november 8.

Daniel Kehlmann: Tyll

Az európai történelem egyik legpusztítóbb konfliktusa volt a tizenhetedik század első felén átívelő, a teljes Német-római Birodalomra, valamennyi Habsburg koronabirtokra és lényegét tekintve Közép-Európa minden államára kiterjedő harmincéves háború (1618-1648), amelyben az abszolutista császári hatalomnak feszültek neki a német választófejedelmek, a Habsburgoknak pedig a Bourbonok. A háború óriási veszteségekkel járt, leginkább a német területeken, amelyeket anyagilag teljesen kizsigerelt, a lakosság közel háromnegyedét kipusztítva. Ez a - drámai túlzás nélkül - földi pokolhoz hasonlítható időszak adja a díszleteit Daniel Kehlmann magyarul most megjelenő regényének, amelynek színpadán főszereplőként a német kultúrtörténet ikonikus alakja, a mitikus népi hős bukkan fel: Tyll Eulenspiegel. Noha Tyll valószínűleg a tizennegyedik század elején élt, s szerzett magának hírnevet igazi korabeli cirkuszi sztárként, elsősorban éles nyelvével, gátlástalan, minden társadalmi réteg visszásságait kifigurázó tréfáival, a történetben, háromszáz évvel saját kora után a legnagyobb természetességgel lép színre. Tyll az ihletadó eredetihez hűen itt is paraszti sorból származik: az apja egy habókos, státuszához mérten túlontúl is művelt, szellemes molnárlegény Claus Eulenspiegel, aki boszorkányper áldozata lesz. A még gyermek Tyllt fogadott nővére veszi magához, hogy együtt csatlakozzanak egy vándorcirkuszhoz, amely a háború által feldúlt, letarolt területeken turnézik, vásári mutatványokkal szórakoztatva a megnyomorított, megkeseredett népet. Az író a társulat és Tyll elképesztő, sokszor a valóság és a fantázia határán ide-oda billenő történetek, s a vásári bohóc egyszerre bölcs, kegyetlen, empatikus és groteszk tükrében ábrázolja történelme egyik mélypontján vergődő Európát.

Tisza Kata: A legjobb hely a városban te vagy

A Terápiás versek alcímet viselő kötet gondolati anyaga három forrásból táplálkozik: a szerző pszichológiai tudásából, terapeuta gyakorlatából és a maga élményeiből. Ezek segítségével ábrázolja az emberi életút kritikus mozzanatait, fordulópontjait: a házasságkötés, a válás, a gyász, a magány, a mintakövetés és a rehabilitáció kérdéseit. A formájukra nézve bujtatott rímekkel játszó szabad versek ezek, műfaji tekintetben a pszicholírát képviselik, amely apró vallomás-mozzanatokból épül föl a kíméletlen őszinteség kívánalmának megfelelően. A költőnő a legmélyebb szenvedéstől a talpra állásig járja be a lélek labirintusát – a rossz házasság elviselhetetlenné válásától az álomban mosolyra húzódó száj megrajzolásáig, vagy épp a szerelmes rajongásig. A versek impressziókból, érzésekből kiinduló, az élet nagy kérdéseit apróságokban megragadó életképek, helyzetrajzok, amelyekből rendre a lélek mélye tárul föl. Tisza Kata minden lelki fordulathoz adekvát kifejezési formát talál, miközben nem lélekbúvárként, hanem érzékeny és figyelmes költőként, megértő társként szól, például a párok egymásra utaltságáról, az „utolsó csepp a pohárban” kiváltotta indulatról, a válás ambivalens érzéséről, azaz a szorongás és a megkönnyebbülés kettősségéig. Ha van a kötetének egyetlen tanulsága, akkor az az, hogy az emberek többsége nem tudja, hogyan kell, hogyan érdemes élni. Voltaképp azért született meg ez a kötet, hogy az ember életében szükségszerűen előforduló krízishelyzeteket a lehető legkisebb veszteséggel lehessen túlélni.

George R. R. Martin: Veszélyes amazonok

Huszonegy történet és ugyanannyi szerző, tizenketten közülük a New York Times-bestseller írói – ez a mérlege a Fumax Kiadó vaskos elbeszélés-kötetének. A fantasztikus történetek gyűjteményének címe elárulja, hogy szereplői kardvívó harcosnők, vadászpilóták, űrhajósok, halálos orgyilkosok, csábító femme fatale-ok, nagyhatalmú varázslónők, lázadók, magándetektívek, az apokalipszis túlélői, hóhérok, rabszolgák és erőskezű királynők. Olyan lányok és asszonyok, akik garantáltan nem várakoznak magányos toronyban jajongva, amíg a vitéz lovag levágja a sárkányt, és megmenti őket. A szerzői sort, aki között ott találjuk Joe Abercrombie, Megan Abbott, Joe R. Lansdale vagy Brandon Sanderson nevét, a Trónok harca legendás szerzője, George R. R. Martin zárja, aki egyben a tizenöt Hugo-díjjal jutalmazott, és ezúttal az előszót jegyző Gardner Dozois-val a kötet szerkesztője is. Az olvasmányos antológiában krimi, thriller, fantasy és sci-fi egyaránt helyet kapott, így mindenki megtalálhatja a maga számítását.

Murai András - Tóth Eszter Zsófia: 1968 Magyarországon

A 20. század második felének egyik legtöbbet emlegetett történelmi dátuma 1968, az az év, amikor Nyugaton megkezdődtek a diáklázadások, amelyek egyfelől utópista eszméket kergető, romantikus ifjúsági mozgalmak voltak, másfelől a tradicionális értékeket megtagadó, káoszba torkolló anarchista lázadások. A ’68-as mozgalmak országonként nagyon eltérő képet mutattak, de általánosságban egy új baloldali fölívelés kezdeteit jelentették. Magyarországon jóformán semmilyen társadalmi mozgalom nem kezdődött, mégis történt két kiemelkedő fontosságú esemény: 1968. január 1-jén megkezdődött az új gazdasági mechanizmus korszaka; augusztus 20-án pedig a magyar honvédség is részt vett a csehszlovákiai „emberarcú szocializmus” kísérletének letörésében. Magyarországon ebben az időben viszonylagos – a többi szocialista országhoz képest – jólét volt, ugyanakkor nálunk is beindult némi ideológiai mozgás: részint megjelentek szélsőbaloldali, maoista csoportok, és népszerűvé vált a forradalmi romantikát megtestesítő Che Guevara alakja. Ugyanakkor az állampárt nem üdvözölte a nyugati baloldali mozgalmakat, ragaszkodott a régi marxista-leninista irányvonalhoz. A szerzőpáros a korabeli hazai sajtó anyagának és a levéltári források fölhasználásával, de olvasmányos esszéstílusban idézi föl, milyen volt az élet 1968-ban Magyarországon. Hét fejezetben tekintik át ennek az esztendőnek a hazai jellemzőit: a fridzsiderszocializmusnak nevezett viszonylagos jólét tényezőit, amikor már nem hiánygazdálkodás folyt, hanem megjelentek bizonyos jóléti termékek (Coca Cola, Omnia kávé, Túró Rudi, a fogamzásgátló tabletta), és berobbant a beatzene. A második részben vizsgálják meg a nyugati ifjúsági mozgalmak hazai hatását; lényegében ezt a gondolatmenetet folytatják a harmadik részben, bemutatva a széles körben elterjedt Che Guevara-kultuszt és a marginálisnak maradó szélsőbaloldali, maoista szervezkedéseket. A negyedik és az ötödik fejezetben a kulturális életben végbement változásokat világítják meg; rámutatnak arra, hogy a beatzenét a hatalom át akarta csatornázni a „haladó mondanivalót” közvetítő polbeat műfajába, illetve fölhozzák a kor filmgyártásában megmutatkozó ideológiai változásokat (Magyar Dezső Agitátorok, Jancsó Miklós Fényes szelek és Gazdag Gyula Sípoló macskakő című filmjeinek elemzésével). Az utolsó részben a Varsói Szerződés fegyveres erőinek csehszlovákiai beavatkozását, illetve az abban való magyar részvételt tárgyalják. Az adatokban gazdag, ugyanakkor az összefüggésekre is rávilágító, a kor hangulatát is megelevenítő, olvasmányos stílusú kötet külön értéke az archív képanyag, amely valóságos retró hangulatot áraszt a kor ismerői számára.

Robert Harris: München

A náci Németországban játszódó regényeivel vált hazánkban ismertté Robert Harris, és több római sztori után a szerző visszakanyarodik ahhoz a korszakhoz. 1938 augusztusában járunk, fél évvel Ausztria bekebelezése után. Hitler ezúttal a német többségű, ám Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidék megszerzésére készül. Bár egy időre úgy tűnik, sikerül népszavazással rendezni a kérdést, a berlini tárgyalások egy idő után elakadnak, és úgy tűnik, küszöbön az újabb, könnyen világméretűvé terjedő háború. Chamberlain brit miniszterelnök, bár többen is kritizálják, továbbra is a békét igyekszik megőrizni - többek között azért, mert a brit hadsereg nincs még készen a háborúra. A Downing Streeten szolgál a Külügyminisztériumból nemrég átvezényelt fiatal diplomata, Hugh Legat is. Döntés-előkészítő szerepéből azonban hamar kizökken, és rövid időn belül kényes titkosszolgálati játszmákba keveredik. Régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann ugyanis, társaival együtt puccsra készül. Meg akarják buktatni Hitlert, ehhez azonban az szükséges, hogy a müncheni konferencia kudarccal végződjön. Ha viszont ez megtörténik, az háborút jelent Anglia és Németország között...

Moritz Föllmer: A Harmadik Birodalom kultúrtörténete

A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát. A Weimari Köztársaság alatti egzisztenciális problémák után egy új, modern élet perspektívái nyíltak meg a rendszer hívei előtt. Az "Örömből merített erő" mozgalom keretében sokak számára elérhetővé vált a nyaralás és a tömegsport, milliós közönség látogatta a sporteseményeket - 1936-ban olimpiát is rendeztek Berlinben -, a reklámok képi világa pedig már az autó- és családiház-tulajdonosok társadalmát vetítette előre. Mivel azonban a nemzetiszocialista időszak kultúrája sokféle igénynek hangot adott és mindenféle fantáziának teret engedett, képes volt arra is, hogy legitimálja a háborút, a nagy-birodalmi törekvéseket és a zsidó származású állampolgárok fokozatos kiszorítását a társadalomból, majd pedig megsemmisítésüket. Moritz Föllmer, az Amszterdami Egyetem professzora innovatív megközelítésű és számos magántörténelmi kordokumentumot felhasználó kultúrtörténetében elsőként hangsúlyozza következetesen ezt az összefüggést. Föllmer kifejti azt is, mit jelentett 1933 és 1945 között a kultúra a meggyőződéses nemzetiszocialisták, a politikától látszólag távolságot tartó kortársak és az antifasiszták, illetve a zsidó származásúak számára.

Barrington Barber: A rajzolás alapjai

A hazai könyvpiacon megszaporodtak a rajzolni tanító, arra biztató kiadványok A brit szerző jelen kötetéhez hasonlóan nagyalakú kiadványok mind megegyeznek abban, hogy "mindenki megtanulhat jól rajzolni". Barrington Barber is ennek az állításnak rendeli alá kifejezetten gyakorlatias útmutatóját, amelyben mintegy háromszázötven fekete-fehér rajz és vázlat segít a gyakorlásban. A vele rokon művekhez képest szokatlanul sok magyarázó szöveget is találhatnak az érdeklődők, akik elmerülhetnek a különböző technikák és témakörök elsajátításában: csendélet, állat- vagy növényrajz, tájkép, alakos ábrázolás, portré. A szerző a példákat úgy válogatta össze, hogy a rajzkészségek és -technikák lehető legszélesebb körét öleljék fel, kiemelten kezelve a perspektivikus ábrázolás és a kompozíció problematikáját.

Al Cimino: Kódfejtés

Az ókortól napjainkig mutatja be a kódfejtés történetét Al Cimino kötete. A Khnumhotep nevű, egyiptomi nemesember sírján talált, Kr. e. 1900-ból származó szokatlan jelektől az ún. Caesar-rejtjelig, az arab anagrammázástól az Alberti-kódtárcsáig, a Zimmermann-távirattól az Enigma feltöréséig, a komputeres kódfejtés kezdeteitől a kvantumkomputerekig sok-sok érdekességről olvashatunk a könyvben. A kötet olyan fontos személyek életét és munkásságát is bemutatja, kisebb portrék formájában, mint Giovanni Soro, Roger Bacon, Claude Chappe, Arthur Scherbius, Alan Turing, Gordon Welchman, William R. Friedman, Bill Tutte, Horst Feistel vagy David Deutsch. A sok-sok illusztrációval ellátott kiadványt a fontosabb szavak és kifejezések magyarázata zárja.

Az év legjobb science fiction és fantasynovellái

Jonathan Strahan az angolszász nyelvterület irodalmi életének egyik - elsősorban az általa összeállított kiváló antológiák okán - közismert és elismert alakja rendre teszi közzé közismert és szépreményű szerzők prominens írásait. Ő válogatta ezt a tudományos-fantasztikus kollekcióit is, amelyben az elmúlt év sci-fi és fantasy novelláinak legjava kapott helyet. A huszonkilenc szerző közül idén - Alastair Reynolds kivételével - nem sok név csenghet ismerősen a magyar olvasóknak is: a sort Tobias S. Buckell nyitja meg, akit olyanok követnek, mint Kelly Barnhill, Vina Jie-Min Prasad, Linda Nagata, Caroline M. Yoachum, Kaerl Schroeder és társaik. A szerkesztői előszóval kezdődő, és a források felsorolásával záruló, a maga nemében magas színvonalú kötet a műfaj krémjéből válogat.