augusztus 8.

Peter Stjernström: A világ legjobb könyve

Vélhetőn számos íróban megfogalmazódott már az a terv, hogy megírja a világ legjobb könyvét. A történet egyik főszereplőjének, Titusnak, az alkoholista írónak is ez a vágya, s minél többet iszik, annál inkább érzi, hogy ezt ez elképzelését előbb utóbb beteljesíti. Eddie a fiatal és energikus rocksztár a nők bálványa, igazi ellentéte Titusnak, ám egy közös ivászat után ők ketten fogadást kötnek, hogy valamelyikük megírja a világ legjobb könyvét, egy olyan könyvet, amelybe minden benne van, amire az emberiségnek szüksége lehet. A siker Titust nem izgatja, és józanul többnyire nem is tud írni, unja az egész világot, a legjobb könyv megírását azonban mégis valamiféle kihívásnak érzi. Eddie, aki ezidáig gyönyörűsége szerelmes verseivel kápráztatta el rajongóit nagy elánnal kezd a regény írásába. De meg lehet-e írni egy ilyen könyvet, az itt a legfőbb kérdés. A fogadás után furcsa fordulatot vesz a történet és az olvasó végig a szereplőkkel együtt izgulhat, vajon ki lesz, aki célba ér... Szemtelen humorral, időnként az abszurdba hajló stílusban, az írók és az irodalom felé leplezetlen "fricskával" él a szerző, aki ha a világ legjobb könyvét nem is írta meg, mindenesetre szórakoztató olvasmánnyal gazdagította a svéd irodalmat.

 Nigel Warburton: A filozófia rövid története

Nigel Warburton nem kevesebbre vállalkozott, mint az egyik legelvontabb, legteoretikusabb tudományág, a filozófia közérthető és olvasmányos bemutatására. Mindezt teszi a diszciplína nagyjai életrajzának, s ehhez kapcsolódva tanításaik, az általuk képviselt irányzatok pár oldalas, könnyed, jó értelemben véve kissé iskolás stílusú áttekintésével. A szerző az adott keretek között a teljességre törekedett: igyekszik bemutatni a nyugati filozófia minden igazán jelentős alkotóját az ókortól napjainkig. A sort az athéni görögökkel, Szókratésszel és Platónnal kezdi, hogy a napjainkban is aktív ausztrál morálfilozófussal, Peter Singerrel zárja le köztük pedig további harmincnyolc filozófussal, filozófiai iskolával ismerkedhetünk meg, többek között olyanokkal, mint Epikurosz, Szent Ágoston, Machiavelli, Blaise Pascal, David Hume, Immanuel Kant, Karl Marx, Friedrich Nietzsche, Albert Camus, Hannah Arendt, Ludwig Wittgenstein és társaik. Az ismeretterjesztő kötetet bárki felütheti, aki különösebb elmélyülés nélkül szeretne a tárgyról olvasni, tájékozódni.

Tom Wolfe: Vérzivatar

A 82 esztendős szerző, újságíró bevallottan nagyon szereti választott szakmáját, így új regényének főhősével is azonosulni tud. John Smith a Miami Herald félénk riportereként, újságíróként keresi kenyerét és próbál eligazodni Miami vérzivataros világában. A város ugyanis az egyik legkeményebb hely az államokban, gyűjtőhelye, mintegy olvasztótégelye a bevándorlóknak. A metropolis polgármestere kubai, a rendőrkapitány afroamerikai, de jelen van még az izgalmas tablóképen egy pszichiáter, aki rejtőzködő szexmániás, egy pornófüggő milliárdos, és számos dúsgazdag ember, akik különleges képzőművészetei gyűjteményüket gyarapítandó semmilyen anyagi és egyéb áldozattól nem riadnak vissza, hogy a legdivatosabb művészek alkotásait megszerezzék. A pergő cselekményű regényben dílerek és függők, az őket üldöző zsaruk és a városba szexturistaként látogató orosz maffiózók forgatagában zajlik az élet. Ám az örök napsütés városában egyre feketébb és sötétebb titkok kerülnek napvilágra, legfőképpen John Smith áldozatos magánnyomozásának köszönhetően. Izgalmas, fordulatos regény, amely egyfelől krimiként olvasható, másfelől azonban a szerző az amerikai társadalom sajátságos jellemrajzát is adja.

Szálinger Balázs: Köztársaság

A harmincas éveiben járó nemzedék erős tehetsége Szálinger Balázs, aki minden bizonnyal egész pályafutásának fontos állomását jelentő művel lép a közönség elé. Egy magánéleti szál és a mai magyar társadalom közösségi sorsa, a Római Birodalom kora és Jézus élete, a mai Budapest és a közeljövőre jósolt III. világháború jelöli a sok műfajú, összetett mű térbeli, időbeli kereteit. A lírai versekből, drámából és verses regényből felépülő kötet a magánélet és a közösségi sors, a megszólalási lehetőségek bonyolult viszonyát építi fel. A kortárs magyar irodalom iránt érdeklődők fogják keresni a küllemében is igényes könyvet.

Ernst Jünger: Acélzivatarban

Ernst Jünger német író és filozófus rendkívül hosszú, gyakorlatilag a teljes huszadik századon átívelő élete során (1895-ben született és 1998-ban halt meg) terjedelmes életművet hozott létre. A könyvet azonban, ami meghozta számára a világhírt, még egészen fiatalon, alig huszonöt évesen vetette papírra. Ez a most magyar nyelven is megjelenő Acélzivatarban, az egyik leghíresebb és leghitelesebb első világháborús tényregény. Jüngert egészen fiatalon, mindössze tizenkilenc évesen sorozták be, és három hónapnyi kiképzés után irányították a frontra, ahol nyolc nagy csatában vett részt (köztük a hírhedt somme-i ütközetben), többször súlyosan megsérült, míg végül egy súlyos tüdőlövést követően leszerelték. A háború időszaka alatt mindvégig naplót vezetett: összesen tizennégy füzet telt meg a feljegyzéseivel. Ezek képezték az alapját az Acélzivatarnak, amelyben gördülékeny történetté fűzte naplóbejegyzéseit. Művében részletesen beszámol a történtekről; az olvasó a háborús eseményekről ezúttal a közkatona szemszögéből értesülhet. Így értelemszerűen tankönyvízű adatközlés helyett az első világégés megrendítően személyes, többféle értelemben informatív krónikáját kapjuk kézhez.

Meg Rosoff: Sorsbújócska

David Case érzékeny kamaszfiú, akinek a mindennapjait alaposan átalakítja a kisöccse, Charlie születése. A legfontosabb változás, hogy Daviden egyre erősebben kezd elhatalmasodni a halálfélelem: szinte minden perce azzal telik, hogy a rá lecsapó végzetről fantáziál. Paranoiája akkor borítja el végképp, amikor Charlie kis híján életét veszti: David az utolsó pillanatban kapja el, mielőtt kizuhanna az ablakon. Az őt egyre gyötrő nyomasztó képekre különös gyógyírt talál ki: elhatározza, hogy identitást vált, így cselezve ki a rá vadászó sorsot. Először is nevet cserél - David helyett Justin lesz -, ezen felül leváltja az egész ruhatárát, kitalál egy képzeletbeli barátot, egy Pajti nevű agárkutyát, aki mindenhova elkíséri, továbbá beiratkozik atletizálni, amit David sose tett volna. Mindeközben megismerkedik egy különös, bizarr külsejű lánnyal, Agnesszel, aki ráveszi, hogy legyen a fotómodellje. Az ajánlat kapcsán jut el Justin Londonba, ahol egy furcsa ruhatervező jóslatban figyelmezteti a végzetére. Innentől az események felpörögnek Justin körül - minden jel arra mutat, hogy a megérzései helyesek voltak, és a vég feltartóztathatatlanul közelít felé... 

J. M. Coetze: Jézus gyermekkora

A 2003-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett dél-afrikai (ma Ausztráliában élő) író, irodalomtörténész és nyelvész John Maxwell Coetzee legújabb regénye az utópisztikus államfilozófia és a kereszténység, a jézusi tanítások allegóriájának költői szövedéke. Hősei egy férfi és egy ötéves forma kisfiú óceánokon átkelve új hazába érkeznek. A fiú nyakába egy levél volt kötve, ami alapján később megtalálhatja szüleit. A levél azonban elveszett a tengerjáró fedélzetén, és a férfira marad, hogy segítsen megkeresni az édesanyát - no nem a biológiait, hanem az igazit, akihez tartozik. Átmenetileg egy sivatagi táborban helyezik el őket, ahol a Simón és David nevet kapják, majd elindulnak Novilla áttelepülési központjába, hogy megkezdjék új életüket ebben az ismeretlen országban. Simón dolgozni kezd egy gabonakikötőben - próbál rendes, normális életet biztosítani számukra, miközben David egyre többet fedez fel az őt körülvevő világból, s az is hamar kiderül, hogy rendkívül intelligens és gyors felfogású. Emellett azonban gyakran úgy tűnik, mintha mégsem értené a természeti törvények uralta valódi életet. Simón munkája szokatlan és nehéz, de dokkmunkás társaival - akik pihenőidejükben filozófiai eszmecserét folytatnak a munka méltóságáról - hamar összebarátkozik. S persze nem feledkezik meg nemes feladatáról, hogy felkutassa a különleges kisfiú "igazi" édesanyját.

Gavin Mortimer: Legendás 12

Gavin Mortimer előző kötetében (Stirling katonái) mutatta be azt a David Stirling brit hadnagyot, aki 1941-ben - Churchill jóváhagyásával - megalapított egy saját ellátóbázissal és járműparkkal rendelkező, kis létszámú, ütőképes egységet, a SAS-t (Special Air Service), azaz Különleges Légi Szolgálatot. Az egységnek rendkívül fontos szerepe volt a második világháborúban, ahogy számos más különleges alakulatnak is. A szerző ezúttal további tizenegy - brit, amerikai, német vagy olasz - alakulatot és azok vezetőit mutatja be legújabb könyvében. A hadművészet elméleti részét jelentős mértékben átformáló, ugyanakkor alakulataikat Észak-Afrikában, a D-nap után Normandiában vagy a tengereken zajló harcok során személyesen vezető személyek között olyanokat találunk még, mint az olasz hadihajó-kapitány, Junio Valerio Borghese, akinek emberitorpedó-flottája 1941-42 folyamán súlyos károkat okozott a briteknek, Anders Lassen, aki egy évvel később az általa vezetett Különleges Vízi Század könnyű kajakjaival és kisméretű, ám nagy erejű robbanószerkezeteivel hatalmas pusztítást végzett a tengelyhatalmak hadihajó-állományában, Edson Raff ezredes, akit katonái csak "Kis Cézárnak" becéztek, és az általa vezetett 82. légi szállítású hadosztály, amelynek döntő szerepe volt az észak-afrikai Fáklya-hadművelet sikerében. A bemutatottak között szerepel még többek között Evans Carlson, akinek tengerészgyalogos kommandóit a japánok által megszállt területeken vetették be, Ralph Bangold őrnagy és az ő mélységi Sivatagi Csoportja, a Vaskereszt lovagkeresztjével kitüntetett Friedrich von der Heydte, a német ejtőernyős vadászok - a Fallschirmjäger - parancsnoka, Valerio Borghese herceg, az olasz Tízedik Könnyű Flottilla vezetője, Adrian von Fölkersan, aki Otto Skorzeny SS-alezredes elitkommandójában többek között Magyarország náci megszállásában is részt vett vagy Orde Wingate vezérőrnagy és az ún. csinditek, akik a burmai őserdő mélyén harcoltak a japánok ellen.

David Gemmel: Makedónia oroszlánja

Eredetileg 1990-ben írta David Gemmell Makedónia oroszlánja című regényét, egy történelmi témájú fantasy-sorozat nyitókötetét, amelyet immár magyarul is olvashatnak a rajongók. A cselekmény Kr. e. 389-től 356-ig tart. A történet elején Tamisz, a vén jósnő felkutatja a jövendő összes lehetséges útját. Mindegyikben gonosz erők fenyegetik Hellászt. A perzsák várható támadása ellen csak egy személy ígér reménysugarat: Parmenión, a félvér spártai fiú. Így a jósnő nekilát, hogy a világ leghalálosabb harcosát faragja a fiúból. Parmenión mit sem tud a sorsáról, közben pedig egyre erősödik és okosodik, katonai tehetsége és a Thébai zsoldjában aratott diadalai hőssé avatják. Ezek után kerül Makedóniai Philipposz - az ekkor még meg sem született Alexandrosz apja - szolgálatába. Sorsa azonban a gonoszhoz köti, a jövő pedig túlságosan hamar eljön érte. Vajon elég erős lesz ahhoz, hogy legyőzze a gonoszt? Vagy kitárja Hellász kapuját a sötét Isten előtt, aki pusztulást hoz a világra?... A történelmi környezetben játszódó fantasy folytatása, Sötét herceg címmel jelent meg, melyben tovább követhetjük Parmenión és Alexandrosz küzdelmét a Káoszszellemmel.