mega888 Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár KRESZNERICS FERENC KÖNYVTÁRA

Benedek István

benedek istvanBENEDEK ISTVÁN
(Bp., 1915. január 17. - Velence (Olaszo.), 1996. június 9.)


író, művelődéstörténész, orvos

 

Benedek Elek unokája 1940-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát. 1940 és 1944 között a csepeli kórházban praktizált, majd 1945-től 1947-ig a kolozsvári Bolyai Egyetemen lett a lélektan vezető tanára. 1948-tól a budapestii Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főorvosa volt és 1951-ben elmeorvosi szakvizsgát tett. 1953-tól 1957-ig az intapusztai munkaterápiás elmegyógyintézet igazgatójaként működött. 1957/58-ban internálták, majd ezután a Budapest XII. kerületi pszichoterápiás szakrendelés vezetője, 1968 és 1971 között pedig ugyanabban a kerületbenben a Tanács művelődési osztályának tanácsadója lett.

1953 elejétől nevezték ki az intapusztai osztály élére. Első tájékozódását követően már március 26-án Diósi György megyei tanácselnöktől az elmeosztály bővítését kérte és ösztönözte a betegek fokozott kihelyezését munkaterápia keretében. Új műhelyt, személyzeti lakást, a kosárfonáshoz vesszőt kért és a betegek számára téli munkaruhát igényelt. Tevékenységének következtében az intézet első magyar nyílt elmeosztály lett. Főorvosi, majd igazgatói tevékenysége során alapozta meg az intézetet máig jellemző családias légkört. Ezt szimbolizálta, hogy az orvosok és a szakdolgozók jelentős része szinte együtt lakott a betegekkel. Ez a hozzáállás az ötvenes évek légkörében különösen nagyra értékelendő. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb orvosi visszaemlékezése Benedek István Aranyketrece, amely a szabadság problémájának orvosi-szépirodalmi tárgyalásával tett szert maradandó népszerűségre. 1957-es első megjelenése óta összesen 10 kiadásban látott napvilágot. A könyv számos részletet árul el a különböző típusú elmebajokról és példákkal illusztrált jelentkezési formáikról.

Igazi polihisztor volt, rendkívül gazdag művelődéstörténeti és publicisztikai örökséget hagyott maga után. Kitüntetései: Szent György Albert-díj (1992), Széchenyi-díj (1992).

Műveiből:

Az ösztönök világa. Bp. 1948. 286 p.
Aranyketrec : egy elmeosztály élete. Bp. 1957. 489 p.
Csavargás az Alpokban. Bp. 1958. 237 p.
Ideges emberek. Bp. 1966. 226 p.
Bolond világ. Bp. 1967. 533 p.
Semmelweiss és kora. Bp. 1967. 472 p.
Csineva 1-3. köt. Bp. 1968-1983. 1273 p.
Párizsi szalonok. Bp. 1969. 716 p.
A tudás útja. Bp. 1972 308 p.
Benedek Marcell. Bp. 1977. 668 p.
A gyógyítás gyógyítása. Orvosi, orvostörténeti tanulmányok. Bp. 1978. 434 p.
Az író lelke. Bp. 1978. 502 p.
Mandragóra. 1-2. köt. Bp. 1979. 705 p.
Szirt a habok közt. Bp. 1984. 429 p.
Az értelem dicsérete. Bp. 1987. 274 p.
Ady Endre szerelmei és házassága. Bp. 1991. 302 p.

Irodalom:

Karinthy Ferenc: Írószobám – Beszélgetés Benedek Istvánnal. In: Kortárs, 1977. 9. sz. pp. 1475-1485.
Wutka Tamás: Benedek István. Bp. 1990. 138 p.
Széll Kálmán – Szigetváry Ferenc – Szabó Lajosné: Az egészségügy története. Celld. 1996. p. 46.
Szállási Árpád: Benedek István (1915-1996), a kultúrtörténész orvosíró. In: Orvosi Hetilap, 2005. 46. sz. pp. 2369-2372.

N. T.