REMPORT ELEK (Alsóság, 1895 – Budapest, 1984. augusztus ?)
Sofi Oksanen: Sztálin tehenei
Sztálin tehenei: a kecskék, vagyis - mint nálunk is - a szegény ember tehenei. Finnországban a bevándorolt észt nők sem mások az őslakosok szemében, mint csupán oroszok, azoknak is a legalja, vagyis minden észt nő legfeljebb prostituált lehet. Ez az előítélet bomlik ki három generáció alatt: Sofia, az észt nagymama hazája történelmének sötét korszakát, a deportálások, a sztálini elnyomás éveit képviseli, Kateriina, a lánya, aki a jobb élet reményében Finnországba megy férjhez, végül Anna, aki már Finnországban születik. A mindkét könyvre jellemző nyers, realisztikus írásmód nem véletlenül avatja Sofi Oksanent a legismertebb kortárs finn íróvá, aki boncolgató, kemény társadalomkritikájával egyedüliként képes távolságtartással, ugyanakkor belülről ábrázolni a szovjet időket és a szabad Finnország rasszizmusát.
Isaac Asimov: Kavics az égben
Isaac Asimov eredetileg 1950-ben írta a Kavics az égbent, a Birodalom-sorozat harmadik, záró darabját, amelyet a magyar közönség először több mint negyven évvel később olvashatott (Budapest, Galaktika, 1992). Az ismét megjelenő regény elején Chicago egyik utcáján sétálva Joseph Schwartz, egy hatvankét éves nyugdíjas szabó egy nukleáris kísérlet véletlen áldozatává válik, aminek következtében egyik pillanatról a másikra több tízezer évet utazik az időben a jövőbe. Magához térve egy teljesen ismeretlen helyen találja magát, és még az emberek által beszélt nyelvet sem érti. Hosszas gyaloglás után végre talál egy földművesek által lakott házat, ahol befogadják éjszakára. A ház lakói azt gondolják róla, hogy szellemileg sérült, ezért beleegyezése nélkül felajánlják egy tudományos kísérlet, az ún. "összegző" alanyának. Ezen kísérletek célja, hogy fejlesszék az alanyok értelmi képességeit, azonban több eddigi páciens belehalt már. Schwartz életben marad, és azt veszi észre, hogy nagyon gyorsan képes elsajátítani az emberek által a jövőben beszélt nyelvet, amit addig nem értett. Mellékhatásként telepatikus képességei is kialakulnak, amelynek segítségével képessé válik olvasni az emberek gondolataiban, és bizonyos mértékig befolyásolni az akaratukat. Megtudja, hogy az eltelt évtízezredek alatt a Föld nagyrészt radioaktívvá vált, a bolygó azonban már háromszor fellázadt a múltban Trantor - a Galaktikus Birodalom fővárosának - uralma ellen...
Bud Spencer: Különben dühbe jövök
Bár westernfilmek hőseként ismerte meg a nagyvilág, Carlo Pedersoli sokkal több ennél: forgatókönyvíró, producer, úszóbajnok, olimpikon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését, utolsó vízilabda-mérkőzését a magyar válogatott ellen vívta. Könyvében az immár 81 éves színész, akit 1991-ben a Time a leghíresebb olasznak nevezett, megható öniróniával mesél gyermekkoráról, a sportolóként töltött évekről, arról, hogy hogyan került bele szinte véletlenül a filmek világába, barátságáról Mario Girottival, azaz Terence Hillel,a tengerentúli élményeiről és végül visszatéréséről Rómába.
Tom Hanks: Különleges karakterek
Első kötete jelenik meg az Oscar-díjas amerikai színész-producernek, Tom Hanksnek (bár már több rövidebb írása is napvilágot látott a New York Times, a Vanity Fair és a New Yorker hasábjain). Közismert, hogy a színész rajong a régi, mechanikus írógépekért: ez az a tárgy, amely összefűzi a kötetben szereplő tizenhét elbeszélést. Mindegyik történetben valamilyen módon megjelenik egy: némelyikben fontos szerep jut az írógépnek, más írásokban egyetlen utalás erejéig kerül elő a ma már divatjamúlt régiségnek ható masina. A helyszín - egy kivétellel - mindig az Egyesült Államok, a nagy olvasztótégely valamely települése, ahol mindenki "különleges karakter"-nek számít. A Három kimerítő hét című, zseniális kötetnyitó írásban például egy kvízjáték kapcsán jön fel a téma. A főhős, aki Annával való rövid, ám viharos kapcsolatát meséli el, rendszeresen játszik a mobilján egy igaz-hamis kvízjátékot, ahol épp arra kell válaszolni, hogy vajon Woodrow Wilson elnök használt-e írógépet a Fehér Házban. Az 1953, szenteste főszereplője, a második világháborús veterán Virgil Beuell a karácsonyra készül a szeretteivel, és két gyermekének egy régi írógépen kell írnia levelet a Mikulásnak. Egy másik történet az 1939-es New York-i világkiállítás idejébe repíti vissza az olvasót, de ott lehetünk egy kelet-európai bevándorló Újvilágba érkezésénél 1950 táján, megismerhetjük egy kisfiú különleges születésnapi ajándékát a hetvenes évekből, szörfölhetünk egy hullámlovas-paradicsomban a kilencvenes években, és egy elbeszélés - egyetlen kivételként - a jövőbe, egyenesen a Hold felszínére kalauzol minket. S természetesen minden esetben felbukkan a lapokon egy vagy több írógép is. Olvasmányos, szórakoztató, elgondolkodtató elbeszélések, melyekben önkéntelenül is többször a főszereplő helyére képzeljük az elbeszélőt, korunk egyik legszerethetőbb amerikai színészét.
Scott Bergström: Kegyetlenség
A tizenhét éves Gwendolyn Bloom lényegesen nagyobb intellektussal bír, mint kortársai. Öt nyelven beszél kifogástalanul, Camus-t olvas, és a világpolitika ügyeiben is igencsak jól tájékozott. Apja, aki nevére vette a kislányt, már kétéves kora óta neveli Gwent, aki a történet kezdetén édesanyja halálának tízedik évfordulójára emlékezik. Algírban, ahol a család akkor élt, a feldühödött, tüntető tömeg Molotov-koktélt dobott az autójukra, az asszonyt kirángatták a kocsiból és szabályosan meglincselték. A tízéves kislányt apja menekítette ki a feldühödött tömeg karmaiból. Ezután soha nem kerül szóba közöttük ez a szörnyűséges nap. Az Egyesült Államokba, a New York-i Queensbe költöznek, itt jár egy elit iskolába a lány, ahol zárkózott természete miatt sokak céltáblájává válik. Szerencsére Terrance kedvesen, és szeretettel közeledik Gwenhez, és ez lassan gyengéd érzelmeket ébreszt a „tüskés természetű” lányban. Egy napon, a titkos ügynökként dolgozó apa eltűnik, ekkor Gwendolyn nem habozik, nem akarja elveszíteni másik szülőjét is, ezért elhatározza, hogy megkeresi nevelőapját, Bloom-ot. Eközben eljut édesanyja családjához, ahol nagynénje azzal szembesíti, hogy anyja, zsidó lányként, már tizennyolc éves korában beállt az izraeli hadseregbe. Számos más titokra is fény derül, és a lánynak egyre nagyobb nehézségekkel kell szembenéznie, de Gwen nem adja fel, hogy apja nyomára jusson. Azonban az ekkor még kiskorú lánynak, azzal kell szembesülnie, hogy apjának kegyetlen fogva tartói nem haboznak majd őt is likvidálni, ezért ha meg akarja menteni a férfit, neki is hasonló, kegyetlen eszközökhöz kell folyamodnia...
Réti László: Polip
Jelen regény 2013-ban, A hasonmás címmel, az Ulpius-ház Könyvkiadó edíciójában már nyomdafestéket látott. A Panda című regényből és a szerző más történeteiből már megismert, meglehetősen szarkasztikus humorral bíró, Cameron Larkin nyomozó, változatlanul a bűnözők kézre kerítésére tette fel életét, és miután visszatér San Diegóba, úgy tervezi, hogy ismét a „nehéz fiúk” nyomába liheg. Ám a sors, és főnöke másként alakítják életét, melynek következtében Larkin a világvégén találja magát egy csendes, porlepte kisvárosban, ahol semmiféle izgalmas bűneset nem borzolja föl a kedélyeket. A gyilkossági nyomozó, aki fura nyakkendőivel, többek között egy Laokón-csoportot ábrázoló díszpéldánnyal ejti ámulatba környezetét, gyorsan dönt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megszabaduljon ingerszegény környezetéből. A tetováló szalon, hét ujjal rendelkező, Polip nevű alkalmazottját, aki régi jó „spanja”, arra kéri, szolgáljon neki valamiféle, bűntényre vonatkozó, izgalmas „fülessel”, hogy annak érdemi megfejtése után, bezsebelve felettesei elismerését, visszakerülhessen a nagyvárosba, a gyilkossági nyomozó csoporthoz. Polip nem késlekedik, és egy rendkívül bizalmas információt oszt meg Larkinnal, mely szerint: „Ölik a szimfonikusokat”. Nos, ennek a hírnek a birtokában indul el küldetését teljesíteni Larkin és a hétfőtől csütörtökig tartó néhány nap során igencsak izgalmas helyzetekbe keveredik, miközben egy rendőrnőt is el kell viselnie hivatalos társaként.
Hegyi Barbara: Alkalomadtán
Három év elteltével most ismét szakácskönyvvel jelentkezik Hegyi Barbara, aki korábban már bizonyította, hogy a gasztronómiát hasonlóan művészi szinten képes művelni, mint a színészetet. A szívének (valamint családjának és barátainak) kedves, házias, ugyanakkor gyakorta ínyenc recepteket formabontó szerkesztésben teszi közzé, alkalmakhoz, hangulatokhoz, emlékekhez kötve azokat. Így kaptak könyve fejezetei egyebek mellett olyan címeket, mint Az öreg hölgy látogatása, Bánatunkban, Kettesben, Szilveszter, Külföldi vendég, Téli ebéd, Macskajaj, vagy Reggeli délben. A választékban a teljes menüsor helyet kapott, így mi is kedvünkre válogathatunk az előételek, levesek, saláták, főfogások, nyalánkságok között. A gyönyörű, színes fotókkal kísért kiadvány végén mutató segíti a keresést.
Margaret Thatcher: Életem
Vaslady néven vált világszerte ismertté az Egyesült Királyság első női miniszterelnöke, aki tizenegy éven keresztül (1979-1990) töltötte be tisztségét, és országa egyik legellentmondásosabb politikusaként vonult be a történelembe. Margaret Thatcher lemondása után két memoárt is írt: az 1993-ban napvilágot látott The Downing Street Years miniszterelnöki éveiről szólt, míg a két évvel később napvilágot látott The Path to Power című művében fiatal éveit és korai politika karrierjét mutatta be. Halála évében, 2013-ban jelent meg hazájában a két mű közös, ám némiképp rövidített kiadása (kihagyva például az utóbbi mű aktuálpolitikai tárgyú esszéit), amely - az Antall József Tudásközpont jóvoltából - immár magyarul is olvasható. Az így egybegyúrt emlékiratból megismerhetjük családját, a granthami gyermekéveket, tanulmányait, megismerkedését későbbi férjével, Denisszel, majd azt, hogyan szerzett ügyvédi címet, és miként vett részt - legfiatalabb női jelöltként - az 1951-es választási kampányban. Bemutatja képviselősége kezdeteit, az ellenzéki éveket, majd oktatási miniszterségét (némiképp önkritikusan Tanárok réme címet viseli az ezzel foglalkozó fejezet), és természetesen azt, hogyan is szerezte meg, Edward Heath kihívójaként a konzervatív párt vezető tisztségét. Legrészletesebben természetesen a négyévi ellenzéki vezérséget követő miniszterelnökségről esik szó, kitérve egyebek mellett a nagy vitákat kiváltó gazdasági intézkedésekre, a privatizációkra, az egyes választási kampányokra, az 1984-85-os bányászsztrájkra ("Mr. Scargill lázadására"), az IRA terrorizmusára és az arra adott válaszlépésekre, vagy éppen a falklandi háborúra. Olvashatunk az 1985-ös angol-ír egyezmény megszületéséről, az Európai Közösséghez fűződő kapcsolatokról, a Szovjetunióval való viszonyról, az 1987-et követő oktatási reformokról vagy 1990-es lemondása részleteiről is. Ír családi életéről, az 1984-es, IRA által elkövetett bombamerénylet részleteiről, és számos politikussal való találkozásairól, Ronald Reagantől Teng Hsziao-pingen és Helmuth Kohlon keresztül Mihail Gorbacsovig. A fotómelléklettel is ellátott kötetet részletes időrendi táblázat, valamint név- és tárgymutató zárja.
Peter Stjernström: A világ legjobb könyve
Vélhetőn számos íróban megfogalmazódott már az a terv, hogy megírja a világ legjobb könyvét. A történet egyik főszereplőjének, Titusnak, az alkoholista írónak is ez a vágya, s minél többet iszik, annál inkább érzi, hogy ezt ez elképzelését előbb utóbb beteljesíti. Eddie a fiatal és energikus rocksztár a nők bálványa, igazi ellentéte Titusnak, ám egy közös ivászat után ők ketten fogadást kötnek, hogy valamelyikük megírja a világ legjobb könyvét, egy olyan könyvet, amelybe minden benne van, amire az emberiségnek szüksége lehet. A siker Titust nem izgatja, és józanul többnyire nem is tud írni, unja az egész világot, a legjobb könyv megírását azonban mégis valamiféle kihívásnak érzi. Eddie, aki ezidáig gyönyörűsége szerelmes verseivel kápráztatta el rajongóit nagy elánnal kezd a regény írásába. De meg lehet-e írni egy ilyen könyvet, az itt a legfőbb kérdés. A fogadás után furcsa fordulatot vesz a történet és az olvasó végig a szereplőkkel együtt izgulhat, vajon ki lesz, aki célba ér... Szemtelen humorral, időnként az abszurdba hajló stílusban, az írók és az irodalom felé leplezetlen "fricskával" él a szerző, aki ha a világ legjobb könyvét nem is írta meg, mindenesetre szórakoztató olvasmánnyal gazdagította a svéd irodalmat.
Ken Follett: A tűzoszlop
Minden idők történelmi regényei között a legnépszerűbben közé tartozott Ken Follett regénye, A katedrális, amelyet sok évre rá követett Az idők végezetéig című folytatása, most pedig, A tűzoszloppal a mű már trilógiává bővül. Noha az egyes kötetek között több mint száz esztendők telnek el, a vezérszál világos: a történetfolyamban A katedrálisban megismert karakterek - elsősorban Aliena és John - leszármazottainak krónikája bontakozik ki. Ebből a kingsbridge-i családból származik a mostani regény központi alakja, Ned Willard is, aki bár nem arisztokrata (felmenői sikeres kereskedők voltak), tehetségének köszönhetően a legfelsőbb körökbe jutott, és Tudor Erzsébet teljes bizalmát élvezi: Ned nem más, mint Erzsébet kémfőnöke. A szerepe így rendkívül fontos, hisz politikai ellenfelei - a trónkövetelő Stuart Mária és katolikus szövetségesei - számos alkalommal próbálják a Tudor uralkodónőt eltenni láb alól - Ned szemfülességének köszönhetően rendre sikertelenül. A férfi sokáig nem is sejti, hogy legádázabb ellensége a falakon belül van: imádott felesége - a nem mellesleg katolikus családból származó Margery - fivére, vagyis Ned sógora az egyik fő szervezője annak a hálózatnak, amely egyenesen Franciaországból szállítja az elsőrangú, katolikusok által finanszírozott bérgyilkosokat...
Dan Brown: Inferno
Dan Brown legkedvesebb főhőse, Robert Langdon művészettörténész professzor tér vissza Inferno című regényében. A professzort egy nap titokzatos baleset éri: a Harvard kampuszán sétálgatva váratlanul eszméletét veszti - de amikor magához tér, már egy firenzei kórházban fekszik. A kezelőorvosa, Sienna Brooks állítása szerint egy golyó horzsolta a fejét. A diagnózist mintegy megerősítendő, egy punknak öltözött Vayentha nevű nő ront be a kórházba, és megtámadja őket. Lelő egy orvost, de Langdont Sienna elmenekíti, méghozzá a saját lakásába. Itt találja meg azt a rejtélyes hengert, amit valaki a kabátjába rejtett. Langdon megpróbálja felvenni a kapcsolatot az amerikai nagykövetséggel, de amikor rájön, hogy nemcsak Vayentha, de a kormány emberei is meg akarják ölni, meglapul, és inkább kinyitja a különös tárgyat. A henger egy másik, csontból készült hengert rejt, benne egy projektorral, ami Botticelli pokolról készült térképének módosított verzióját tartalmazza. A professzor és Sienna ennek alapján kezdenek nyomozásba, amely Firenzétől Velencén át egészen Isztambulig ível.
Veiszer Alinda: Bridge generáció
A "startup" fogalma lassan Magyarországon is ismertté válik. Általában újonnan alapított, induló innovatív vállalkozásokat értenek alatta, melyek kis cégek, és egy magas növekedési potenciállal rendelkező ötletnek köszönhetően világszerte elismert vállalatokká válnak. Több olyan magyarországi vállalat is létezik, amely ilyen karriert futott be, közülük talán a Prezi, az Ustream és a LogMeIn a legismertebb. Veiszer Alinda újságíró e három cég öt alapítójával készített interjút életükről és arról, hogyan hozták létre és tették sikeressé vállalkozásaikat, melyek új szellemiségükkel és itthon meglepő vállalati kultúrával rendelkeznek. Az öt kiválasztott interjúalany még nem múlt el negyvenegy éves, és már most lógathatnák a lábukat elégedetten, ám természetesen ők nem "nyugodhatnak". A prezentációtechnológiával foglalkozó Prezi részéről Somlai-Fischer Ádám, Árvai Péter és Halácsy Péter, az internetes videostreaming szolgáltatás terén meghatározó Ustream részéről Fehér Gyula, valamint az elsősorban a böngészőben való bejelentkezést távoli gépekre lehetővé tevő szoftverének kifejlesztése miatt ismert LogMeIn vezetője, Anka Márton mind tartalmas életutat futottak be rövid idő alatt. Őket nevezi Veiszer Alinda a "Bridge Generáció" tagjainak, akik cégükkel és személy szerint is nagyon aktív szerepet vállalnak abban, hogy hidat építsenek a tengerentúli üzleti kultúra és a hazai közé. Tanulságos történeteket mesélnek életükről, cégük felépítéséről, arról, hogy milyen társadalmi szerepet vállalnak, a kultúra támogatásától kezdve egészen érzékeny társadalmi kérdésekig, és milyen is az a munkahelyi kultúra, amely meghatározza ezen cégeket.
Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
A legújabb Esterházy-kötet a szerző előre haladott állapotú, hasnyálmirigy rákbetegségének naplója. Az idén 66 esztendős író 2015-ben, a Szent László kórház falai között szembesült a testében pusztító kórral. Ekkor, 2015. május 24-én határozta el, hogy naplót ír betegségéről, melynek első bejegyzései ekként tudósítják az olvasót: "Rák, ez a jó kezdőszó, noha nem rögtön hangzott el... Ma kezdődik a nyár. 83,4 kg vagyok, lettem, ez mínusz 10 karácsony óta. Rák nélkül szupi volna". Az olvasó pedig a sokkoló hír tudomásulvétele után, amennyiben saját vagy környezetében átélt, elszenvedett rákbetegségnek már tanúja volt, a hirtelen támadt belső csöndjében elkezdi "fölfejteni", értelmezni Esterházy lelkiállapotát, "kihámozni" a gyakorta ironikus sorok között megbújó igazságot. A szerző végtelen természetességgel ír betegségéről, mintegy hitet és biztatást adva nemcsak önmagának, de olvasóinak is, akik az író megkérdőjelezhetetlen "híveiként" követik őt a naplófeljegyzések nyomán, a remélendő gyógyulás felé vezető úton. Mert remélni lehet és kell is, hiszen az lehetetlen, hogy egy organikus kór útját állja az írói "igyekezetnek", hogy egy efféle betegség az írás ellen fordítsa a szerzőt. Ám Esterházy nem adja könnyen magát, mi több ebből a földi halandó számára döbbenetet keltő, végletes helyzetből is "poézist fabrikál", megénekli, eldadogja, elimádkozza, elvágyakozza a gyógyulást, miközben realista, szikár sorokban számol be egyre romló fizikai állapotáról. Az olvasó pedig vele együtt remél és fohászkodik, hogy a gyógyulás kegyelme mielőbb "érintse" meg a szerzőt. Esterházy 2016. július 14-én hunyt el.
Felvidéki Judit: Egyszer volt, hol nem lesz
Negyvenkét hangulatos történet laza fűzéréből áll össze könnyed(nek tűnő) önéletrajzi regénnyé Felvidéki Judit kötete, amelyben az annak idején mindössze ötéves Jutka mesél mindarról, ami történt vele, a családjáról, pesti kisvilágáról. A sorra feltűnő alakok Mami és Papi, Andris, a bátyja, Nagypapi, és a másik központi alak, Nagymami mind-mind varázslatosan élőek, az író valami lényegit megragadva idézi fel őket sorra. Nem mellesleg pedig 1956-ot írunk épp, így a huszadik századi magyar történelem egyik legkarizmatikusabb, s egyben legtragikusabb eseményei adják a díszleteket a kislány történeteihez. Így van jelen egyszerre a lapokon az előtérben a gyermeki kedvesség, csipkelődő, kedves humor, cserfes őszinteség, szentimentalizmus és nosztalgia, illetve a háttérben határozottan körvonalazódva a félelem, remény, végletekig fokozódó feszültség, így avatva a könyvet a maga kettősségében különleges hangulatú és mélységű írássá.
Will Elsworth-Jones: Banksy – Az ember a fal mögött
Az ember a fal mögött, Banksy a brit graffiti-művész, politikai aktivista és festő, aki oly mértékben rejtőzködő, hogy sem valódi nevét, sem arcát nem adja képeihez. Különös módon kiállításainak verniszázsán egy zacskóval a fején jelenik meg, - nyilatkozata szerint - így védi magát a törvény erejétől. Szatirikus művészete a bristoli utcákon fogant, és a hatalom által lenézett és művészetnek nem tartott graffitit fejlesztette művészi tökélyre. Bristol jelentős épületein (pl. a bristoli Fiatalok Nemibeteg-gondozója intézményének falán) ma is láthatók hatalmas méretű falfirkái. Polgárpukkasztó, mi több felforgató epigrammái a fekete humort keverik a graffitivel, jellegzetes stencilezett technikában. Jellemző művészi karrierjének indulására, ahogyan 2003 októberében úgy promótálta képeit: egy napon besétált a Tate Britainbe és egy félreeső kiállítótérben felrögzítette a falra az általa készített művet és a hozzá fűzött installációs szöveget. A Time magazin 2010-ben beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb embere közé, s bár Bansky mindig szembe ment a hatalommal, a kapitalizmust is keményen bírálta, akarva akaratlanul hatalmas vagyonra tett szert, mert képeiért milliókat adnak a gyűjtők. Kiállításaira nem lehet bejutni, és olyan nimbusz övezi, amely párját ritkítja a mai modern művészi világában. Filmet is készített és ebben a műfajban is nagy sikert ért el, az Exit Through the Gift Shop (Kijárat az ajándékbolton át) a világ első street art katasztrófafilmjeként a 2010-es Sundance Filmfesztiválon levetítették. Könyvet is írt, amelyben "művész hitvallását" fogalmazza meg: "Úgy juthatunk el leggyorsabban saját vállalkozásunk csúcsára, ha a feje tetejére állítjuk".
Romsics Ignác: Magyarország története
Bár elsősorban a 20. századi magyar történelem, azon belül is a Horthy-korszak szakértőjeként ismert Romsics Ignác, mostanában egyre többet foglalkozik más korszakokkal is. Ő szerkesztette például 2009-10 között a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, 24 kötetes és páratlanul gazdagon illusztrált Magyarország történetét, a ma már alapműnek számító, Clio bűvöletében című könyvében a magyar történetírás történetét tekintette át, A múlt arcai kilenc esettanulmányában pedig a történelem, emlékezet és politika összegfüggéseit és egymásra gyakorolt hatásait vizsgálta a magyarok eredetétől Horthy Miklós megítélésének változásáig. Most megjelenő, közel 550 oldalas monográfiájában Magyarország kezdetektől napjainkig tartó történetét igyekszik összefoglalni. A kötet rendezőelve magától értetődően az időrend, gerince pedig az állam, illetve az állami politika története lett, a szerző azonban minden korszak esetében törekedett arra, hogy a politikatörténet mellett a gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok alakulásáról, valamint az életmód változásairól is plasztikus képet adjon. Mindezt öt nagy részben (A magyar nép kialakulása és megtelepedése a Kárpát-medencében; A középkori Magyar Királyság; A három részre szakadt magyar állam; A magyar korona országai a Habsburg monarchiában; A trianoni Magyarország) vázolja fel, azokat kisebb korszakokra is osztva, a történteket egészen 2016-ig tárgyalva. Az oldalak szélén címszavak is segítik a keresést, s a kötetben több színes kép- és térképmelléklet is helyet kapott.
Gyarmaty Andrea: Gyere velem gyógyítani!
Sok éves gyermekorvosi tapasztalat összegződik ebben a kiváló ismeretterjesztő-tanácsadó kötetben, amelyet a szerző kifejezetten kisgyermekes családok, szülők számára állított össze. A mű első fejezetében esik szó az anatómiai alapokról, az agy és az idegrendszer működéséről, az orvosi vizsgálat menetéről, valamint arról, hogy miként válasszuk ki a bizalmunkra valóban méltó gyermekorvost. A folytatásban csupa olyanról olvashatunk, amely kezdő anyukák, apukák kicsikkel kapcsolatos ismeretanyagát bővíti: sok egyéb mellett ír a szerző a családtervezésről, a kisbaba születéséről, az újszülöttkor sajátosságairól, a tipikusan erre a korra jellemző problémákról (alvás, hasfájás), a szobatisztaságról, a gyerekkori félelmekről, az iskolaérettségről, a kamaszkori változásokról stb. A kötet második felében a gyerekkorban előforduló betegségeket mutatja be a szerző ábécérendben (az affektív apnoe-től a tetvességig), majd válaszol néhány gyakorta elhangzó kérdésre (pl. olyan témákkal kapcsolatban, mint a gyógyszerszedés, a védőoltások, a mosdás stb.), és megoszt néhány "nagyitól hallott" házi praktikát is. A széles körben ajánlható, rengeteg - sokszor közvetlen stílusban elmondott - megszívlelendő jó tanácsot tartalmazó kiadványt függelék zárja, s benne orvosi szótár, a gyerekek testi, mozgás- és mentális fejlődését bemutató táblázat, a fertőző betegségek és az esetleges sürgősségi esetek tüneteinek a felsorolása, illetve mutató zárja.
Bagdy Emőke: Pszichofitness
Az "ép testben ép lélek" ősi igazságához nyúl vissza most ismét megjelenő kötetében a hazai pszichológia nagyasszonya, Bagdy Emőke, aki a testi-lelki jólét visszanyeréséhez, megőrzéséhez szolgál tanácsokkal olyanok számára, akik különféle okokból kifolyólag kimerültnek, nyomott hangulatúnak érzik magukat. Az első részben a stressz fogalmáról ír, kitérve sok egyéb mellett olyanokra, mint a test stresszre adott válaszai, a stressz és betegségek, vagy a "lelki harcmodor" kifejlesztése. Ezután tér rá az önsegítés alternatíváira: a képzelet erejének felhasználására, a másokon való segítés gyógyhatalmára, a relaxációra, valamint olyan "önsegítő kincsekre", mint a nevetés, a testedzés, és a pozitív gondolkodás. Az utolsó részben konkrét tanácsokat ad: olyan gyakorlatokat ír le részletesen, amely segítenek külső-belső harmóniánk megteremtésében. A remek önsegítő tanácsadó kötet minden érdeklődőnek jó szívvel ajánlható, műfajában kitűnő színvonalú olvasmány.
Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
Korunk színészlegendája Törőcsik Mari, aki a közönséget most is ugyanúgy képes elvarázsolni, mint hatvan évvel ezelőtt. Így vélhetően sokakat érdekelni fog a Bérczes Lászlóval közös "beszélgetőkönyve". Meglepő felütéssel kezdődik az - egyébként végig élőbeszédszerű - interjúkötet: első találkozásukkor ugyanis annak kapcsán kezdtek beszélgetni, hogy miként tervezi saját temetését Törőcsik Mari, s hogyan fognak majd volt férje, Maár Gyula és az ő hamvai találkozni a Fekete-tengerben. Ezt követően természetesen rengeteg minden másról szó esik a vaskos kötetben. Törőcsik Mari őszintén és bőbeszédűen mesél a nagyszülőkről és a szülőkről, testvéreiről, a Pélyen töltött gyermekkorról, alap- és középfokú tanulmányairól, a főiskolai felvételiről és színi tanulmányairól, első szerepeiről. Megismerhetjük hat évtizedes pályájának legfontosabb színpadi és filmes alakításait, olvashatunk a cannes-i életműdíjról, pályatársakról, barátokról és persze szerelmekről. Mindezt számtalan fekete-fehér fotó kíséretében.
Tim Weiner: Az FBI története
A CIA története után a Pulitzer-díjas Tim Weiner legújabb kötetében az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (angolul: Federal Bureau of Investigation), ismert rövidítésével az FBI történetét igyekszik bemutatni. A névre gondolva elsősorban a bűnözők elfogadása juthat az eszünkbe, ám a huszadik század nagy részében és napjainkban is első és legfontosabb feladata a terroristákkal és a kémekkel kapcsolatos titkos hírszerzés volt. A könyv elsősorban ezen tevékenységet kívánja bemutatni, felvázolva egyben a nemzetbiztonság és a polgári szabadságjogok kérdése között mutatkozó szüntelen konfliktust is. A szerző nagymértékben támaszkodik az FBI emblematikus igazgatója, az intézményt 1924-től egészen 1972-ig vezető J. Edgar Hoover mintegy hetvenezer oldalnyi, a titkosítás alól nemrég feloldott aktáira, így árnyaltabb képet tud nyújtani a tisztelői által géniusznak tartott vagy a "tüllszoknyás zsarnok"-ként is jellemzett Hoover személyiségével és tevékenységével kapcsolatban egyaránt, aki aktáinak tartalmával elnököket is sakkban tudott tartani. Fontos forrás azon több mint kétszáz oral history interjú is, amelyet a szerző volt FBI-ügynökökkel készített. A kötet három nagy egységre osztva vizsgálja a történteket. Az első rész (Kémek és szabotőrök) az alapítástól kezdve a második világháborúig tart; ezt követi a Világháború címet viselő második rész; az utolsó egység (Háború a terror ellen) pedig 1945-től napjainkig tartó fejleményekkel foglalkozik. Olyan ügyekről/tevékenységekről olvashatunk, mint a gengszterek vagy a kommunistának tartott emberek utáni nyomozások a két világháború között, 1939-től az Amerikában tevékenykedő náci kémek elleni akciók, az atombomba kifejlesztése, a CIA-vel való folyamatos vetélkedés, a kommunista üldözések az ötvenes években, az FBI "Szexuális elhajlásokkal foglalkozó programja", mely elsősorban homoszexuális személyek ellen irányult, a Szovjetunió és Kína vezetői utáni kémkedés, a Castro vagy Trujillo dominikai diktátor meggyilkolására szőtt tervek, a polgárjogi mozgalom vagy a pacifisták megfigyelése, Martin Luther King zsarolása a szexuális életére vonatkozó anyagokkal, a Ku-Klux-Klán elleni nyomozások, elnökök (így Kennedy vagy Nixon) lehallgatása, a Lockerbie-i katasztrófa nyomozásában való közreműködés vagy a terroristák elleni küzdelem 2001. szeptember 11. előtt és azóta.
Szélesi Sándor: Kincsem
A mozikban jelenleg is nagy sikerrel vetített film, a „csodaparipa”, Kincsem életét elmesélő történet egy, a filmtől eltérő olvasatát vetette papírra a szerző, ígérve, hogy az ő regénye, az igazi Kincsem történet. Tápiószentmártonban, 1870-es évek elején kezdődik a regény, a Blaskovich kúria birtokán, ahol a tulajdonos Blaskovich Ernő istállójában, a Weternymph nevű kanca megelli a későbbiekben Kincsemre keresztelt, különleges képességű lovat. A fiatal kanca azonban születése után még semmiféle erre utaló jelet nem mutat, mi több, inkább fejletlen állatnak tetszik gazdája előtt. Ám Ernő, aki szinte imádattal gondozza lovait, egy idő után meglátja kancájában a tehetséget, és ettől kezdve minden erejével arra törekszik, hogy kihozza Kincsemből a legtöbbet, amelyről – a későbbi világsikerek bebizonyították – kezdetben még nem is álmodhatott. A férfi egy budapesti, Nemzeti Színházban tett látogatása során megismerkedik a kedves, és ibolyaszínű szemeivel őt szinte megbabonázó, színésznőnek készülő Szabó Karolinával, akit a kor legendás művésznője, Blaha Lujza vesz védőszárnyai alá. A férfi azonban alacsony, zömök termetű, míg a sudár, nálánál húsz esztendővel fiatalabb lány egy fejjel magasodik fölé. Ez azonban csak a környezetüket zavarja, időnként gúnyolódás céltáblájává válnak, ám végül szerelmi házasságuk bizonyítéka annak, hogy mindkettőjük érzelmei őszinték és biztosak voltak. Addig azonban még számos akadályt kell elhárítaniuk, mert akik Kincsem folyamatos győzelmeit akarják „megtorpedózni”, úgy érzik, ha érzelmeiben támadják Blaskovitsot, ez előbb vagy utóbb, de térdre kényszeríti majd a férfit, és az ő lelki összeomlása után talán Kincsem mellől is elpártol a szerencse.…
George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja
George R. R. Martint A tűz és a jég dala ciklus darabjai tették világhírűvé. Ám a szerző nemcsak annak a szériának a könyvein dolgozik - Westeros világáról több más történetet (novellát, kisregényt) is lejegyzett az elmúlt évek során, így valóban teljes fantáziavilágot teremtve, részletes földrajzi leírással, történelemmel. Míg - valamikor a homályos jövőben - meg nem jelenik a ciklus várva várt hatodik kötete, addig a rajongók ezekkel az elbeszélésekkel vigasztalódhatnak; ebben a kötetben három ilyen kisregény terjedelmű westerosi történet kapott helyet. Mindhárom írás főhőse Dunk, aki királyvári utcakölyökből lett először fegyverhordozó, majd lovag, később pedig igazi hős, aki a birodalom legjobbjaival mérte össze a tudását a hatalmas téttel bíró tornákon. Így találkozunk vele az első történetben (A kóbor lovag-ban) is: Krajcárfai Ser Arlan, az idős lovag, aki mellett szolgált, épp elhalálozott, s Dunk megörökölve az öreg fegyvereit, elhatározza, hogy a Hamugázlóhoz indul, ahol épp lovagi tornát tartanak. Immár Ser Duncan néven jelentkezik is, s a sors úgy hozza, hogy az akkor regnáló királyi ház, a Targaryenek egyik sarjával kell összecsapnia. És attól a pillanattól kezdve Ser Duncan sorsa radikális fordulatot vesz...
Luca Di Fulvio: A lány, aki megérintette az eget
A Rómában élő író, Luca Di Fulvió újabb vaskos történelmi-romantikus regénnyel jelentkezik, s bár a cinquecentóban játszódik a szórakoztató és mindvégig izgalmas történet, mégsem csupán könnyed kikapcsolódást ígérő, szerelmes sztori, mert olykor igen nyomasztó a cselekménye. A kaland is az "örök városban" indul, de a "lagúnák városában" folytatódik. Róma mocskos sikátorai, bűzös csatornái között él Mercurio, a születésétől fogva árva, de okos és talpraesett szélhámos fiú, a kis Zolfo, a szép csavargólány, Benedetta és a félkegyelmű óriás, Ercole, akik éppen kifosztják a zsidó Shimon Baruchot, nem sejtve, hogy az életük fordulóponthoz érkezett. Ugyanis a dolgok szerencsétlenül alakulnak, a károsult követni kezdi őket, majd a dulakodás folytán a kereskedő - majdnem - meghal, s mivel a gyerekek úgy hiszik, megölték, menekülni kényszerülnek a Velencei Köztársaság irányába. A viszontagságos úton találkoznak Isaccóval és Giudittával, az orvoslásban is jártas zsidó tolvajjal és lányával, akik otthonukat elhagyva, új életet akarnak kezdeni.
Josette Rousselet-Blanc: Nagyanyáink házipatikájából
Nagyanyáink gyógymódjaiból és jól bevált gyógyító szereiből közöl alapos válogatást jelen könyvecske. A rövid bevezető után megtalálhatjuk a kisebb bajokra vonatkozó tanácsokat, az aftától az ajakherpeszen, a dagadt lábon, a fejfájáson, a hányingeren, a hasmenésen, az izomgörcsökön, a napszúráson, a rovarcsípéseken és a szemölcsön keresztül a vízhólyagig. Külön csoportosítva szerepelnek az egyes szépségápolási receptek, majd néhány régi, jól bevált szer rövid ismertetését is elolvashatjuk.
Borisz Akunyin: A Víz bolygó
Grigorij Cshartisvili, grúz származású orosz író, irodalomtörténész és japanológus Borisz Akunyin álnév mögé rejtőzve posztmodern eszközökkel élő, minőségi krimik írójaként véste be nevét a műfaj legjobbjai közé. A Fandorin nyomozásait elbeszélő, tizenöt részes sorozat darabjai hazánkban is megjelentek, ezekben Eraszt Fandorin államtanácsos és megszállott nyomozó kalandjait 1876-tól 1922-ig követi nyomon Borisz Akunyin. A főszereplő, nemes, művelt, megvesztegethetetlen, elvhű, és gavallér férfiú, aki ennek okán nők tucatjait bolondítja magába. A mostani vaskos kötet három kisregénye, valójában lazán egymásba kapcsolódó novellafűzérként olvasható, amelyben Fandorin tengeri kalandja 1902 áprilisában veszi kezdetét és a krónikás, 1903 októberéig kíséri nyomon a különös tengeri utazás eseményeit. A nyomozó japán társa, Masza, akivel együtt egy tengeralattjáró gyomrában lakva próbálják meg felkutatni, egyrészt az eltűnt világ, Atlantisz maradványait, másrészt egy 1708-ban, húsztonnányi aranyrúddal elsüllyedt hajó kincseit. Ám az utazás során számos cselvetéssel kell szembesülniük, amelyet Fandorin lazán és nemes egyszerűséggel hárít el. A századforduló kezdeti éveinek világában játszódó történetet szarkazmusba oltott remek humorral, némi keleti filozófiával, irodalmi, aktuálpolitikai áthallásokkal is fűszerezi a szerző. Ekként válik a történet szereplőjévé többek között Vlagyimir Iljics, aki egy tengeri kikötő ivójában ez idő tájt éppen a hatalom megdöntését szervezi. A regény szerzőjének nagy érdeme, hogy intellektuális játékossággal jeleníti meg az eseményeket, miközben az orosz klasszikusok stílusát vegyíti a detektívregények feszültségével.
Nógrádi györgy: Szerencsénk volt, túléltük…
A mai globalizált világban való eligazodást kívánja segíteni legújabb könyvével az ismert biztonságpolitikai szakértő, Nógrádi György, napjaink helyzetének bemutatásán túl felvázolva az 1945 utáni világpolitikát is. A kötet első részében elsőként általánosságban mutatja be a "régmúlt" 20. századot, kitérve annak első felére is, meglehetősen szubjektív szempontok alapján összeválogatva történelmi tényeket, adatokat ebből az időszakból. Ezt követően a fontos, vagy a szerző által fontosnak tartott országok/térségek történetével és kiemelten külpolitikai törekvéseivel foglalkozik, az Egyesült Államoktól Kínán, Németországon, Oroszországon és Jugoszlávián át az arab térségig, minden ország esetében 1945-től napjainkig tárgyalva a fejleményeket. Minden fejezetet rövid idézetek vezetnek fel, elsősorban vezető politikusoktól, illetve meghatározó történészektől, de a szerző a főszövegben többször hosszan is idézi mások gondolatait. Könyve második felében az elmúlt egy évben a Magyar Idők hasábjain megjelent cikkeiből nyújt válogatást.
Isabel Allende: Japán szerető
A ház mint szimbólum, mágikus élettér, a benne élők emlékeinek, krónikájának néma őrzője rendre felbukkan Isabel Allende regényeiben - abban is, amelyik most jelenik meg magyar fordításban. Itt a helyszín a beszédes nevű Lark House - egy elragadó kaliforniai villa, amelynek környéke (ahogy a neve is mutatja, hisz a "lark" jelentése: pacsirta) folyton madárszótól vidám és élettel teli. Lark House sok éve működik már idősek otthonaként; itt tölti élete utolsó hónapjait egy idős lengyel hölgy is, Alma Belasco, aki sok esztendeje érkezett szülőhazájából, hogy a fia családjánál leljen új otthonra, új életre, nem sokkal korábban pedig ő maga vállalkozott arra, hogy bevonul az intézménybe, hogy ne legyen többé a rokonai terhére. Alma itt ismerkedik meg egy fiatal ápolónővel, Irina Bazilivel, aki szintén bevándorló: ő Moldáviából indul el a közelmúltban, hogy szerencsét próbáljon. Irina hamarosan felfigyel arra, hogy Alma más, mint a Lark House többi lakója, akik legtöbbször csendesek és magányosak: az öreg hölgy rendre kap levelet egy titokzatos feladótól, mellé illatos gardéniákat, és időről időre elutazik egy rejtélyes helyre - valakihez. Alma levelezőpartneréről és úticéljáról nemcsak Irina, de a saját unokája, Seth sem tud, ám ahogy lassan egyre közelebb kerülnek egymással a moldáv lánnyal, egyszer csak felfedi titkát: japán szeretőjét, aki immár hét évtizede halmozza el őt rajongásával. Ennek a mindent kibíró, mindenen átívelő szerelemnek a parazsa mintha megperzselné Irinát és Seth-et is, akik egyre közelebb kerülnek egymáshoz...
Wisinger István: Egy elme az örökkévalóságnak
Wisinger István „szubjektív bevezetője” szerint, a számítógép atyjaként ismert, Neumann János (1903-1957) magyar születésű, Washingtonban meghalt híres matematikus regényes életének krónikáját kívánta „megrajzolni” értékes kötetében. A dokumentumregény szerzője valós személyekről és valós eseményekről ír, amikor egy-egy tényleges levélből vagy beszélgetésből idéz, mindig három ponttal vezeti be a leírtakat, ekként különböztetve meg az általa kitalált, fiktív dialógusokat, amelyeknek mondatait gondolatjelek (-) vezetik be. A szerző képzelete által teremtett történések azonban tökéletesen „belesimulnak” a tényleges eseményekbe, ekként hiteles képet adva, a viszonylag rövid, ám annál kalandosabb életet megélt világhírű tudósról, aki a kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével, valamint az atombomba elkészítéséhez szükséges legfontosabb számítások elvégzésével írta be magát a tudománytörténetbe.
Jennifer Clement: Gun love
Különösen szép, lírai történet a Gun love, amely egyszerre viseli magán a romantikus, balladai műfaj és a realizmus stílusjegyeit. Az Amerikában játszódó „krónika” mesélője, főszereplője, a kistizenéves Pearl, aki születése óta imádott édesanyjával, Margot-val éli mindennapjait, a város szélén felállított lakókocsi parkolóban. Anyja tizenhét évesen szökött meg otthonról, amikor megszületett Pearl, mert nem bírt tovább a zsarnok apa mellett élni, aki ugyan meglehetős jólétet biztosított a lányának, de szeretetet, azt egyáltalán nem adott neki. A magára maradt lány úgy szülte meg gyermekét, hogy arról senki sem tudott, így Pearl-nak hivatalos okmányai sincsenek, ezért édesanyja folyamatosan attól retteg, hogy ha a hatóságok erre rájönnek, elveszik tőle imádott kislányát. Szegénységben, de boldogan és nagy szeretetben élnek a rajtuk kívül még négy lakókocsival „benépesített”, lerobbant, a közeli szeméttelep szagától folyamatosan bűzlő floridai külvárosban. Itt lakik a kislány barátnője, April May apjával, Bob őrmesterrel, valamint Rex tiszteletes, egy mexikói pár, Corazón és Ray, és Roberta Young a lányával. Margot tiszta lelkű, csodálatos teremtés, aki festői képekben megelevenedő, varázslatos mesékkel, történetekkel kápráztatja el kislányát. Egykoron ő maga is remek nevelést kapott, több nyelven beszél, zongorázni is tanult, és törékeny lelkében megmaradtak előkelő neveltetésének emlékei. Egy napon azonban minden összeomlani látszik, mert Rex tiszteletes befogad lakókocsijába egy meglehetősen kétes múlttal rendelkező férfit, Elit, aki megszédíti a szeretetre vágyó Margot.
Horváth Csaba: Reptéri nyúl - Beszélgetések Tóth Krisztával
Tóth Krisztina kortárs irodalmunk egyik megkerülhetetlen alakja, aki szinte minden fontosabb irodalmi műfajban kipróbálta már magát (verses- és novelláskötetek mellett ír számos gyermekkönyvet, de regényt, színdarabot, sőt tankönyveket is), és szinte minden fontos irodalmi kitüntetést megkapott a József Attila-díjtól a Márai Sándor-díjon át a Radnóti-díjig. Ebben a kötetben szintén ő mesél - ezúttal magáról, Horváth Csaba irodalomtörténész-esztéta kérdéseire válaszolva. Beszélgetésük az életinterjúk klasszikus forgatókönyvét követi: Tóth Krisztina mesél gyermekkoráról és családjáról (akik között művész is volt, s ő maga is követte később ezt az irányt), diákéveiről (a Képző és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász szakán végzett, majd ezt követte - egy nem rövid párizsi "kitérővel" - az ELTE ), költői-írói pályája indulásáról, felfelé íveléséről, fejlődési irányairól, képzőművészettel való kapcsolatáról (szervezőként és üvegművesként is), a francia kultúráról és műfordítói munkájáról, és természetesen magánéletéről. A beszélgetés során bepillantást kapunk alkotói módszereibe is, sokszor személyes hangvételű anekdotákba, könnyed mesélésbe, sztorizásba szőve szakmai jellegű történeteit, mondanivalóját.
Cserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik
A Teremtéstől az Apokalipszisig ível Cserna-Szabó András újabb regénye, mely az írótól megszokott módon, anekdoták laza füzére, a magyar történelemből ismert alakokkal és hétköznapi hősökkel egyaránt fűszerezve. A kocsmai anekdotázások stílusában hömpölygő elbeszélés az antik és bibliai teremtéstörténetek fanyarul tálalt elegye után azonnal Martinovics apát élettörténetébe vág, aki igazi csibész garabonciás, éles eszű bajkeverő. Hozzá hasonló fenegyerekek bukkannak fel a továbbiakban is a népi legendák ködéből. Gavrilo Principről és társairól például kiderül, hogy valójában sikerült megszökniük, és még a hatvanas években is részt vettek a téeszbulikon. Az irodalmi utalásokban gazdag sztorizás Zöldág Mátyás öngyilkossági kísérletének groteszk jelenetével zárul. Mátyás, aki egy panelben tengődik, miután elvált nejétől, Beától, egy szép napon, mikor becsönget magához, lesz figyelmes arra a tényre, "hogy ő nincs otthon", mert még nem ment haza, feleségét viszont egykori közös lakásukban egy farkasmaszkos férfi alatt fekve találja. Ekkor áll be Mátyásban a világvége, majd miután egy darabig lóg a plafon fémhorgára akasztott kötélen, mégiscsak úgy dönt, előveszi a svájci bicskát a zsebéből, és fejét kezében tartva - akárcsak a vérpadon Martinovics, a betonra huppan. Hogy hányféle szörny lép elé e pillanatban a teremtés kezdetének idejéből, nehéz megmondani, csupán annyi bizonyos, hogy Mátyásunk reszketve, sírva és nevetve konstatálja - miként a regény záró mondatában olvassuk summázatul -, hogy "egyszerre volt félelmetes, kétségbeejtő és nevetséges ez az egész".
Frank Miller: Sin City (képregény)
A képregény műfaján belül a nyolcvanas-kilencvenes évek Amerikája igazi korszakváltást hozott: az addigra sematikussá, fantáziátlanná silányult szuperhősöket ekkor kezdték el felváltani a fősodortól messze eltérő, formabontó, öntörvényű, néha valószínűtlen, máskor nagyon is életszerű, karcosabb, izgalmasabb történetek és karakterek. Ezek közül az egyik legjelentősebb Frank Miller Sin City-szériája, amelyből hat hosszabb és számos rövidebb sztori született 1991 és 2000 között. A sorozat nyitódarabja A nehéz búcsú, amelynek címszereplője egy brutális, kíméletlen, teljesen elidegenedett bérgyilkos, Marv, akit a történet nyitányában keserű és rideg sorsa egy kegyelmi pillanatában látjuk: egy szépséges lány, Goldie épp odaadja magát neki, méghozzá őszinte vággyal, gyöngédséggel. A szerelmes éjszaka után azonban borzalmas dolog történik: mire Marv felébred, Goldie halott, valaki megölte. A tragédiát iszonyatos bosszúhadjárat követi, Marv mindenkit, aki gyanúba keveredik, kivégez, miközben lépten-nyomon őt is meg akarják ölni, ám a vak indulatok mögül lassan kirajzolódnak annak a pokoli játszmának az erővonalai, amelyek valójában irányítják az eseményeket... A film noir-stílusban megrajzolt fekete-fehér képregény a bűn, az erőszak, a feslettség világát jeleníti meg, annak obligát karaktereivel: kis- és nagystílű bűnözőkkel, szerencsétlen, lecsúszott, megkeseredett alakokkal, korrupt zsarukkal, kiégett prostituáltakkal. A maga nemében klasszikusnak számító opus tizenkét év elteltével jelenik meg újra.
Ira Levin: Rosemary gyermeke
A horrorirodalom klasszikusát, Ira Levin rémregényét vehetik kézbe a műfaj hazai rajongói. A címszereplő, a huszonéves, naiv és jólelkű, ártatlan, vidéki lány, Rosemary Woodhouse és fiatal színész férje, Guy életük egyik nagy álmának megvalósulása előtt állnak: sikerül lakást szerezniük az öreg, Viktória korabeli New York-i bérházban, a Bramfordban. Közös barátjuk, az író Edward Hutchins igyekszik lebeszélni őket a költözésről, a ház század eleji rossz hírnevére hivatkozva, a fiatalokat azonban lenyűgözi a négyszobás lakás, így nem hallgatnak a "babonás aggodalmakra". Megismerkednek a szomszédban élő excentrikus Castevet házaspárral, akik hamar a bizalmukba férkőznek, ám férjével ellentétben Rosemary gyanakszik; és nem csak a furcsa hangok miatt, amiket néha a lakásuk irányából hall. Rosemary hamarosan teherbe esik, házassága miatt azonban aggódni kezd, mivel férje minden figyelmét felívelő színészi karrierjére fordítja. Bár úgy tűnik, a szomszédok nagyon szívükön viselik a fiatal nő egészségét, Rosemary végül rádöbben, kicsodák valójában. Ahogy az előszóban Chuck Palahniuk kiemeli, az író olyan közelségbe hozza a gonoszt, mint előtte senki. A mű, azáltal, hogy a borzalmakat az életterünkbe helyezte, megváltoztatta a műfaj kliséit - így már nem csak a világtól távoli helyeken retteghetünk félelmetes emberi szörnyektől, hiszen a gonosz ott lehet, ahol a legkevésbé számítunk rá. Az istenhit és a boszorkányság keveredik a történetben, amelyet mindjárt a könyv megjelenését követő évben, 1968-ban Roman Polanski vitte sikerre a filmvásznon.
Jacek Dukaj: Más dalok
A világtörténelem közismert díszleteiből, történeteiből, illetve az írói fantázia alkotta elemekből varázsolta elő új, szépirodalmi igénnyel megalkotott regényének alternatív korát, valóságát a lengyel tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb egyénisége, Jacek Dukaj. A történetből egy ismeretlen-ismerős Föld és civilizáció bontakozik ki: több brutális, gigantikus háborút követően a hatalom és a kultúra egyik középpontja a ragyogó Alexandriában van - a másik pedig a Holdon, amelyet addigra meghódított és benépesített az emberiség. A történet főszereplője Hieronim Berbelek, korábbi katonai parancsnok, akinek miután megalázó vereséget szenvedett Moszka kratisztoszától, a Feketemágustól, nemcsak derékbe tört addig meredeken felfelé ívelő katonai karrierje, de elvesztette a Formáját is, ami itt a személyiség egyfajta esszenciáját, sajátos erejét takarja. Berbelek azóta kereskedőként tevékenykedik, de nem felejtette el azt, aki porba taszította. Így amikor Afrikában terjedni kezd egy baljós természeti jelenség, az ún. Görbület, s a tömegek a Feketemágust teszik felelőssé, Berbelek érzi, hogy eljött a bosszú pillanata, mást sem kell tennie, mint az ellenséges tömegek élére állnia. Hamarosan azonban kiderül, hogy Berbelek dolga most sem lesz egyszerű, ellenfele ugyanis nem földi, s tán nem is halandó...
Nagy Réka: Ökoanyu – Csináld magad – Több mint 100 környezettudatos recept
Ismét receptgyűjteménnyel jelentkezik Ökoanyu, vagyis Nagy Réka, aki hasonlóan korábbi műveihez, most is környezettudatosságra, takarékosságra, egészséges életmódra törekvő háziasszonyoknak szolgált sok-sok jó tanáccsal és recepttel - méghozzá nem csak ételreceptekkel. Az első részben általánosságban ír arról, hogy miként hozzunk létre és működtessünk "zöld konyhát"; itt ír a szükséges felszerelésekről, alapanyagokról, s azokról a praktikus trükkökről, amelyek segítenek környezettudatosabban, pénzkímélőbben üzemeltetni kis birodalmunkat. Ezt követik a változatos ízvilágú, érezhetően kipróbált, egyszerű, hétköznapokon és ünnepeken is kitűnően bevethető receptek: a különféle "zöld" ételízesítők, fűszerek, kenyérre kenhető krémek, a desszertek, az italok, majd egyébfajta dolgok - gyógyszerek és kozmetikai szerek, mosószerek - leírásai. Az utolsó részben négy házi készítésű gyerekjáték (madáretető, buborékfújó, festék és gyurma - készítésével ismerkedhetünk meg.
Bear Gryllis: A vadon törvényei
Bear Grylls nevét a népszerű ismeretterjesztő tévécsatornák magyar nézői is jól ismerhetik. Ebben a kötetben tíz fejezetbe szerkesztve veszi számba azokat a gyakorlati tudnivalókat és ismereteket, amikre mindenkinek szüksége van, aki felfedező útra indul a természetbe, legyen szó akár a Pilis meghódításáról vagy egzotikusabbnak ható célpontokról. A tematikus fejezetek sora az ideális felszerelés, ruházat összeállításával kezdődik, majd a szerszámok, táborozási technikák kerülnek sorra, bepillanthatunk a tábori főzés és higiénia, a tájékozódás titkaiba, megismerkedhetünk az elsősegély alapjaival, végül a test és a lélek edzéséhez kapunk jó tanácsokat. A tárgymutatóval záruló kiadvány színes fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált. Modernizált, fiataloknak is vonzó cserkészútmutató Anglia legfiatalabb főcserkészétől.
Odze György: Laura diplomáciai kalandjai
Pentik Laura fiatal, szép és független nő, aki ráun az ügyvédi pályára, és diplomata szeretne lenni. Rövidesen egy mediterrán városban kezdheti meg konzuli munkáját a magyar nagykövetségen. A külföldi élet azonban kegyetlen csapdákat is rejt, amelyek rádöbbentik, hogy egyedülálló nőként mennyire kiszolgáltatott, és ha nem óvatos, könnyen belekeveredhet a nagykövetség intrikákkal teli életébe. Laura azonban jól hasznosítja tapasztalatait: sikeres munkája elismeréseként önálló konzulátus vezetését bízzák rá egy kínai nagyvárosban. Itt újabb kihívások várnak rá, most aztán csakugyan egyensúlyoznia kell a kulturális szakadékok szélén. Kína még egy meglepetést tartogat számára: megjelenik életében a szerelem. A diplomata kötelességeit és a szívügyeket sokszor nehéz összeegyeztetni. A helyes megoldásokig Laurának hosszú és kalandos utat kell bejárnia.
Daniel Kehlmann: Tyll
Az európai történelem egyik legpusztítóbb konfliktusa volt a tizenhetedik század első felén átívelő, a teljes Német-római Birodalomra, valamennyi Habsburg koronabirtokra és lényegét tekintve Közép-Európa minden államára kiterjedő harmincéves háború (1618-1648), amelyben az abszolutista császári hatalomnak feszültek neki a német választófejedelmek, a Habsburgoknak pedig a Bourbonok. A háború óriási veszteségekkel járt, leginkább a német területeken, amelyeket anyagilag teljesen kizsigerelt, a lakosság közel háromnegyedét kipusztítva. Ez a - drámai túlzás nélkül - földi pokolhoz hasonlítható időszak adja a díszleteit Daniel Kehlmann magyarul most megjelenő regényének, amelynek színpadán főszereplőként a német kultúrtörténet ikonikus alakja, a mitikus népi hős bukkan fel: Tyll Eulenspiegel. Noha Tyll valószínűleg a tizennegyedik század elején élt, s szerzett magának hírnevet igazi korabeli cirkuszi sztárként, elsősorban éles nyelvével, gátlástalan, minden társadalmi réteg visszásságait kifigurázó tréfáival, a történetben, háromszáz évvel saját kora után a legnagyobb természetességgel lép színre. Tyll az ihletadó eredetihez hűen itt is paraszti sorból származik: az apja egy habókos, státuszához mérten túlontúl is művelt, szellemes molnárlegény Claus Eulenspiegel, aki boszorkányper áldozata lesz. A még gyermek Tyllt fogadott nővére veszi magához, hogy együtt csatlakozzanak egy vándorcirkuszhoz, amely a háború által feldúlt, letarolt területeken turnézik, vásári mutatványokkal szórakoztatva a megnyomorított, megkeseredett népet. Az író a társulat és Tyll elképesztő, sokszor a valóság és a fantázia határán ide-oda billenő történetek, s a vásári bohóc egyszerre bölcs, kegyetlen, empatikus és groteszk tükrében ábrázolja történelme egyik mélypontján vergődő Európát.
Lévai Balázs: Lovasi
A vaskos életrajzi könyv Lovasi András portréját rajzolja meg, és eddigi életművéről ad - a szerzőtől, Lévai Balázstól megszokott - szellemes, humoros képet. A gitáros-énekes-dalszerző neve egybeforrt az 1987-ben alakult, nagy sikerű Kispál és a Borz, valamint a 2005-ben formálódott Kiscsillag nevű együttesekkel. Lévai televíziós szerkesztő-rendező-műsorvezető a 80-as évek végétől eleinte rajongóként, később közeli ismerősként, barátként követte Lovasi pályafutását. A saját magával szemben mindig is önkritikus Lovasi így ír: "ha engem kérdeznek, biztos nem haverkodnék magammal, ezt szögezzük le elöljáróban. Sokszor idegesítő f*sz vagyok. Az izgága, szemüveges csávó a szomszéd asztaltól, aki hangosan okoskodik, és mindenről van véleménye. Megvan? Ezt a megnyerő karakterrajzot azért skicceltem fel a legelején, mert ez az én sztorim, vállalom az összes hibájával, hülyeségével, torzulásával és korlátjával együtt".
Bródy János: 52 év dalszövegei
Különös verseskötetet vehetnek kézbe a könyv olvasói. A vaskos kötet borítójáról a hetvenedik életévét tavaly ünneplő Bródy János tekint nézőjére mint szerző – igazából dalszerző, mint az Illés és Fonográf zenekarok szövegírója, ezenfelül gitáros-énekes zeneszerzője, sok Koncz Zsuzsa-szám alkotója. Ki ne emlékezne ezekre az egész generációk számára halhatatlan sorokra: „Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa,/ azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra./ Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsájtunk,/ azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk” (Miért hagytuk, hogy így legyen). Rövid és hosszú sorok, rímek, strófák, ritmusok: minden vers új oldalon, mint megannyi önálló mű, évszámok és albumok szerint ciklusokba rendezve 1966-tól (Néha furcsa hangulatban) 2016-ig (Magyarok közt európai). Több mint fél évszázad termése ez a rockzene rázós pályáján. Költészet a javából, amelynek opusait ezrek, milliók fújták kívülről, és ma sem törlődnek a kollektív emlékezetből. A Kádár-korszak furcsa levegőjét tették elviselhetővé az olyan slágerek, mint az Amikor én még kissrác voltam, a Sárga rózsa, a Ha én rózsa volnék, a Földvár felé félúton, a Személyi igazolvány, a Nyuggerdal, a Lesz még egyszer vagy az István, a király dalai.
Galambos Lajos: Elfújom az igazságot
"Galambos Lajos vagyok - de volt 125 nap, amikor SD 25-14-es rabnak szólítottak.
Nézettségi rekordokat döntöttem a tévében, világsztárokkal léptem fel, miniszterelnököknek zenéltem - de volt 125 nap, amikor a szomszédos cellákban ülőknek játszottam egy olcsó szintetizátoron az Aranyesőt.
Jól kerestem, megvehettem magamnak, amire vágytam - de volt 125 nap, amikor száz forintot kellett fizetnem érte, hogy mossanak rám a rácsok mögött.
Egy szép, nagy birtokon lakom - de volt 125 nap, amikor egy kétszer háromméteres zárkában töltöttem egy napból huszonnégy órát.
Imádom a családom, tűzbe mennék a feleségemért és a gyerekeimért - de volt 125 nap, amikor nem ölelhettem magamhoz, nem csókolhattam meg őket.
Ötvenöt év alatt nagyon sok minden történt velem - de volt 125 nap, amelynek minden egyes percére örök életemben emlékezni fogok.
Ebben a könyvben leírtam mindent, mi történt attól a borzalmas reggeltől kezdve, amikor kommandósok rontottak ránk a saját házunkban, egészen addig a pillanatig, amíg kiléphettem a székesfehérvári börtön kapuján. Ez nem mentegetőzés, szerecsenmosdatás vagy mártírkodás, egyszerűen csak elmesélem azt a borzalmat, ami bárkivel megtörténhet. Azt hiszi, önnel nem? Én is azt hittem..."
Sofi Oksanen: Mikor eltűntek a galambok
A fiatal finn-észt írónő negyedik nagyregénye egy tetralógia harmadik kötete, a nagysikerű Sztálin tehenei és a Tisztogatás után. A Scolar Kiadó eddig is attraktív könyvborítói folytatódnak a szerző pontos jellem- és lélekrajzát, kemény társadalomkritikáját visszaadó Bosch Utolsó ítéletével. A történelmi háttér ismét Észtország második világháborús német, majd orosz megszállása, a fő téma a szovjetekkel szembeni ellenállás, illetve a velük való kollaborálás, fűszerezve azzal, miként hat mindez az egyéni kapcsolatokra. Három szereplő életét követhetjük nyomon a történetben: Rolandét, az ideákat kergető, hazája függetlenségéért küzdő szabadságharcosét; unokatestvéréét, Edgarét, aki mindent elkövet azért, hogy elrejtse életének sötét oldalát s megkaparintson magának legalább egy kis szeletet a hatalomból; és Edgar feleségéét, Juuditét, akit házasságának szégyene és a reménytelen boldogtalanság köt béklyóba. E három ember sorsa örökre egybefonódik, de nem kizárólag rokoni kapcsolataik révén, hanem az olykor kusza érzelmek, szenvedélyek, s a megannyi rejtély és bűn miatt is. Oksanen mesterien hangolja össze amúgy is komplex karaktereit a több idősíkban vezetett bonyolult történetben. Cselekményvezetése sehol sem bicsaklik meg, a szálak összesodrása tökéletes, és átgondoltan, egy nyomozó logikájával illeszti össze a történelem és a magánélet töredezett darabkáit.
Michael Cunningham: Mire leszáll az éj
A Pulitzer-díjas amerikai szerző regénye korábbi műveihez hasonlóan, páratlan érzékenységgel ábrázolja modern korunk, felgyorsult életünk fonákját, a mélyben lappangó élethazugságokat. A történet főhőse egy New Yorkban élő negyvenes házaspár, akik látszólag mindent elértek az életben, s szakmai karrierjük csúcsán vannak. Peter Harris sikeres műkereskedő, felesége, Rebecca pedig egy képzőművészeti magazin szerkesztője. Egy hatalmas, fényűző loftban élnek Manhattanben, lányuk Bostonban tanul az egyetemen, ők meg munkájukból kifolyólag rendszeresen járnak kiállításokra és partikra. Egy napon aztán megérkezik Rebecca öccse, Ethan, aki egy időre náluk száll meg. A srác egykor drogfüggő volt, de már egy éve tiszta, ám nem nagyon találja a helyét az életben. Nemrég tért vissza Japánból, és most arra készül, hogy a művészeti életben próbálja ki magát. Peter szkeptikus a sikert illetően, ám Ethan szabadságvágya rá is ellenállhatatlan hatást gyakorol. Addig gondosan felépített élete kezd darabokra hullani. Kételkedni kezd az általa képviselt művészekben és a művészetben általában, karrierjében, sőt a házasságában is...