan fejleszti a „Magyar Életrajzi Kalauz” elnevezésű reprezentatív nemzeti digitális névkatasztert, amely jelenleg 283 ezer személy (több mint 25 Celldömölk) adatait gazdag szempontrendszer alapján folyamatosan karbantartó és visszakereshetővé tevő internetes közszolgálati adattár. A legteljesebb magyar biográfiai adatbank szolgáltatásait igénybe veszi – többek között – a Magyar Távirati Iroda, a Nemzeti Évfordulók Titkársága, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Biztottság. Németh Tibor projektpartnerként részt vesz az internetes keresés megújítását célzó szemantikus webkereső fejlesztésének életrajzi megalapozásában.

Eddigi kitüntetései:
Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata (2002)
Vas Megye Önkormányzata Batthyány Lajos Emlékérme (2007)
Celldömölki Többcélú Kistérségi Társulás Kemenesaljáért Emlékérme (2009)
Vas Megyei Honismereti Egyesület Szülőföldünkért díszoklevele (2009)

2012

DÖRNYEI LÁSZLÓ

nyugdíjas pedagógus, tankönyvszerző

1945. július 22-én született Sárváron. Életének meghatározó tényezője, hogy Vas megye szülötte. Egész élete, életútja, életműve a megyéhez köti.

Pécsett szerezte meg magyar-orosz szakos diplomáját. Ezt megelőzően teljesen más munkakörben dolgozott Répcelakon. 1966-ban Zalaszentgróton működött rövid ideig művelődési területen. 1968-tól kötődik városunkhoz munkássága. Három éven át az ifjúsági mozgalom különböző területein tevékenykedett. 1971-től kezdett el tanítani. A jelenlegi Városi Általános Iskola egyik előd-intézményében, az Eötvös Lóránd Általános Iskolában és nyugdíjazásáig hű is maradt munkahelyéhez.

Pedagógusi hitvallásának legfontosabb célkitűzése volt, hogy az anyanyelv szeretetét ültethesse át tanítványaiba. Az úgymond hétköznapi oktatási feladatai mellett megírta a celldömölki Apáczai Kiadó gondozásában megjelent Helyesírási gyakorlófüzeteket, melyek segítségével országszerte, de határainkon túl is gyerekek ezrei ismerték meg, és sajátították el a nyelv helyes használatát.

Egész pályafutása során aktívan ápolta Vas megye és Kemenesalja két legjelesebb költő géniusza, Berzsenyi Dániel és Weöres Sándor életművét. Elsősorban neki köszönhető a Kresznerics Ferenc Országos Anyanyelvi Verseny kiemelkedő szakmai színvonalon történő megvalósítása. 1993-2004 között minden alkalommal egyik fő szervezője volt a versenynek.

Nyugállományba vonulását követően is aktív résztvevője minden kulturális eseménynek, hiszen ezer szállal kötődnek feleségével együtt a kultúra, a nyelv, az irodalom szép magyar világához.

DÖRNYEI LÁSZLÓNÉ – KIRÁLY MÁRTA

nyugdíjas könyvtáros

1946. február 6-án született Szombathelyen. Közel négy évtizedet töltött a könyvtárosi pályán. Nővére hatására és a könyvek szeretete révén, a pályaválasztás nem lehetett számára kérdéses. Szombathelyen indult a népművelő-könyvtáros képzés, és ő élt a lehetőséggel. Egy interjúban impozáns névsort említ meg, mint akik hatottak a pályaválasztására. Benke Éva, Kiss Gyula, Káldi János, Kuntár Lajos, Takács Miklós. Aki kicsit is ismeri Vas megye, illetve a megyeszékhely művelődéstörténetét, az tudja, hogy korszakot meghatározó egyéniségekről van szó.

Diplomája megszerzése előtt Takács Miklós megyei könyvtárigazgató megkérdezte tőle, hogy lenne-e kedve Gencsapátiban 6 órás könyvtárosi állást elfogadni? Itt tanulta meg a könyvtárosi feladatok teljes spektrumát. 1967-ben államvizsgázott „Vas megye könyvtárhálózatának fejlődése a sajtó tükrében” című munkájával. Jól érezte magát Gencsen, de az élet közbeszólt. Megismerkedett későbbi férjével, Dörnyei Lászlóval, aki Celldömölkön lett járási úttörő-titkár.

1968 szeptemberében Márta asszony Alsóságon a művelődési otthon és könyvtár tiszteletdíjas vezetője lett. Ekkoriban üresedett meg a feldolgozó könyvtárosi munkakör, és Káldos Gyula nagyközségi könyvtárigazgató, felajánlotta neki a lehetőséget, amit örömmel elfogadott, és 1968. november 1-től főállású könyvtáros lett. Kevesen voltak, ezért mindenkinek ismernie kellett egymás munkáját, így teljes körű szakmai gyakorlatra tettek szert, ami később nagyon hasznosnak bizonyult. Balázs fia születésekor GYES-re ment, és már az 1972-ben átadott új művelődési központba tért vissza.

Az épület sok új lehetőséget kínált, de felelősséget is jelentett. Számos fiatal gyakornok érkezett évről-évre, s Márta asszony örömmel adta át nekik ismereteit. Egyre változtak a nyilvántartás módszerei és a 90-es évek elejéén megjelent a számítógép, amely a könyvtárügyben is döntő változást hozott. Saját bevallása szerint eleinte idegenkedett az új technikai vívmánytól, de gyorsan megkedvelte új segítőjét.

Kollégáival, férje közreműködésével a nyolcvanas évek második felére kialakult egy olyan szakmai műhely, amely megalapozta a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság helyi csoportját, létrejött a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság, melynek képviseletében az országos elnökség tagja lett. A 90-es évek elejétől férjével együtt a kezdetektől részt vettek a Kresznerics Ferenc Anyanyelvi Verseny megszervezésében, lebonyolításában. Nyugdíjasként, immár egy évtizede – aktívan részt vesz a helyi kulturális eseményeken.

2013

KOVÁCSNÉ HEGYI EDIT

pedagógus

Sokféle bölcsész létezik a nagyvilágban. Kovácsné Hegyi Edit azon bölcsészek közé tartozik, aki minden iránt érdeklődik, ami irodalom, nyelv, nyelvészet, s a hozzájuk kapcsolódó tudományok. Tanít, véleményt alkot, aktívan részt vesz e területeket érintő közösségi életben.

„Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség” - Kölcsey Ferenc gondolatának eleget téve képezi folyamatosan önmagát, és oktatja a magyar nyelv ismeretére, neveli a magyar nyelv szeretetére tanítványait.

Kovácsné Hegyi Edit 1958. május 23-án született Celldömölkön. Magyar nyelv és irodalom – orosz nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanári diplomáját 1981-ben szerezte meg a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Első munkahelye a bobai óvoda volt, majd a kenyeri általános iskolába került. A Gáyer Gyula Általános Iskolában 1985-ben kezdett tanítani, ahol – most már jogutódként a Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményben – napjainkig folyamatos a munkaviszonya.

Pedagógusként munkájának eredményességéhez legfontosabb feladatának a tanulók feltétel nélküli elfogadását, az egyéni képességfejlesztést és oktatást tartja. Az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektet a gyermekek érdeklődésének megfelelő szabadidős tevékenységek megszervezésére és legfontosabbnak az életkornak megfelelő tananyag elsajátítását tartja.

Pedagógusi tevékenysége központjában legfőbb szellemi kulturális örökségünk, a magyar nyelv és irodalom ápolása áll. Tanítványai nem csak a szép beszédet, kifejező előadásmódot tanulták meg tőle, de az irodalmi és nyelvészeti ismereteik alapját is tőle sajátították el. Mindezt az olvasásra biztatással, saját példájával, egyénre és közösségre egyaránt ható egyéniségével érte el. Évtizedek alatt gyermekek sorát készítette fel szavaló, irodalmi és nyelvészeti versenyekre, melyeken eredményesen szerepeltek.

DR. NÉMETH S. KATALIN

irodalomtörténész, könyvtáros, az irodalomtudomány kandidátusa

Celldömölkön született 1950. július 24-én. Középiskolai tanulmányait a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte, ahol édesapja, a 2009-ben Kresznerics Ferenc-díjban részesült Németh Lajos tanár úr igazgató-helyettesként tanított. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1973-ban szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet. Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 1973-tól 1977-ig tudományos munkatársként dolgozott, majd a nemzeti könyvtár Olvasó- és Tájékoztató Szolgálatának 1977 és 1983 között előbb tudományos munkatársa, majd bibliográfiai csoportvezetője. 1979-ben szerzett doktori címet. 1983-tól 1986-ig az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Kara Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének aspiránsa volt. 1986-tól egészen 2007-es nyugdíjazásáig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Könyvtára (közismert néven: Eötvös Könyvtár) vezetője volt.

1980 és 1988 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottsága Reneszánsz és Barokk Munkabizottságának titkáraként tevékenykedett. 1988-ban szerezte meg az irodalomtudomány kandidátusa tudományos minősítést "Protestáns erdélyi irodalom a XVIII. század közepén. Bethlen Kata és irodalmi környezete" című, 331 oldalas értekezésével. A Magvető és az Európa Kiadó külső lektora, az Új Magyar Irodalmi Lexikon 18. századi korszakszerkesztője és a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon munkatársa.

Kutatási területe: a 17-18. század magyar irodalom- és művelődéstörténete, valamint hungarikakutatással, elsősorban a korabeli útleírás- és emlékirat-irodalom vizsgálatával illetve a magyar-német művelődéstörténeti kapcsolatokkal foglalkozik.

Talán legjelentősebb eredménye a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek magyar és magyar vonatkozású nyomtatványainak jegyzéke, amely 1993-ban jelent meg 3 kötetben közel ezer oldal terjedelemben, a müncheni Saur Verlag gondozásában "Ungarische Drucke und Hungarica" címmel. A 2359 tételt tartalmazó monumentális gyűjtemény jelentőségét mutatja, hogy München-London-New York-Párizs megjelenési hely impresszummal látott napvilágot.

Pályafutása során mindig szorosan kötődött szülőhelyéhez: családi kapcsolatán kívül is bekapcsolódott az alma mater, a városi könyvtár és Celldömölk város kulturális vérkeringésébe.

Oszd meg másokkal is: