Kresznerics Ferenc-díj
KRESZNERICS FERENC-DÍJ
Celldömölk Város Önkormányzata Képviselőtestületének 31/2008. (X.31.) számú rendelete CELLDÖMÖLK VÁROS DÍSZPOLGÁRA cím, a CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT ÉRDEMÉREM, a CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT EMLÉKLAP, a KRESZNERICS FERENC DÍJ, valamint a NÍVÓ-DÍJ, alapításáról és adományozásának rendjéről
9. §.
Kresznerics Ferenc-díj
(1) Munkássága, életműve emlékének megőrzése céljából Celldömölk Város Önkormányzata Kresznerics Ferenc-díjat alapít.
(2) Celldömölk Város Önkormányzata díjat adományoz: a könyvtárügy, könyvterjesztés, a nyelvészet, a magyar kultúra és külföldi megismertetése, az oktatás, az egyházi élet és a tudomány területén maradandót alkotók részére.
(4) A Kresznerics Ferenc díjra vonatkozó kezdeményezéseket az 1. § (3) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek terjeszthetik fel.
(6) A díjat, amely egy plakett és díjazott nevére kiállított oklevél, a polgármester adja át, a díj átadására a Magyar Kultúra Napjához (január 22.) kapcsolódó ünnepségen kerül sor.
(7) A díjat a polgármester és a jegyző írják alá.
Díjazottak:
2023 - Dr. Györe Géza, Dr. Györéné Losoncz Andrea, Skriba Zsoltné
2022 - Fehér Tamás, Lenner Tibor
2021 - Gregorich Zsófia, Nagy Márta
2020 - Nagy Gábor, Pálné Horváth Mária
2019 - Pacskovszky József, Pacskovszky Zsolt
2018 - Molnár Gábor
2017 - Gulyásné Vass Veronika, Tulok Gabriella
2016 - Czuporné Hetényi Rita, Szabóné Kiss Ildikó
2015 - Lendvay Istvánné, Völgyi László
2014 - Ölbei Lívia, Szomju Lászlóné
2013 - Kovácsné Hegyi Edit, Dr. Németh S. Katalin
2012 - Dörnyei László, Dörnyei Lászlóné
2011 - Káldos Gyula, Németh Tibor
2010 - Esztergályos Jenő, Dr. Koltai Jenő
2009 - Nádasdy Lajos (1913-2014), Németh Lajos (1916-2015)
2023
DR. GYÖRE GÉZA (Bácskossuthfalva, 1957. jún. 10.)
könyvtáros, újságíró, szerkesztő, egyetemi docens
Dr. Györe Géza pedagógus családban született a Vajdaságban. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, gimnáziumban Szabadkán járt. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv, irodalom és Hungarológia Tanszéken szerzett könyvtárosi oklevelet. 2004-ben kezdte meg doktori tanulmányait a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában, majd 2010-ben szerzett doktori címet.
1979-ben kezdett dolgozni könyvtárosként a bácstopolyai Művelődési, Oktatási és Tájékoztatási Központ keretében működő Városi Könyvtárban. 1980-tól a Városi Könyvtár vezetőjévé nevezték ki. 1990-ben az intézmény Népkönyvtár Bácstopolya néven önállósodott, ahol igazgatóként tevékenykedett 1992-ig, amikor a jugoszláviai háborúk okozta helyzet miatt Magyarországra költözött.
1992 és 1993 között a horvátzsidányi ÁMK keretében működő általános iskolában tanított horvát nyelvet és vezette a Peresznyei Klubkönyvtárat. 1993 végén költözött Celldömölkre és helyezkedett el a Kresznerics Ferenc Könyvtárban olvasószolgálatos könyvtárosként. Az olvasószolgálatos feladatai mellett ő végezte az integrált elektronikus könyvtári rendszer tesztelését és ezen belül a helyismereti gyűjtemény állományának digitális feldolgozását is.
Az Új Kemenesalja helyi lap szerkesztőbizottságának tagja volt 1998-ig. A lap hasábjain számos írása jelent meg. Nagy számban született könyvismertető és könyvtárral kapcsolatos írása is. 1998 és 2001 között a Pauz–Westermann Kiadóban dolgozott tördelőszerkesztőként.
2001-től a Veszprémi – később Pannon – Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai és Pszichológiai Intézetében Pápán, majd Veszprémben kezdett dolgozni. 2012-től egyetemi adjunktusként folytatta oktatói tevékenységét. 2020-tól az Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Digitális Módszertani Intézetében kezdett dolgozni és 2021-ben egyetemi docensé nevezték ki. Eddig 92 tudományos munkája jelent meg, ebből 7 könyv. Publicisztikai írásai kb. 600 kéziratoldalt tesznek ki.
Több mint tíz éven keresztül volt az Új Kemenesalja tördelőszerkesztője, részt vett a Kemenesaljai ki kicsoda kötet írásában, összeállításában és a tördelését is ő végezte, ahogy más – Celldömölkhöz kötődő – kötetek nyomdai előkészítése is az ő nevéhez fűződik.
DR. GYÖRÉNÉ LOSONCZ ANDREA (Zenta, 1968. aug. 22.)
tanár, újságíró, szerkesztő
Dr. Györéné Losoncz Andrea 1968-ban született. Szülővárosa a vajdasági Magyarkanizsa, itt töltötte gyermekéveit is. Segédtanítói végzettségét Szabadkán szerezte, majd az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékén szerzett középiskolai magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet. A Veszprémi Egyetemen tanult, és szerzett szakvizsgát pedagógiai terapeuta szakon, később a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Könyvtártudományi Tanszékén Fejlesztő biblioterapeuta képesítést szerzett.
1990-től az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségében újságíróként és lektorként dolgozott, majd később szülővárosában a városi könyvtárban helyezkedett el. 1992-ben, a délszláv háború okozta helyzet miatt költözött Magyarországra.
Pedagógusi pályáját a horvátzsidányi ÁMK általános iskolájában kezdte, és Peresznyén horvát nyelvet és éneket tanított.
1993 végén költözött Celldömölkre, majd 1995 februárjától a Gáyer Gyula Általános Iskolában kezdte, majd az alsósági Berzsenyi Lénárd Általános Iskolában folytatta a tanítást. 1996-tól a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium magyartanára és könyvtárosa lett. 2010-2016-ig a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár közművelődési munkatársa volt, majd 2016-tól a Csöglei Általános Iskola magyar nyelv- és irodalom tanára.
1995-től alkalmanként már publikált az Új Kemenesalja hasábjain. 2007-től 2022-ig az Új Kemenesalja felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Alapító tagja volt a Dukai Takács Judit Játékszín Alapítványnak.
A terápiás szakirányokat felhasználva szabadidős foglalkozásokat szervezett kiscsoportos közösségeknek, valamint iskolán kívüli, felzárkóztatást segítő táborok, foglalkozások lebonyolítását végezte. Az igényesebb kultúra iránt érdeklődőknek irodalmi műveket feldolgozó olvasóklubot, valamint art filmeket elemző filmklubot vezetett.
SKRIBA ZSOLTNÉ (Celldömölk, 1961. ápr. 28.)
pedagógus, rajztanár
Skriba Zsoltné Szabó Annamária Jusztina a celldömölki gimnáziumban érettségizett, ahol Karádiné Pup Ilona tanárnő személye nagy hatással volt későbbi pályaválasztására.
A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte meg tanári diplomáját földrajz-rajz szakon. Nagy István és Dénes L. Szilveszter szakkörei, Katonáné Erdélyi Erzsébet Gyöngyi művésztanár szakmai támogatása nagyban segítette a szakmai fejlődését. Tanítási gyakorlatát, már az Alsósági Tagiskolában végezte, ahol 41 éve rajz-, földrajz tanár és osztályfőnök.
Tudását a Pécsi Janus Pannonius Egyetem művészeti tanszékén, valamint a Győri Vizuális műhely szakmai továbbképzésein frissítette. Mesterdiplomát is szerzett. Folyamatosan kereste a lehetőségeket a szakmai, módszertani kultúrájának folyamatos gazdagítására, az új ismeretek, technikák elsajátítására, a tanultak továbbadására.
Az alsósági tanári kar nagy tudású és szigorú kollégáinak meghatározó segítsége vezette pályája kezdetén. Az iskolában mindig a gyermekközpontú szemlélet volt előtérben, a közösség erősen összetartó volt. Pályafutása alatt már a 3. generációt tanítja a rajzművészet szépségeire. Az iskola arculatát meghatározó dekorációk nagy részét a rajzszakkörös tanulókkal együtt készítették, így otthonosabbá, színvonalasabbá téve az iskolai falait, rendezvényeit.
Számos általa felkészített diák szerepelt eredményesen országos, megyei művészettörténet versenyeken, rajzversenyeken, rajzpályázatokon. Az eredményes szereplés érdekében a rajz munkaközösséggel megszervezték a kistérségi rajzversenyt, melynek évtizedeken át az Alsósági Tagiskola volt a házigazdája.
Az alsósági intézmény mellett tanított a Celldömölki Városi Általános Iskolában, óraadóként a Szent Benedek Katolikus Általános Iskolában, valamint a Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. A járási, később kistérségi rajz munkaközösséggel először tagként, majd vezetőként évfolyamonkénti rajz feladatsorokat dolgoztak ki, melyek alapként szolgáltak az oktató-nevelő munkában. A fiatal kollégákat mindig segíti, szakmai kérdésekben bizalommal fordulnak hozzá.
2022
FEHÉR TAMÁS (Szombathely, 1937.06.30.)
a MÁV celldömölki vontatási főnökségének vezetője (1973-1995), helytörténész
Szombathelyen született 1937-ben. Édesapja Ostffyasszonyfa és Csönge községek körjegyzője volt, tanítói végzettségű édesanyja háztartásbeli. 1969-ben megnősült, és Celldömölkre költözött, azóta itt él.
1953-ban szerzett géplakatos szakképzettséget és a MÁV szombathelyi Járműjavító Üzemi Vállalatnál helyezkedett el. Ezután a celldömölki gimnáziumban levelező tagozaton érettségi vizsgát tett, majd a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen okleveles közlekedésmérnöki képesítést szerezett. Munkája során folyamatosan képezte magát, ezáltal sokoldalú vasúti gyakorlatra tett szert.
1973-ban kinevezték a MÁV celldömölki vontatási főnökségének vezetésére, mely feladatot 1995. 12. 31-i nyugállományba vonulásáig látta el. Irányítása alatt történt meg például a fűtőházi mozdonyszínek átépítése, a gőzvontatásról a dízel üzemre történő átállás, és vele együtt a műhelyi és az utazó személyzet átképzése. Közreműködött a vasúti járműszerelő tanműhely megépíttetése, valamint a vasúti járműszerelő szakmunkás- és szakközépiskolai gyakorlati képzés beindításában is.
Nyugdíjazása után a ság-hegyi családi szőlő-és borgazdasága korszerűsítését követően fiaival szakmai sikereket ért el a szőlőtermesztés, borkultúra fejlesztés keretein belül is.
A MÁV História Munkabizottságának 1984-től tagja, és ennek keretében tevékenyen közreműködött több muzeális értékű vasúti jármű megmentésében, és felújításában. Évtizedek óta kutatja Celldömölk vasutas múltját, a vasútnak a település fejlődésére gyakorolt hatását. Az 1980-as évek közepétől kezdve a Kemenesaljai Művelődési Központban több vasúttörténeti kiállítás rendezésében működött közre.
A celldömölki Honismereti Munkaközösségnek 1973-óta tagja, ahol elsősorban vasúttörténetet, és a Ság-hegy szőlő-és borkultúráját kutatta. Jelenleg a vasút Celldömölk fejlődésében betöltött szerepének írásbeli összeállításán dolgozik. A tanulmány első részéből készült előadás videója levetítésre került a „150 éves a vasút Celldömölkön” című évfordulós ünnepség keretében is.
DR. LENNER TIBOR (Celldömölk, 1966. március 2.)
tanszékvezető egyetemi docens
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden szerezte meg a földrajz-történelem szakos középiskolai tanári képesítést. Ezután visszatért Celldömölkre és a gimnázium tanára lett. Számos diákot készített fel érettségi vizsgára, tanulmányi versenyre, ahol tanítványai kiváló eredményeket értek el. 2002-től tanít a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. Az elmúlt két évtizedben egyetemi oktatóként segítette a hallgatók felkészülését a tanári életpályára és a tudományos diákköri megmérettetésekre.
1995-ben doktorált, majd 1999-ben PhD tudományos fokozatot szerzett földrajztudományból. Kutatási területe a városföldrajz, a települések alaprajzi fejlődése, a városmorfológia.
A tudás átadása mellett fontosnak tartja a rendszeres kutatómunkát, melyet maga is folyamatosan végez. Kollégájával, Csapó Tamással közösen dolgozták fel Budapest településmorfológáját, amit hamarosan követ majd a megyei jogú városokról írt könyvük.
2020-tól tölti be az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatói posztját. Munkája mellett a Történeti Földrajzi Közlemények című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja és a Településföldrajzi Tudományos Egyesület elnöke.
Az általa vezetett Földrajzi Tanszék 2018-ban kapcsolódott be a Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom című kötetének előkészítő munkájába. A Nemzeti Atlasz 196 oldalon, 300 térképpel és fényképpel segíti az érdeklődőket Magyarország természeti és társadalmi környezetének megismerésében. A kötetnek van helytörténeti vonatkozása is. A települési múlt című fejezetben, a „települések közelről a 18. században” című résznél Kiscell térképét ő készítette a munkatársaival.
Lenner Tibor három évtizede tagja a celldömölki Honismereti Munkaközösségnek, amelytől sok ösztönzést kapott celldömölki kutatásaihoz.
2021
GREGORICH ZSÓFIA (Celldömölk, 1981. április 17.)
előadóművész, zenetanár
Gregorich Zsófia 1990-ben kezdett el zeneiskolába járni és csellón tanulni. Tanára Orosz Sándor volt. Miatta választotta később a zenetanári pályát. A gimnáziumi évei közben döntötte el, hogy művészeti középiskolában folytatja tanulmányait. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi képzésén Janzsó Ildikó kezei alatt vált csellótanárrá.
Már gyermekkorától kezdve vonzotta a népzene. Szülei alapítói és 40 éve vezetői az Ostffyasszonyfai Citera és Népdalkörnek. Zsófia is számtalan fellépésen szerepelt velük. 2003-tól tanít a celldömölki Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskolában. Kezdetben csellón, majd később klasszikus gitáron is megkezdte a tanítást. 2009-ben klasszikus gitár előadóművészi diplomát szerezett a Szegedi Tudományegyetemen.
A zeneóvodai feladatait Süle Ferenctől kapta meg, melyet azóta már a bölcsődésekre is kiterjesztett. Számos kurzuson vett részt: tanult Kokas Klárától zenepedagógiát, Lázár Katalintól korai zenei nevelés ismereteket. Kóka Rozáliától népzenei tapasztalatokra tett szert és zeneterapeuta képzést is végzett.
A bölcsődei és óvodai korosztállyal való foglalkozások során a legfontosabbnak a korai zenei nevelést és a népzenei kincs megismertetését tartja, hogy később az igényes zene felé lehessen terelni a gyermekeket.
Megalapította a Gombolyag zenekart. Saját együttese mellett játszott a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarban, a Sárvári Koncert Fúvószenekarban,a Cello Molto és az Ómuzsika együttesben. „Döcögtető” néven baba-mama foglalkozásokat is tart, ahol népdalokat, népi mondókákat tanít.
7 éve Nagy Péter István invitálására csatlakozott a Soltis Lajos Színházhoz. Azóta számos színdarabban tűnt fel testvéreivel. Szép eredményekkel szerepelt zenei versenyeken, és számos díjat kapott színpadi zenei munkájáért is. Zsófia rendszeres fellépője a városi rendezvényeknek. Találkozhatunk vele kiállítás megnyitón, fesztiválon, Mikulás-műsorban, és télbúcsúztatón is.
NAGY MÁRTA (Sárvár, 1950. február 25.)
pedagógus, a Tücsök Bábcsoport vezetője
Nagy Márta tanítói oklevelét Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanítóképző Főiskolán szerezte. Pályáját Porpácon kezdte, ott alakította meg első bábcsoportját. 1972-től Csényében folytatta a tanítást és a bábozást.
Folyamatosan képezte magát. Olyan kiváló szakemberektől tanult, mint Kós Lajos, a pécsi Bóbita Bábszínház alapítója, Koós Iván bábtervező művész, Montágh Imre, beszédtechnika tanár. Sokat jelentett számára a Vas Megyei Művelődési Intézet munkatársainak Nagy Katalinnak, Császár Erikának, és Pető Ferencnek a támogatása is.
1980 őszén költözött férjével Celldömölkre. Itt alapította meg a Tücsök Bábcsoportot, amellyel számos megyei, regionális és országos versenyen kaptak díjakat kiemelkedő teljesítményük elismeréseként. A csoport két alkalommal került képernyőre a Magyar Televízió vetélkedőjében. Ezen alkalmakon munkáját Gabnai Katalin is segítette dramatikus játékokkal.
Az évek során számos előadást valósítottak meg. 2015-ben fellépési rekordot értek el, több mint 50 előadást tartottak Vas megye kis településein, eldugott „falvaiban”. A csoport többször vendégszerepelt Celldömölk testvérvárosában az olaszországi Pagnaccoban, de Szlovákiában és Ausztriában is megmutathatta igényes bábelőadásait. Nagy Márta nevéhez fűződik az Ultraviolák Bábcsoport is, amelyben a középiskolástól a nyugdíjasig előfordul minden korosztály.
Pályája egyik fontos része, hogy az Apáczai Kiadónak munkafüzeteket, társasjátékokat, bábjátékos könyvet, osztályfőnöki órákhoz segédkönyvet készített és műsorokat állított össze. 2012-es nyugdíjazásakor csak a tanítást fejezte be, azóta is sikerre viszi a bábcsoportokat, rendszeresen fut, heti háromszor pedig tornát is tart. Munkájának elismeréseként számtalan rangos díjjal és miniszteri dicsérettel jutalmazták.
2020
NAGY GÁBOR (Sárvár, 1953. december 3.)
művelődésszervező, színházigazgató
Nagy Gábor végzettsége alapján népművelő, diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. 1973 óta foglalkozik a színjátszással, több színkör, színtársulat alapítója, színésze. 1980-ban alapította a Sitkei Színkört, amely a 2001 óta létező Soltis Lajos Színház jogelődje.
Az idén 40 éves színház motorja: színházat szervez, színdarabot rendez, színészeket képez. A Soltis Lajos Színház Nagy Gábor vezetésével különleges egységgé nőtte ki magát, valahol az amatőr, az alternatív és a kőszínházak határvidékén működik. Igazgatóként társulata egy részét kulturális szakemberként foglalkoztatja, nagyobbik részét pedig közösségteremtő és közösségmegtartó erejével vonzza be. Vezetésével a Soltis Lajos Színház a pécsi székhelyű Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola telephelyévé vált, tavaly szeptemberben negyedik tanévüket kezdték meg, 46 növendékkel és oktatói gárdájukkal tevékenykednek a művészeti nevelés területén. A gyerekeket, általános és középiskolásokat is megszólítva stúdióban tanítják őket a színpadra állni.
Szívügye a színházcsinálás. Ő az a színházi ember, aki nélkül elképzelhetetlen a celldömölki és a Vas megyei színjátszás. Társulatával a magyar kultúra követei határainkon túl is, Erdélyben és Kárpátalján, vezetésével nemzetközi fesztiválokon mutatkozhattak be a soltisosok, s vitték hírét Celldömölknek is.
A színház társulata, színészei és rendezői sorra nyerik az amatőr szféra fesztiváldíjait. 2019-ben 146 saját előadást mutattak be közel 20 ezer nézőnek, Celldömölkön 54 előadást, külföldön 25 előadás tartottak. A színházszerető közönség számára öt premierjük volt tavaly, közöttük a celldömölki ihletésű és vonatkozású Szeretünk téged, Odó!
Fesztiválokat, találkozókat, táborokat szervez a közösségével, idejét és erejét nem kímélve. Jó kedély, játékosság, szakmai tudás és alázat jellemzi színpadon és színpadon túl, mindennapi életében. Megbízható munkájával, bölcs személyiségével kivívta mindenkori társai, szűkebb és tágabb közössége elismerését. Jövőre lesz 20 éve, hogy az idén négy évtizede általa alapított színház Celldömölkre költözött, s adott a városunknak egy olyan új színfoltot, mely ma már nélkülözhetetlen számunkra. Celldömölk elképzelhetetlen a Soltis Lajos Színház nélkül, a Soltis színház elképzelhetetlen Nagy Gábor nélkül.
PÁLNÉ HORVÁTH MÁRIA (Celldömölk, 1963. március 12.)
művelődésszervező, a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója
Pálné Horváth Mária a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár és népművelés szakos diplomát, majd a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem FEEFI művelődési-felnőttképzési menedzser szakán egyetemi diplomát szerzett. 1984 óta a Kemenesaljai Művelődési Központban dolgozik népművelőként. 1993-tól töltötte be a művelődési központ intézményvezetői posztját, majd a Kresznerics Ferenc Könyvtárral való összevonása után az egyesített intézmény igazgatója.
Hivatástudata, a közművelődési szakma iránti elkötelezettsége kiemelkedő. Szakmai tevékenységéhez és vezetői munkájához szükséges készségeket folyamatosan fejleszti. Az igazgatása alatt álló intézményben kiváló csapatmunkát alakított ki, az intézményt a 21. századi kihívásoknak megfelelően info-kulturális központtá alakította át, központi szerepet tölt be a térség kulturális életében. Intézményvezetőként jó kapcsolatot ápol a térség többi településein működő kulturális egyesületekkel, közművelődési intézményekkel. Segíti a térség közművelődési színtereinek munkáját, számíthatnak módszertani segítségére.
Celldömölk kulturális, közösségi életében számos hagyományteremtő rendezvény, fesztivál megálmodója és megvalósítója. Az intézményben működő civil szervezetek, klubok, szakkörök segítője, tanácsadója, foglalkozások szervezője. A programok, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában a kreativitás mellett rendkívüli precizitás is jellemzi, végtelen türelemmel, higgadtan oldja meg a lehetetlennek látszó feladatokat is. Tapasztalatával, reális és gyakorlatias gondolkodásával, együttműködő hozzáállásával minden helyzetre talál megoldást. A népművelés hagyományainak ápolása mellett menedzseri tevékenységet fejt ki az intézmény érdekében, amelyet sikeres pályázatok sora bizonyít. Intézményvezetőként meghatározó szerepet tölt be Celldömölk és Kemenesalja arculatának és jövőképének kialakításában. Munkásságával nagymértékben hozzájárul közösségünk kulturális identitástudatának megőrzéséhez.
Szakavatottan irányítja és felügyeli a városi médiumok, a TV-Cell és az Új Kemenesalja működését. Hivatása gyakorlása mellett különböző civil szervezetekben végez tevékenységet, ahol programokat, jótékonysági akciókat, társadalmi eseményeket szervez.
2019
PACSKOVSZKY JÓZSEF (Celldömölk, 1961. április 25.)
filmrendező és forgatókönyvíró
Az érettségit követően 1980-ban felvételt nyert a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre, ahol öt évvel később diplomázott, majd ezt követően jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Film- és televíziórendezői szakon végzett 1989-ben. Olyan kiváló tanárok keze alatt képezte magát, mint Szabó István, Makk Károly és Gazdag Gyula. Főiskolai vizsgafilmje több díjat is nyert - az alkotás „Sellő félig a habokból” címet kapta.
Első önálló rendezésére 1994-ben került sor. Az „Esti Kornél csodálatos utazása” című film Kosztolányi Dezső novellái nyomán készült el. 1995 és 1999 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd megrendezte az „Ég velünk!” című filmdrámát, melyet 2005-ben mutattak be a hazai mozik. Hajdú Szabolcs nagy port kavart Bibliothéque Pascal című filmjén is dolgozott, majd megrendezte "A vágyakozás napjai" (2010) című filmdrámát.
A rendező legfrissebb alkotása A tökéletes gyilkos” című thriller, mely testvérével, Pacskovszky Zsolt dramaturggal közös munkájuk. Alkotói tevékenységét több jelentős szakmai díjjal ismerték el.
2012-ben „Doctor of Liberal Arts” fokozatot nyert el a Színház és Filmművészeti Egyetemen. 2013-2014 között film és médiaoktató volt a Zsigmond Király Főiskolán. 2014-2015 között főállású Senior Lecturer in Filmmaking volt a Bournemouth University Media School-ban, ahol angol nyelven tanított filmkészítést. 2017-2018-ban óraadó volt a Pázmány egyetemen. A Budapesti Metropolitan Egyetemen 2017 őszétől tanít főállású oktatóként.
Pacskovszky József gazdag szakmai munkája és számos elfoglaltsága mellett mindig szakít időt arra, hogy hazalátogasson szülővárosába, és segítse a helyi kulturális élet tartalmasabbá tételét. A Berzsenyi Dániel Gimnázium 70-es évek diáknapjainak rendezője, a Szikra Mozi törzslátogató diákja. Napjainkban is állandó vendége és szakértője a művelődési központ által szervezett rendezvényeknek: vetítések, közönségtalálkozó, TOTAL-PLAN független filmesek fesztiválja.
PACSKOVSZKY ZSOLT (Celldömölk, 1968. február 15.)
forgatókönyvíró, fordító, író
1968-ban született Celldömölkön. Francia nyelv és irodalom szakos tanulmányait az ELTE-n és Brüsszelben végezte. Az 1990-es években három felnőtteknek szóló prózakötete jelent meg, több írásából film, illetve hangjáték készült. Említhetjük a „Záróra” című novelláskötetet 1995-ből, az „Intim” című levélregényt 1998-ból, és a „Moribond” című „regényfilmet” szintén 1998-ból. A Lélekdoki sorozat és a remélhetőleg sorozattá váló Álomrendőrség kiskamaszoknak szóló irodalom. A Móra kiadó fiataloknak szánt Tabu-sorozatában jelent meg a „Szabadesés” című regény, melynek helyszíne Celldömölk. Mintegy harminc francia nyelven íródott regényt, színdarabot fordított magyarra. Timothée de Fombelle Ágrólszakadt Tóbiás-sorozatának első kötetéért (A számkivetett) két jelentős díjat is kapott. Szenvedélye, a foci mellett a francia kultúra szerelmese, de mivel a magyar nyelvet izgalmasabbnak tartja a franciánál, Budapesten él; fantáziája segít neki abban, hogy az ablakából ellásson az Eiffel-toronyig.
Többször dolgozott együtt testvérével, Pacskovszky Józseffel, akivel a „Nő kutyával és holddal” az első közösen írt regényük.
Pacskovszky Zsolt valamikor a 80-as években, celli gimnazistaként elhatározta, hogy abc-rendben haladva végigolvassa a városi könyvtár gyűjteményét. Három szerzőt „A”-val, hármat „B”-vel, és így tovább. A „W”-vel gondjai voltak, de az biztos, hogy így ismerkedett meg például Camus-vel. Ha valaki netán a mai gimnazisták közül tenne hasonló elhatározást, a Kresznerics könyvtár polcain a „P”-nél több Pacskovszky-kötetet is talál.
Pacskovszky Zsolt íróként és dramaturgként is rendszeresen megfordul a művelődési központban. A Kresznerics Ferenc Könyvtár író-olvasó találkozóin és az Art Mozi filmes rendezvényein találkozhatnak vele a celldömölkiek.
Írásaiban gyakran idézi meg szülővárosához kötődő emlékeit: „Egy kis városban születtem. Kiskoromban még óriásinak tűnt, titkokkal telinek, és 3 ft-ba került egy kétgombócos fagyi. Szerettem ott élni. A suliban Pacsi volt a becenevem, a helyi serdülő focicsapatban viszont kis Pacsi, mert az ifi csapatban volt egy nagy Pacsi is, a bátyám. Gyerekkoromban a focipálya mellett a könyvtár volt a kedvenc helyem. Imádtam a könyvek friss vagy ódon papírillatát és faltam őket, egyiket a másik után, hogy továbbra is kalandosnak álmodjam az életem.”
2018
MOLNÁR GÁBOR (Celldömölk, 1948. november 10.)
nyugalmazott kulturális- és sportszakreferens
Molnár Gábor Alsóságon született, az akkori fiúiskolába járt általános iskolába, majd a celldömölki gimnáziumban érettségizett. A humán területek vonzották, így a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát könyvtár–népművelés szakon 1970-ben. Pápán kezdett el dolgozni területi módszertani könyvtárosként, majd a sorkatonai szolgálata következett.
1973-tól egészen nyugdíjazásáig Celldömölk közművelődésében, oktatási és sportéletében dolgozott különböző területeken. Előbb a Kemenesaljai Művelődési Központban volt művészeti előadó, a művészeti csoportokat gondozta. 1974 szeptemberében került a Celldömölki Járási Hivatalba általános közművelődési felügyelőként. 1974 és 1978 között levelező tagozaton végezte el a történelem–ének szakot, és szerzett tanári diplomát. Közben járási hivatalnokként a Szombathelyi Tanárképző Főiskola megbízásából mentori feladatokat látott el.
1979 szeptemberétől 1990 októberéig, az önkormányzat megalakulásáig művelődési osztályvezetőként dolgozott, felelve a közművelődési, oktatási, egészségügyi és sportélethez kapcsolódó feladatokért. Az önkormányzati igazgatás kialakításától 2006-ban történt nyugdíjba vonulásáig oktatási, közművelődési, ifjúsági és sportszakreferensi feladatokat látott el, hivatalból tagja volt a városi lap, az Új Kemenesalja szerkesztősségének.
Tevékenysége központjában az oktatás és közművelődés szervezése és igazgatása mellett szellemi örökségünk, a magyar kultúra ápolása állt és áll napjainkig, hiszen a városi kulturális élettel nyugdíjasként is aktív kapcsolata van.
1970 óta tagja a Liszt Ferenc Vegyeskarnak. Alapítóként napjainkban is részt vesz a Honismereti Munkaközösség munkájában, tagja volt a városi irodalmi színpadnak. Közreműködött a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, a Vas Megyei Kiss Gyula Kulturális Egyesület, a TIT Vas Megyei Egyesülete tevékenységében, a civil szervezetek támogatójaként és rendezvényeiken való közreműködőként. Munkája a hivatása volt, felkészültsége, a kultúra iránti elkötelezettsége példaértékű.
2017
GULYÁSNÉ VASS VERONIKA (Celldömölk, 1976. október 11.)
pedagógus
Gyermekkorától kezdve tudatosan magyartanárnak készült. Művelődésszervező és magyartanári diplomáját 1999-ben a Berzsenyi Dániel Főiskolán szerezte, később egyetemi kiegészítő szakot is végzett. Művelődésszervezői gyakorlatát a Duna TV-nél végezte, ahol a média világa is megragadta. Először az Apáczai Kiadónál dolgozott a Szivárvány című gyermekújság szerkesztőjeként. Tanári pályáját Győrváron kezdte, majd Varga László igazgató hívására visszatért Celldömölre, a műszaki szakképző iskolába. Később a Berzsenyi gimnáziumban is tanított.
Jelenleg a Celldömölki Városi Általános Iskola tanára, felsőbb évfolyamokon. Munkájában ugyanúgy nagy szerepe van a diákok felzárkóztatásában, mint a tehetséggondozásban. Tanítványai kiemelkedő sikereket értek el szakmai versenyeken. Dolgozott az önkormányzati lap, az Új Kemenesalja újságírójaként, valamint TV-Cell szerkesztőjeként is, ahol leginkább a sportközvetítések területén érezte otthon magát. Később a televízió ügyvezetője is volt. Tagja a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvár alkalmi versmondó körének. Középiskolás korától rendszeresen lép fel rendezvényeken, vagy értékeli zsűritagként a következő generációk szavalatait. A városi rendezvények közismert moderátora. Derűs, harmonikus, folyamatos megújulásra kész személyiség, aki pozitív hatással van környezetére.
TULOK GABRIELA (Celldömölk, 1968. november 16.)
a celldömölki polgármesteri hivatal oktatási és kulturális szakreferense
1991-ben szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakos tanári diplomát a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Pedagógusi pályáját a celldömölki Gayer Gyula Általános Iskolában kezdte. A tanári oktató-nevelő munka mellett dolgozott ifjúsági referensként az önkormányzatnál, vezette a Berzsenyi Asztaltársaság ifjúsági csoportját a Kresznerics Ferenc Könyvtárban, és művészeti vezetője volt a KMK tánccsoportjának.
1997-től az Új Kemenesalja újság és a Városi Televízió munkatársa volt. 2001-ben újságírói oklevelet szerzett. Tíz év után a pedagógusi pályát otthagyva lett főállású „sajtómunkás”. Az Új Kemenesalja főszerkesztője, a Vas Népe újságírója és a Városi Televízió szerkesztője volt.
2007-től dolgozik a közigazgatásban, előbb a Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása munkaszervezeténél, 2011-től Celldömölk Város Önkormányzata hivatalánál. Munkája során felügyeli és segíti Celldömölk Város Önkormányzata oktatási és kulturális intézményeinek szakmai tevékenységét, valamint a helyi média működését. Menedzseli a város idegenforgalmi és turisztikai értékeit és lehetőségeit. Szervezi a polgármesteri hivatal ünnepségeit, jeles napokhoz kapcsolódó megemlékezéseit, műsorait. Helyettesként anyakönyvvezetői feladatokat is ellát. Szabadidejében különböző civil szervezetekben tevékenykedik, ahol programokat, jótékonysági akciókat, társadalmi eseményeket szervez. Munkáját igényesség, alaposság és céltudatosság jellemzi. Határozott egyéniség és jó csapatjátékos, akire mindig számíthatnak társai.
2016
CZUPORNÉ HETÉNYI RITA (Celldömölk, 1975. december 13.)
pedagógus
Ifjú kora óta elkötelezett a magyar nyelv iránt. Gimnazistaként az Édes Anyanyelvünk verseny győztese lett, mely esemény meghatározó szerepet töltött be pályaválasztásában. 1999-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett hittan tanári diplomát.
Tanulmányai után hazatért szülővárosába. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban és a Szent Benedek Katolikus Általános Iskolában kezdett tanítani. Jelenleg is a Szent Benedek iskola pedagógusa, osztályfőnökként vesz részt az iskola életének szervezésében. Megnyerő kedvességgel, őszinte szeretettel szól a gyermekekhez, szülőkhöz, kollégákhoz.
A mindennapok során a magyar nyelv és irodalom tanáraként óráit érdekessé, változatossá teszi módszertani gazdagsága, türelme, gyermekszeretete. Gondosan, lelkiismeretesen készíti tanítványait az anyanyelvi versenyekre. Az iskola irodalmi színpadának lelkes vezetője, a családi napok aktív szervezője. Vezetésével az iskola csoportjai részt vesznek a városi és a Karitász által szervezett rendezvényeken.
Szabadidejében a Mária Rádió számára készít riportokat. Celldömölk és térsége lakói ismerik a „Gyógyító kiáltás” „Köztünk élő keresztények” „Hivatások Celldömölkön” interjúsorozatait, melyekben olyan embereket szólaltat meg, akik munkájukkal, hivatásukkal elkötelezettségükkel, személyes példát adhatnak.
SZABÓNÉ KISS ILDIKÓ (Celldömölk, 1961. auugusztus 19.)
pedagógus
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakos diplomát. Magyartanárként 32 éve végzi magas színvonalon munkáját az alsósági iskolában. Fáradtságot nem ismerve oktatja, neveli a jövő nemzedékét. Egyaránt szívesen foglalkozik a felzárkóztatásra szoruló tanulókkal és a tehetséges gyermekekkel. Generációkkal szerettette meg a magyar és a világirodalom remekműveit. Vallja, hogy egy szépen tolmácsolt prózai mű vagy vers előadónak és közönségnek egyaránt sikerélményt adhat.
Tanítványai sikeresen szerepelnek a megye és a térség rangos versmondó versenyein, a Kazinczyról elnevezett szépkiejtési versenyeken. Lelkes támogatója lett az „Együtt Szaval a Nemzet” kezdeményezésnek. A szép és helyes magyar beszéd iránti igényt igyekszik tanítványaiba plántálni, és következetesen el is várja tőlük, hogy szép kiejtéssel, érthetően fejezzék ki magukat a mindennapokban is. Ebben maga is példát mutat. Tanítványai elsajátítják tőle az irodalmi és nyelvészeti ismeretek alapjait, amit az olvasásra biztatással, saját példájával, egyénre és közösségre ható egyéniségével ér el.
Az alsósági iskolába kerülése óta, különösen igazgatóhelyettesi és tagintézmény-vezetői megbízatása óta fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a falu hagyományait megőrizze, illetve híres szülötteinek emlékét ápolja. Ennek példája Berzsenyi Lénárd hagyatékának gondozása, Kresznerics Ferenc munkásságának megismerése és megismertetése. Igazi lokálpatriótaként szívén viseli a városrész és az iskola sorsát, és mindent elkövet azért, hogy ez az intézmény a falu lelke és szellemi bázisa legyen.
2015
LENDVAY ISTVÁNNÉ
nyugdíjas pedagógus
Celldömölkön 1952. január 10-én született. Amália Alsóságon járt általános iskolába, középiskolaként közgazdasági szakközépiskolát választott. Képesítés nélküli nevelőként dolgozott, amikor beiratkozott a Pécsi Tanárképző Főiskolára, ahol 1976-ban magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett. Hazajött Celldömölkre tanítani. Előbb egykori iskolájában, Alsóságon helyezkedett el, ahol egykori pedagógusai lettek a tanárkollégái. Közben családot alapított, férjével két fiút neveltek fel. 1982-től az akkori Gáyer Gyula Általános Iskolában tanított, majd 2000-től a Szent Benedek Katolikus Általános Iskola pedagógusa.
Tanári tevékenysége központjában legfőbb szellemi kulturális örökségünk, a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelemtudomány ápolása áll. Tanítványai nem csak a szép beszédet, kifejező előadásmódot tanulták, tanulják meg tőle, de az irodalmi és nyelvészeti ismeretek alapjait is tőle sajátítják el. Mindezt az olvasásra biztatással, saját példájával, egyénre és közösségre ható egyéniségével éri el. Évtizedek alatt gyermekek sorát készítette fel szavaló, irodalmi és nyelvészeti helyi, régiós és országos versenyekre, melyeken eredményesen szerepelnek.
Már gyermekként, az alsósági iskola tanulójaként, Zongor Ferenc igazgató úr iránymutatásával, szívesen foglalkozott helytörténettel, honismerettel. Az akkori honismereti szakkörösök fedezték fel a temetői sírkövek tisztítása közben az alsósági tudós pap, Kresznerics Ferenc síremlékét. Közel három évtizede vesz részt a 2014-ben Pro Urbe Celldömölk Díjjal kitüntetett Honismereti munkaközösség munkájában, 2012 óta a csoport vezetőjeként. Tagja a Vas Megyei Honismereti Egyesületnek, a szervezet főtitkári funkcióit is ellátja.
VÖLGYI LÁSZLÓ
nyugdíjas pedagógus, újságíró
1940. augusztus 11-én született Kőszegen. Zala megyében töltötte gyermekkora első éveit, nyolcadik osztályos kora óta él Celldömölkön. A gimnáziumi érettségi után a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben szerzett diplomát 1962-ben. Már gimnazistaként, majd főiskolásként is sportolt, valamint több sportágból versenybírói vizsgát tett, edzői képesítést szerzett. Az alsósági iskola tanítójaként munka mellett iratkozott be a Pécsi Tanárképző Főiskolára, ahol testnevelés szakos tanárként diplomázott. A tehetséges tanítványait országszerte versenyekre vitte, és a kevésbé tehetségesekből is kihozta a maximumot. A városi sportegyesület atlétaedzőjeként sok gyermeket és fiatalt nevelt a sport szeretetére. Feleségével, akivel két leányt neveltek fel, közös nevelőtestületben dolgoztak.
Már pedagógusként foglalkozott az újságírással, a Diáksport című lapot szerkesztette és írta, majd a diákönkormányzatot vezető tanárként a tanulókkal kiadták a Diákszó című lapot. 1991-től 17 éven át városunk lapja, az Új Kemenesalja szerkesztőbizottsági tagja volt. 12 éven át dolgozott a Vas Népe külsős munkatársaként. Újságíróként és fotósként Celldömölk mindennapjait örökítette meg magas szakmai tudással, kitartó lelkesedéssel és sajátos látásmóddal, humorral. Tárgyilagos és szakszerű tudósításaival, kitűnő interjúival, publicisztikáival örvendeztette meg az újságolvasó közönséget. Rendszeresen megjelenő jegyzeteit még ma is hiányolják az olvasók, ugyanúgy, mint közkedvelt keresztrejtvényeit. Fotói a kor követelményeinek megfelelve előbb papírképek, majd digitális feldolgozásúak voltak, de minden esetben a lényeget megragadva tárta az újságolvasók elé a képben megörökített valóságot.
2014
ÖLBEI LÍVIA
újságíró
Ölbei Lívia már gyermekkorában megismerte a tudós pap, Kresznerics Ferenc munkásságát. Alsóságon járta ki az általános iskolát, a gimnáziumot is szülővárosában végezte. A magyar mellett az orosz nyelv is érdekelte, így már nyolcadik osztályos korában országos első helyezést ért el orosz nyelvből a csapattársaival. Tanári főiskolai diplomáját is magyar-orosz szakon szerezte Szombathelyen.
Gimnazista kora óta foglalkoztatta az újságírás, így diplomaszerzés után a megyei napilapnál, a Vas Népénél lett újságíró, majd gyakorló újságíróként szerzett szakmai végzettséget. Később szlavisztikából bölcsészdiplomát szerzett. Írásai rendszeresen jelennek meg az Ellenfény című színházi és kortárstánc- folyóiratban, 2013 óta tagja a Színházi Kritikusok Céhének.
A Vas Népe háromszoros Nívó-díjas újságírójaként szerkeszti a kultúra-oldalakat, a megyei kulturális élet igaz ismerője. Kitűnő interjúival, kritikáival, publicisztikáival örvendezteti meg rendszeresen az újságolvasó közönséget. A színház szerelmeseként élményszerű írásai jelennek meg a celldömölki Soltis Lajos Színházról is. Celldömölk város oldalának gazdájaként felkészült krónikása a napi történéseknek.
SZOMJU LÁSZLÓNÉ
nyugdíjas könyvtáros
Szomju Lászlóné Éva gyermekkorát családjával Nemeskocsban töltötte. Középiskolaként közgazdasági technikumot választott, mely mellett bolti eladói minősítést is szerzett. Levelezőn végezte el Szombathelyen a népművelő-könyvár szakot, majd később magyar szakos tanári oklevelet is szerzett. 1968-ban kötött házassága után költöztek Celldömölkre, férjével két fiukat nevelték fel.
Elsőként a celldömölki szövetkezeti könyvesboltban helyezkedett el, mely üzletre a vevők egyfajta „irodalmi szalonként” tekintettek. A könyv, az irodalom, a magyar nyelv és az emberek szeretete vonzotta a könyvtárba, ahol 1964-től egészen nyugdíjba vonulásáig, 2005-ig dolgozott.
Munkája a hivatása is volt. Gyerekkönyvtárosként először a kicsikkel ismertette meg a könyveket. A könyvtár új épületbe költözésével azonban új feladatot kapott: szakmai tudását, emberi értékeit az olvasószolgálat vezetőjeként kamatoztathatta. Tapasztalata, kivételes egyénisége áthatotta az intézményt. A katalógusrendszer építésével, a könyvtárközi kölcsönzés szervezésével segítette az olvasókat a könyvek birodalmában eligazodni.
Ugyanolyan fontosnak tartotta könyvtárosként, pedagógusként foglalkozni a könyvtár szakos főiskolai hallgatókkal, mint gondos munkával igényes könyvállományt kialakítani. A könyvtár és az olvasók szeretete és tisztelete vezérelte munkája során. Önkéntes vállalása, hogy rendbe tegye a celldömölki evangélikus egyházközség gyülekezeti könyvtárát.
2013
KOVÁCSNÉ HEGYI EDIT
pedagógus
Sokféle bölcsész létezik a nagyvilágban. Kovácsné Hegyi Edit azon bölcsészek közé tartozik, aki minden iránt érdeklődik, ami irodalom, nyelv, nyelvészet, s a hozzájuk kapcsolódó tudományok. Tanít, véleményt alkot, aktívan részt vesz e területeket érintő közösségi életben.
„Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség” - Kölcsey Ferenc gondolatának eleget téve képezi folyamatosan önmagát, és oktatja a magyar nyelv ismeretére, neveli a magyar nyelv szeretetére tanítványait.
Kovácsné Hegyi Edit 1958. május 23-án született Celldömölkön. Magyar nyelv és irodalom – orosz nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanári diplomáját 1981-ben szerezte meg a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Első munkahelye a bobai óvoda volt, majd a kenyeri általános iskolába került. A Gáyer Gyula Általános Iskolában 1985-ben kezdett tanítani, ahol – most már jogutódként a Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményben – napjainkig folyamatos a munkaviszonya.
Pedagógusként munkájának eredményességéhez legfontosabb feladatának a tanulók feltétel nélküli elfogadását, az egyéni képességfejlesztést és oktatást tartja. Az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektet a gyermekek érdeklődésének megfelelő szabadidős tevékenységek megszervezésére és legfontosabbnak az életkornak megfelelő tananyag elsajátítását tartja.
Pedagógusi tevékenysége központjában legfőbb szellemi kulturális örökségünk, a magyar nyelv és irodalom ápolása áll. Tanítványai nem csak a szép beszédet, kifejező előadásmódot tanulták meg tőle, de az irodalmi és nyelvészeti ismereteik alapját is tőle sajátították el. Mindezt az olvasásra biztatással, saját példájával, egyénre és közösségre egyaránt ható egyéniségével érte el. Évtizedek alatt gyermekek sorát készítette fel szavaló, irodalmi és nyelvészeti versenyekre, melyeken eredményesen szerepeltek.
DR. NÉMETH S. KATALIN
irodalomtörténész, könyvtáros, az irodalomtudomány kandidátusa
Celldömölkön született 1950. július 24-én. Középiskolai tanulmányait a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte, ahol édesapja, a 2009-ben Kresznerics Ferenc-díjban részesült Németh Lajos tanár úr igazgató-helyettesként tanított. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1973-ban szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet. Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 1973-tól 1977-ig tudományos munkatársként dolgozott, majd a nemzeti könyvtár Olvasó- és Tájékoztató Szolgálatának 1977 és 1983 között előbb tudományos munkatársa, majd bibliográfiai csoportvezetője. 1979-ben szerzett doktori címet. 1983-tól 1986-ig az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Kara Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének aspiránsa volt. 1986-tól egészen 2007-es nyugdíjazásáig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Könyvtára (közismert néven: Eötvös Könyvtár) vezetője volt.
1980 és 1988 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottsága Reneszánsz és Barokk Munkabizottságának titkáraként tevékenykedett. 1988-ban szerezte meg az irodalomtudomány kandidátusa tudományos minősítést "Protestáns erdélyi irodalom a XVIII. század közepén. Bethlen Kata és irodalmi környezete" című, 331 oldalas értekezésével. A Magvető és az Európa Kiadó külső lektora, az Új Magyar Irodalmi Lexikon 18. századi korszakszerkesztője és a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon munkatársa.
Kutatási területe: a 17-18. század magyar irodalom- és művelődéstörténete, valamint hungarikakutatással, elsősorban a korabeli útleírás- és emlékirat-irodalom vizsgálatával illetve a magyar-német művelődéstörténeti kapcsolatokkal foglalkozik.
Talán legjelentősebb eredménye a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek magyar és magyar vonatkozású nyomtatványainak jegyzéke, amely 1993-ban jelent meg 3 kötetben közel ezer oldal terjedelemben, a müncheni Saur Verlag gondozásában "Ungarische Drucke und Hungarica" címmel. A 2359 tételt tartalmazó monumentális gyűjtemény jelentőségét mutatja, hogy München-London-New York-Párizs megjelenési hely impresszummal látott napvilágot.
Pályafutása során mindig szorosan kötődött szülőhelyéhez: családi kapcsolatán kívül is bekapcsolódott az alma mater, a városi könyvtár és Celldömölk város kulturális vérkeringésébe.
2012
DÖRNYEI LÁSZLÓ
nyugdíjas pedagógus, tankönyvszerző
1945. július 22-én született Sárváron. Életének meghatározó tényezője, hogy Vas megye szülötte. Egész élete, életútja, életműve a megyéhez köti.
Pécsett szerezte meg magyar-orosz szakos diplomáját. Ezt megelőzően teljesen más munkakörben dolgozott Répcelakon. 1966-ban Zalaszentgróton működött rövid ideig művelődési területen. 1968-tól kötődik városunkhoz munkássága. Három éven át az ifjúsági mozgalom különböző területein tevékenykedett. 1971-től kezdett el tanítani. A jelenlegi Városi Általános Iskola egyik előd-intézményében, az Eötvös Lóránd Általános Iskolában és nyugdíjazásáig hű is maradt munkahelyéhez.
Pedagógusi hitvallásának legfontosabb célkitűzése volt, hogy az anyanyelv szeretetét ültethesse át tanítványaiba. Az úgymond hétköznapi oktatási feladatai mellett megírta a celldömölki Apáczai Kiadó gondozásában megjelent Helyesírási gyakorlófüzeteket, melyek segítségével országszerte, de határainkon túl is gyerekek ezrei ismerték meg, és sajátították el a nyelv helyes használatát.
Egész pályafutása során aktívan ápolta Vas megye és Kemenesalja két legjelesebb költő géniusza, Berzsenyi Dániel és Weöres Sándor életművét. Elsősorban neki köszönhető a Kresznerics Ferenc Országos Anyanyelvi Verseny kiemelkedő szakmai színvonalon történő megvalósítása. 1993-2004 között minden alkalommal egyik fő szervezője volt a versenynek.
Nyugállományba vonulását követően is aktív résztvevője minden kulturális eseménynek, hiszen ezer szállal kötődnek feleségével együtt a kultúra, a nyelv, az irodalom szép magyar világához.
DÖRNYEI LÁSZLÓNÉ – KIRÁLY MÁRTA
nyugdíjas könyvtáros
1946. február 6-án született Szombathelyen. Közel négy évtizedet töltött a könyvtárosi pályán. Nővére hatására és a könyvek szeretete révén, a pályaválasztás nem lehetett számára kérdéses. Szombathelyen indult a népművelő-könyvtáros képzés, és ő élt a lehetőséggel. Egy interjúban impozáns névsort említ meg, mint akik hatottak a pályaválasztására. Benke Éva, Kiss Gyula, Káldi János, Kuntár Lajos, Takács Miklós. Aki kicsit is ismeri Vas megye, illetve a megyeszékhely művelődéstörténetét, az tudja, hogy korszakot meghatározó egyéniségekről van szó.
Diplomája megszerzése előtt Takács Miklós megyei könyvtárigazgató megkérdezte tőle, hogy lenne-e kedve Gencsapátiban 6 órás könyvtárosi állást elfogadni? Itt tanulta meg a könyvtárosi feladatok teljes spektrumát. 1967-ben államvizsgázott „Vas megye könyvtárhálózatának fejlődése a sajtó tükrében” című munkájával. Jól érezte magát Gencsen, de az élet közbeszólt. Megismerkedett későbbi férjével, Dörnyei Lászlóval, aki Celldömölkön lett járási úttörő-titkár.
1968 szeptemberében Márta asszony Alsóságon a művelődési otthon és könyvtár tiszteletdíjas vezetője lett. Ekkoriban üresedett meg a feldolgozó könyvtárosi munkakör, és Káldos Gyula nagyközségi könyvtárigazgató, felajánlotta neki a lehetőséget, amit örömmel elfogadott, és 1968. november 1-től főállású könyvtáros lett. Kevesen voltak, ezért mindenkinek ismernie kellett egymás munkáját, így teljes körű szakmai gyakorlatra tettek szert, ami később nagyon hasznosnak bizonyult. Balázs fia születésekor GYES-re ment, és már az 1972-ben átadott új művelődési központba tért vissza.
Az épület sok új lehetőséget kínált, de felelősséget is jelentett. Számos fiatal gyakornok érkezett évről-évre, s Márta asszony örömmel adta át nekik ismereteit. Egyre változtak a nyilvántartás módszerei és a 90-es évek elejéén megjelent a számítógép, amely a könyvtárügyben is döntő változást hozott. Saját bevallása szerint eleinte idegenkedett az új technikai vívmánytól, de gyorsan megkedvelte új segítőjét.
Kollégáival, férje közreműködésével a nyolcvanas évek második felére kialakult egy olyan szakmai műhely, amely megalapozta a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság helyi csoportját, létrejött a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság, melynek képviseletében az országos elnökség tagja lett. A 90-es évek elejétől férjével együtt a kezdetektől részt vettek a Kresznerics Ferenc Anyanyelvi Verseny megszervezésében, lebonyolításában. Nyugdíjasként, immár egy évtizede – aktívan részt vesz a helyi kulturális eseményeken.
2011
KÁLDOS GYULA
nyugalmazott könyvtárigazgató
1931. december 11-én született Nemeskocsban. Elemi iskolában kitűnő tanuló volt, így kerülhetett később polgári iskolába. 1947-ben végzett, és ekkor iratkozhatott be az éppen induló celldömölki gimnáziumba. Érettségi vizsgáját követően egyetemre jelentkezett, de az akkori mereven irányított felvételi rendszerben az érdeklődésétől távol álló szakokra tették át a papírjait. Így csak jóval később 1968-ban felvételizett az ELTE történelem-könyvtár szakára. Ezt azonban hosszúra nyúlt könyvtárosi előélet előzte meg.
1955-ben került a helyi könyvtárba, segéd-könyvtárosként. Sok esetben egyedül látta el a feladatát az elvileg háromfős intézményben, s még falura is ki kellett járnia. Nem volt ritka ekkoriban, hogy a vidéki kijárások miatt napi 12 órát dolgoztak, de senki nem méltatlankodott. 1961-től kapott megbízást az intézmény irányítására, amit három évtizedig, 1991-ig vezetett. A legelső jelentős intézkedése volt az áttérés a szabadpolcos kölcsönzési rendszerre. 1972-ben került sor az új könyvtárépület átadására. 1973-ban emelkedett 2.000 fölé az olvasók száma, és ez a szám állandósult mintegy két évtizedre.
A honismeret nemcsak szenvedélye, hanem aktív szervezője is e tevékenységnek, mind a mai napig irányítója az 1973-ban alakult Honismereti Munkaközösség kéthetente, csütörtökönkénti foglalkozásainak. Évtizedekig gyűjtött bélyeget és harmadik szenvedélye a szőlőművelés, amit nyugdíjasként is nagy szorgalommal gyakorol. Gyula bácsi, aki apja cipészműhelyében hallotta először Kemenesalja érdekes történeteit, anekdotáit, kisgyerekként megjegyezte ezeket, s később már tudatosan gyűjtve a helyi emlékeket, alakította ki, azt a honismereti műhelyt, amelynek révén mára sok-sok elfeledettnek hitt emlék, dokumentum áll az utókor rendelkezésére. Ismereteit és véleményét az Új Kemenesalja hasábjain több száz hangulatos és tanulságos cikkben osztotta meg a lap olvasóival és az 1989-es indulásától kezdve szerkesztőbizottsági tagként működött közre az újság munkájában.
Eddigi kitüntetései:
Pável Ágoston Emlékérem (1988),
CELLDÖMÖLK VÁROSÉRT ÉRDEMÉREM /1997; 2003/;
Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület „Közösségi Kultúráért” kitüntető oklevele (2007),
Új Kemenesalja Nívódíj (2010),
Honismereti Szövetség Bél Mátyás Emlékérme (2010).
NÉMETH TIBOR
könyvtárvezető
1964. április 17-én született Celldömölkön. Életének első három évtizedét Csöngén töltötte. Általános iskolai tanulmányait Ostffyasszonyfán végezte, majd a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban érettségizett. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola történelem-könyvtár szakán szerzett diplomát.
1982. december 1-től lett a celldömölki Városi Könyvtár munkatársa. 1985-től napjainkig módszertanosi feladatokat ellátva szervezi a városkörnyéki könyvtári ellátórendszer illetve újabban a mozgókönyvtár működtetését. E mellett 2005-ig olvasószolgálati, 2006. február 1-től pedig könyvtárvezetői feladatokat lát el.
Hivatásán kívül számos más területen is letette a névjegyét: forrásértékű helytörténeti tanulmányokat publikált; 1990-től 1996-ig részt vett az „Új Kemenesalja” szerkesztőbizottságának munkájában és a helyi újságot 2006/2007 fordulóján két hónapig felelős szerkesztőként is jegyezte; ötletadóként működött közre Németh Andor, Batthyány Lajos és a '48-as szabadságharcosok emléktábláinak, valamint a Kresznerics Ferenc-díj létrehozásában. Nevéhez fűződik a könyvtár honlapján hozzáférhető Kemenesaljai Életrajzi Lexikon, amely több mint 100 jeles helyi személyiség életrajzát tartalmazza, valamint „A magyarság évfordulónaptára” című összeállítás, ami alapja a „Nemzeti évfordulóink” című reprezentatív minisztériumi évkönyvnek és a „Honismeret” című országos lapban megjelenő „Honismereti évfordulónaptár”-nak.
Negyedszázada munkaidőn kívül folyamatosan fejleszti a „Magyar Életrajzi Kalauz” elnevezésű reprezentatív nemzeti digitális névkatasztert, amely jelenleg 283 ezer személy (több mint 25 Celldömölk) adatait gazdag szempontrendszer alapján folyamatosan karbantartó és visszakereshetővé tevő internetes közszolgálati adattár. A legteljesebb magyar biográfiai adatbank szolgáltatásait igénybe veszi – többek között – a Magyar Távirati Iroda, a Nemzeti Évfordulók Titkársága, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Biztottság. Németh Tibor projektpartnerként részt vesz az internetes keresés megújítását célzó szemantikus webkereső fejlesztésének életrajzi megalapozásában.
Eddigi kitüntetései:
Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata (2002)
Vas Megye Önkormányzata Batthyány Lajos Emlékérme (2007)
Celldömölki Többcélú Kistérségi Társulás Kemenesaljáért Emlékérme (2009)
Vas Megyei Honismereti Egyesület Szülőföldünkért díszoklevele (2009) Pável Ágoston Emlékérem (2011)
2010
ESZTERGÁLYOS JENŐ
az Apáczai Könyvkiadó és Könyvterjesztő KFT. alapítója és ügyvezető igazgatója
A „Tanár Úr” Alsóságon született 1938. május 9-én. A középfokú tanítóképző elvégzése után 1956-ban a Békés megyei Kamuton kezdett tanítani. A szülőföldre visszatérve egy évig Egyházashetyén oktatott, majd 1960-tól 1974-ig Kemeneskápolnán volt iskolavezető. Ezután a celldömölki Eötvös Loránd Általános Iskolába került és 1975-től 1989-ig Vas megyei szakfelügyelőként is dolgozott. Közben a Pécsi Tanárképző Főiskolán a rajz és a pedagógia szakot is elvégezte, majd a József Attila Tudományegyetemen 1982-ben pedagógia-pszichológia szakon is diplomázott. Tapasztalta, hogy nem állnak megfelelő könyvek a tanítók rendelkezésére. Ez adta a motivációt, hogy magánkiadásba fogjon, melynek költségeit anyai örökségének segítségével fedezte. Első könyve Oktatójátékok kisiskolásoknak címmel 1982-ben jelent meg, melyet számos másik követett a nyolcvanas években.
1990-ben megalapította az Apáczai Kiadót, amely az általános iskolák alsó és felső tagozatának minden tantárgyból készít tankönyveket és munkafüzeteket. Több mint 600 „bázisiskolával” büszkélkedhet, amelyek nagyrészt könyveikből tanítanak és magukénak vallják a kiadványokban megtestesülő, szeretetre épülő apáczais nevelési filozófiát. Az elmúlt két évtizedben minden második magyar elsős az Apáczai Kiadó olvasókönyveiből tanult meg olvasni. Az évente több mint 2,5 milliárd Ft-os árbevételű kiadó az alapítás óta több mint 55 millió tankönyvet készített. A kiadó minden tanévben több millió forint értékű tankönyvet ajándékoz határainkon belül és kívül a hátrányos helyzetű tanulóknak. A kiadó által pedagógusok jutalmazására létrehozott Genius Apáczai Diploma Díj értékét mutatja, hogy pedagógiai Kossuth-díjnak is emlegetik.
Esztergályos Jenő munkásságáért 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át, 2009-ben pedig az „Év embere” lett Vas megyében. A magyar tankönyvkiadók közül egyedül az Apáczai Kiadó nyerte el a Magyar Termék Nagydíjat – immár három alkalommal.
KOLTAI JENŐ
alsósági katolikus esperes-plébános
1944. július 20-án született Szombathelyen. Gyermekkora óta papnak készült és a helyi domonkos templomban ministrált. Középiskolai tanulmányait kalandos úton végezte: a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban kezdte, Sárváron folytatta, majd a Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben végzett a Hittudományi Akadémián, egy évvel később pedig doktorátusi címet is szerzett. Két évig Dél-Zalában volt káplán, majd 1970-től 1975-ig szülővárosában püspöki szertartó és levéltáros. Ígéretes tudományos pálya körvonalai bontakoztak ki előtte: levéltárosi szakképesítéssel és könyvtárosi diplomával felvértezve tanulmányokat publikált és megkezdte a szombathelyi Herzan-könyvtár anyagának feldolgozását. Eredményeinek elismeréseként a Veszprémi Akadémiai Bizottság tudományos munkatársává választotta.
1975-ben került Kemenesaljára izsákfai és bobai plébánosként, majd 1982 óta – Kresznerics Ferenc hatodik utódjaként – Alsóság székhellyel működik. Az egyházi szolgálat mellett kiemelkedő jelentőségű helytörténeti kutatómunkát folytat: elsősorban egykori hivatali elődjének, Kresznerics Ferenc akadémikus emlékének ápolásával szerzett elévülhetetlen érdemeket. A tudós nyelvész életpályájával saját életútja is számos érintkezési pontot mutat. A Kresznerics Ferenc nevével fémjelzett anyanyelvi versenyek bíráló bizottságának állandó tagja és egyik különdíjának felajánlója. Mindennapi hitéleti tevékenységét a tudományos munka végzése során megszokott magas színvonal és igényesség jellemzi.
Tevékenységét Celldömölk városa 2000-ben Millenniumi emlékéremmel ismerte el, 2002-ben pedig a Vas Megyei Honismereti Egyesület Pável Ágoston Emlékplakett kitüntetésben részesítette. 2008-ban a Celldömölki Többcélú Kistérségi Társulás Kemenesaljáért Emlékérmet adományozott részére.
2009
NÁDASDY LAJOS
nyugalmazott református lelkész
1913. január 28-án született Felsőkelecsényben. Enyingen és Pápán volt kisgyermek, majd a pápai református kollégiumban érettségizett 1932-ben. 1937-ben tette le a lelkészképesítő vizsgát. 1938 és 1941, majd 1945 és 1948 között segédlelkész Celldömölkön. A Nemzeti Paraszt Párt helyi titkári funkciójától eljutott a párt országos választmányi tagságáig, és elnöke lett a Nemzeti Bizottságnak. A helyi gimnázium létesítése érdekében meghívta Celldömölkre az akkori kultuszminiszter Keresztury Dezsőt, ahol a miniszter egy népgyűlésen találta magát. A miniszter a transzparenseket és a tömeget látva, ígéretet adott a gimnázium megépítésére. 1948 után Veszprém megyében: Nagyvázsonyban, Zánkán, majd Nemesvámoson szolgált. 1969 és 1991 között megbízott lelkész lett Sárvárott, egyúttal Pápán 1973-ig majd 1981-től 1995-ig a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek munkatársa.
Egyházi szolgálatáért és helytörténeti kutatásaiért számos rangos kitüntetésben részesült: Ortutay Gyula-emlékérem (1980), Pável Ágoston Emlékplakett (1986), Bél Mátyás Emlékérem (1995), Celldömölk Városért Emlékérem (1997),
Nádasdy Lajos számos alkotása foglalkozik Celldömölk és Kemenesalja történelmével: így az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os eseményeket dokumentáló munkája, a helyi lapok szerkesztése, Thália szekerező papjairól írott könyve, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy múltunk fontos állomásai meg legyenek örökítve az utókor számára.
Nádasdy Lajos így vall életútjáról: „Hálás vagyok Istennek, hogy vállalt szolgálatomat, úgy az egyház, mint a nemzet, az egyetemes magyar kultúra javára végezhettem, az Ő Kegyelme hordozott és újított meg mindenkor a szükséges mértékben, és még most is – átlépve a bibliai korhatárt – éltet, hordoz, újít, s végezhetem napról-napra a Tőle nyert erővel a vállalt szolgálatokat.”
2014. április 19-én, életének 102. évében hunyt el.
NÉMETH LAJOS
A celldömölki gimnázium nyugalmazott igazgatóhelyettese
1916. február 28-án született Marcalgergelyiben. Szülőfalujában végezte el az elemi iskolát, ahol édesapja is tanította. A Soproni Evangélikus Reál Gimnáziumban (Líceum) 1935-ben érettségizett, majd felvették a Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára. A négy év elvégzése után 1939-ben magyar-történelem-német szakos tanári diplomát kapott. Október 5-én behívták katonának, rá egy hétre pedig Celldömölkön kinevezték tanárnak. Két év katonáskodás után 1941. szeptember végén szerelt le, de öt hónap múlva ismét bevonult, a 2. doni hadsereg 7. hadosztályának hírközpontját vezette. A fronton egy évet és 15 napot töltött. Egy tanévet sem taníthatott végig, amikor újra a hadsereg következett. Észak--németországi kiképzése után angol fogságba került, ahonnan 1945. szeptember 22-én megszökött. Néhány héttel később már ismét tanított.
Celldömölkön a dolgozók polgári iskoláját vezette, ahonnan Alsóságra irányították. Ott két évig tanított. Ezután kinevezték Vas megye magyar szakfelügyelőjének, ezzel egy időben igazgatóhelyettes és osztályfőnök is volt, valamint megválasztották járási szakszervezeti titkárnak. 1953-ban a celldömölki gimnáziumba hívták óraadónak, ahol fél év múlva már kinevezett tanár lett. Később Debrecenben elvégezte az egyetemet, és egészen 1977. február 28-i nyugdíjba vonulásáig a gimnáziumban tanított magyart, németet és történelmet, illetve 1953-tól igazgatóhelyettesként is működött. Hitvallásának József Attila versének szavait tartja: „Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen”.
1947-ben nősült meg; feleségével 62 évig éltek boldog házasságban. Lányuk, Németh S. Katalin irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa, aki hosszú ideig vezette az MTA Irodalomtudományi Intézetének Könyvtárát.
2004. augusztus 20-án Celldömölk Városért Érdemérmet vehetett át. Megkapta az arany, gyémánt, vas, rubin és 75 év tanügyi szolgálat után a gránitdiplomát.
Kiváló pedagógus, szaktanár és közoktatási vezető volt, aki Celldömölkön nemzedékek sorát nevelte és oktatta.
Életének 100. évében hunyt el Celldömölkön, 2015. június 28-án.